Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-06-24 / 5.szám

I. évfolyam. Pápa, 1906. jnnius 24. 5. szám. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész jvre ...... ^10 korona Félévre 5 koro\i Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 4 fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség; Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető minden­nemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Főtér. Kath. kör. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Olvasóinkhoz. Lapunk barátait tisztelettel kérjük, hogy a »Pápa és Vidékét« isinerőseik körében ajánlani és terjeszteni szíves­kedjenek. Lapunkat mutatóba bárkinek szí­vesen megküldjük, haerre kiadóhivata­lunkat (legegyszerűbben lev. lapon) fel­szólítják. Akik lapunkat mutatvány példány­képen állandóan kapják, kérjük, legye­nek szívesek nyilatkozni, vájjon belép­nek-e előfizetőink sorába. Most, hogy a folyó év derekára értünk, most legalkalmasabb az elő­fizetések beküldése és egyszersmind uj előfizetők gyűjtése. Újra kérjük tehát azokat, kik lapunk irányát és célját helyeslik, vele rokonszenveznek, — buzgólkodjanak lapunk terjesztésében. Hazafias üdvözlettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal. A falusi szövetkeze­tekhez! Irta ; Varga Rezső szövetkezeti elnök. Mikor a »Pápa és vidéke keresz­tény fogyasztási és értékesítő szövetke­zet« megalakítását tervbe vettük, nagyon sokan gúnyos mosollyal kisérték műkö­désünket. Hogyisne gúnyolódtak volna j a pápai nagykereskedők, mikor azt j látták, hogy gyűléseinken túlnyomó részben kisiparosok, földműves-gazdák és munkások jelentek meg! Miért fél­tették volna érdekeiket, mikor bizonyosra vették, hogy egy-két doboz gyümölcs­cukor elég lesz a szövetkezet megbuk­tatására! Ugy látszik most az egyszer hamar ittak a medve bőrére ezek az urak, mert nem remélték, hogy a ke­resztény nép is tud végre összetartani. Hitte volna-e ezt Mezey Imre uram, hogy az a sok száz meg száz ember, akiket Ön tudatlannak nevezett levelé­ben. a mi eldugott budigunkban fog vásárolni ? Nemszégyenli magát eljárni házról­házra ugyanazokhoz, akikéit ily módon legyalázott. Csodálom, hogy még ki nem dobták egynéhányan, mikor a gaz­dájának portékájával házalt. Eltettem levelét és megőrzöm, hogy felmutathas­sam akkor, majd ha Pápán akarja ma­gát Önállósítani. Lesz rá gondom, hogy ne élhessen attól a közönségtől, melyet gazdája érdekében letudatlanozott. Most üldögélhet a pulton Lövi Ignácz ur fényes üzletében és gondol­kozhatik botrányos levelének tartalmá­ról, melyet nekem küldött, ki Önnel soha sem beszéltem, csak bátyjának kérelmét akartam teljesíteni. De térjünk vissza a tárgyhoz. Mi­kor később gyűléseink népesebbek lettek és részt vettek azokon az asszonyságok és ifj. asszonyságok is, akkor már szük­TÁ RCA Kortesfurfang. Irta: Béri F. Zsigmond. (Folytatás ) — Nem akarom, hogy valaki elvesze­lődjék az uton. Megverjük a zsidót, de meg ám! Hogy a szél fújjon el a talpa alatt! Az újonnan jöttek csak ugy döntötték a szavazatokat. Egyre vigasztalóbbak lettek az ellenzék kilátásai. 6 árakor: Szántó 648 Vértesy 439 Fél 7 órakor: Szántó 702 Vértesy 658 7 órakor: Szántó 764 Vértesy 764 Eközben teljesen besötétedett. Eljött a rossz lélek órája. A kísértők megkezdték gya­lázatos munkájukat. Nem riadtak vissza sem­mitől. Itt is, ott is elcsíptek egyet a Vértesy választói közük S vitték az urnához. A sze­renosétlenek föl sem mertek nézni, mikor le­szavaztak. A Judáspénz égette a lelküket. De azért mindhiába ! Az ellenzék diadal­masan nyomult előre. Fél 8 órakor már elhagyta Vértesy Szántót. Ekkor ez volt a szavazatok aránya: Vértesy 876 Szántó 812 Szántó kétségbeesve szaladgált a tábor­ban. Mit csináljon"? Potom 50.000 forintjába került ez a 812 ember s most mégis meg­bukik. Ez rettenetes ! Nem lehetne ezen segíteni? A pénz nagy ur . . , Odament Vértesyhez. — Uram ! Az ellenzéki jelölt udvariasan meghajolt. — En nem tudom, mit csinált Ön, de azt látom, hogy megbukom. Önnek nincsen szüksége erre a mandátumra, reám nézve meg életkérdés. Mondja meg, mennyiért volna hajlandó visszalépni a jelöltségtől? Vértesy szeme megvillant. S ettől a te­kintettől megdöbbent a kisértő. Egy becsüle­tében vérig meggyalázott lélek haragos vil­láma cikázott feléje. — Nyomorult! S azzal ott hagyta a faképnél. Egy ember szemtanuja volt ennek a je­lenetnek. — Nagyságos uram — súgta bizalmasan még lehet ám a bajon segíteni ! — Hogyan? — kérdezte Szántó uj életre kelve. — Látja azt az embert? — Hogyne látnám! — Az a Vértesy főkortese. Annak még van száz embere! Szántó nem kérdezett többet. Az éj leple alatt könnyen odaférkőzhetett Gedő bá'hoz, aki nyugodtan nézte a csillagos eget. — Jó estét adjon Isten ! — Már kinek jó, kinek rossz. Teszem, nekem igen jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom