Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-01-06 / 1. szám
II. évíolyam. Pápa, 1907. január 6. 1. szám. Előfizetési ár: •Egész évre •. . y ' . •••.. 10'korö'na Félévre . ''V'tyivíUE^kpfóna Negyedévre . ... •. 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér, , Felelős szerkesztő: G RÍT Z E R J Á N O S. Kiadótulajdonos: , A PÁPAI KATH. M ,: W • Szerkesztőség: Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű. közieményék küldendők. - Kiadóhivatal: Pápá, Viasz-utca 15. . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Gazdáink szociális működése. Mindig örömmel látjuk, ha intelligensebb gazdáink résztvesznek a jelen nagy gazdásági és. tár-' sadaimi harcban. A nép j®£sajnos. nincs elég bizalommal az uriosztály iránt; szive csak az előtt riyilik' még, aki vér az ő vérév bői, csont az ő csontjából, Lélek az ő lelkéből. Igaz örömmel üdvözöljük tehát Keresztes Gyulát, aki ma este a Felsővárosi Olvasókörben felolvasást tart a fejős tehenekről. Az ilyen felolvasásnak mindig közvetlenebb a hatása. Az előadó ott nőtt fel a nép között, ismeri ánnak sorsát, minden baját és ami a fő: szakszerűen tud hozzászólni a kérdéshez. Olyan nyelven, melyet' mindenki megért. Nagyon szeretnők, ha a jó példát mentől többen követnék intelligensebb gazdáink soraiból! Az ellenőr nr. Boldogult Pichler Győzőről sok kedves adoma kering. A legérdekesebb állítólag á kölesdi választási harc alatt történt. Nagy volt a küzdelem. Az eredmény az ütotsó pillanatig bizonytalan. Kemény diót kellett feltörnie Pichler Győzőnek: á miniszterelnök közéli rokonával kellett mégmérkőznie. Végső szorultságában egy zseniális kortesfogóhóz folyamodott. — Tudjátok-e atyámfiai, ki vagyok én? — kérdezte egyik népgyűlésen. — Zsidó !•' !Ö. m. a f.! - rikkantott közbe az egyik magyar. . — Füllentett kend;!t — replikázott a népszerű 48-aS bonatya — Kend annyit sem ér, mint, a szamár. A szamarát nem ádja el husz forinton alul, maga-magát meg, öt forintra becsüli. Ennyit adták á Kend Voksáért; Megfizették, azért kiabáP közbe ilyén bolondókat!. Micsoda Kend, ha még a szamarát is többre becsüli magánál? •Az egész nép fuldokló kacagásban ;tört ki. Az atyafi kékült-zöldült. A nevetségesség öl! Pichler föl. is használta a kedvező alkalmat. Szemét az. ég felé meregette s könnyezve folytatta: —t Volt valahol messze Taliánországban egy szent öreg: ugy hivták hogy Kossuth Lajos. A mi édesapánk.. Én voltam szegénynek a. jobb keze. Amikor már a halállal viaskodott, megtört fényű szeme akkor is engem keresett. S az utolsó pillanatban — én rám bizta Magyarországot. Pichíer fiam, Pichlér,' vigyázz Magyarországra!« Ezék voltak utolsó szávai. Most már aztán rajtatok van a sor atyám fiai. Majd meglátjuk, tisztelitek-e Kossuth apánk végső akaratát! És Pichlert megválasztották! Ugy látszik, Pápa városának is van egy Pichler GyŐzóje, aki vigyáz a felekezeti békére. Aki »kiteszi magát a személyeskedő düh vakmerő 'inzultusainak.« De-vállalja ezt bátran és örömmel, mert valakinek; legalább egy sajtóorgánumnak mégis osak kötelessége ezt elvállalni, mert különben társadalmi ;.és történelmi mételyek akadálytar lanuL terjedhetnének s talán-talán még érdemszámba is mehetnének!« íme áz ellenőr ur! Magyarul: bakter. Aki vigyáz Pápá városára. Hogy laptársaink mit szólnak hozzá, az az ő dolguk.! Mert hogy ezekben a sorokban ő ellenük is van .egy kis siralmas panasz, az kétségtelen.»Nemtelen indulatokat« 'keltünk fel j Ugyan-ugyan! A mi programmunk világos! Lapunkban is, egyleteinkben is az a fő célunk, hogy a keresztény népet megtartsuk az egyháznak és a magyar hazának. Támadni csak akkor szoktunk, ha belekényszerítenek bem nünkét. A felekezeti béke. helyreállítása tehát nem rajtunk mubk,. . . Keresztény hitelszövetkezet Pápán. Tanultunk a jó salamoniaktól! — Isten segítségével és a helybeli ker. értékesítő s fogyasztási szövetkezet testvéries támogatásával folyó évi jannár hónapban a keresztény szeretet és lelkesedés városunkban egy uj intézményTÁ RCA Csillagunk. Hogyha látom az esti csillagot, Búgán a köny szememben felragyog; Te nevezted egykor azt mienknek, Tündér álma te, borns. életemnek! .Azóta tőled távol estem én, Hogy látlak még, elhagyott á remény. Ahol szivünk egyesüljön, Nincs oly hely, oh! nincs e földön. Nagy idő, tér és végzetes szavak Tőled engem be távol tartanak! Hogy ne feledd emlékemet soha el: Csillagunkra tekints néha-néha fel. Tekints fel rá. faa majd jarsz éáte kint, Úgy legalább még árva telkeink Találkoznak néha ottan, Gdáfönh— a csillagokban. Mohácsi. Ébren álmodom. .Mit is irjak hozzád, rózsafába ojtott, harmatgyöngybén; fürdött, igézet' leánya, álmaim szépséges tündérkirálynéja? . Rózsafa-anyádtól arcodat örökléd; Harmatgyöngy szemedbén gyémánttá változott: Igézét-apádtól vaiázsbö'tot kaptál. No 'hát még a lelked! Az a szép, az a jó, ragyogó • káprázat. Tán nem is a tied, angyaloktól loptad karácsony éjjelén, mikor földre szállták, vagy talán magad is eltévedt angyal vagy, szűzi, 'tiszta, ékes, ártatlan ángyalka. Ártatílán angyalka bűnös emberek közt. Te látásod óta érzem bűnösségem, te látásod óta nyomorult voltomat. Én, az a'hitetlen, Istén-bóücölgátó, nagy istentagadó, mea culpá-t mondok. Még imádkozom is. Tetőled tanultam, bár nem taöitóttál. De mély, szép szemeid, angyali jóságod, mosolygó szég ajkad, megtisztult homlokod megtanítottak rá! Mert hiszen én—jól van — lehetek anyagból, biszen ügy vonz, ugy huz; nem bánom, legyek' én vélétlen Szülötté; de ha terád nézek, de ha rámtekintesz, hiszek az Istenben, ő menyországában, ő nagy hatalmában. Hisz téged alkotott tündéri valóság valóságos. tündér. Tündéri valóság, mert hisz valóság vagy. Valóságos tündér, mert. hisz álmaimbán, bezárt ajtók mellett megjelensz előttem, elibém varázslód a boldogság-kertet, melyben fel és alá sétálgatunk ketten; én sokat beszélek, te hallgatod szavam; te reám mosolyogsz, szavaddal tetézed és én tigris-módra vigyázom szavadat, egy sem menekülhet, mindnek vérét szivom, s szódra sóvár lelkem megittasul tőle. De hogyha ébredek?! •Oh hogyha ébredek, de meg kell bűnhődnöm! De drágán fizetem éjjeli vigászod: a rideg valóval. Hisz ha nem így volna; ha nap leimé éjjé; ha éj lenne nappá; álmaimban máshol, nappal nálam volnál, még az iskin volna, lélekölő nagy kin. cU PÁPA ÉS IIIÉKEI Szépirodalmi, kozg-azd rt S« ,S» c s tarsadalmi hetilap. A pápai kathoiikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja.
