Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1943

48 Ilyenkor teljes mértékben fönntartották magukat, sőt pénzt is kerestek, és megízlelték a napszámos ember életét. Ezekben a hetekben szalmazsák volt a fekvőhelyük, pokróc a takarójuk, és be kellett érniök a hónaposok sokszor bizony egyhangú étlapjával. .Kerekszámban 150 diák vett részt ezekben a inunkákban, és napról-napra láttuk rajtuk azt a jó hatást, amelyet az új életmód rájuk gyakorolt. Megtanulták becsülni a testi munkát és munkáit. Külön dolgoztak ug}an bencés tanár vezetésével, aki velük együtt dolgozott, aludt és evett, mégis valami különös rokonszenv és közösségi érzés alakult ki a földműves ember irányában. Megértő szeretettel néztek azokra, akiket máskor talán a nagyvárosi fiú kényességével elkerültek vagy lebecsültek. A reggeli szentmisére meghívták a tanyai né-, pet is és közös szentáldozásaikkal, énekükkel jó példát adtak nekik. Esténként nem egyszer rendeztek 10—11 órai munka után bemutatót, vagy énekekkel szórakoztatták a röghöz tapadt embereket. Tanultak és tanítottak egyaránt, mert nyitott szemmel és füllel jártak, és nem egyszer megcsodálták a falusi embernek az övékétől ugyan lényegesen különböző, mégis igen nagy tudományát. Megismerték közvetlen átéléssel a népnek örömét és baját egyaránt. Ma még nem tudjuk felmérni azt a hatást, melyet ez az életmód későbbi életük alakulására gyakorolni fog, de azt nyugodtan állíthatjuk, hogy szociális szempontból munkálkodásuk többet ért száz és száz autón megjelenő »falukutató« munkájánál. A .diákok általában véve megállták a helyüket a testi munka vonalán, és jogos öntudattal töltötte el őket fáradozásuknak eredménye. Izmosodtak, erősödtek testileg és lelkileg egyaránt. Nem egy diákot férfivá érlelt a fárasztó testi munka és levezette a kamaszkor veszedelmes nyugtalanságait. Tudták, hogy munkájuk nemzeti szolgálat, és ez a gondolat a legnagyobb teljesítményekre is képessé tette őket. Egész különös becsülete lett ettől az időtől kezdve az ételnek és a pénzinek. Az élet megtanította okét arra, hogy az az! étel, melyet odahaza talán kényeskedve toltak félre, mennyi munkába és verejtékbe kerül és az a pénz, melyet apjuk keresetéből talán olyan könnyen szórtak, milyen sok fáradozás árán szerezhető eszköz az ember kezében. « ! ' • !' Nehéz, de minden pannonhalmi nevelő számára szép és gazdag hónapok voltak ezek. Jobban megismertük diákjainkat, mint máskor évek alatt, és boldogan láttuk, hogy a testi és szellemi munka szerencsés ö^szetalálkozása milyen eredményesen formálja a reánkbízott fiúkat. Sok kedves és gazdag diáklelket ismertünk meg az idegenből jöttek között is, akik feledtettek velünk minden munkát és áldozajtot. ' * Ezzel a munkával részben még párhuzamosan indult meg 1944. június 15-én a Diákotthon falai között a háromhetes ifjúvezetái tábor, melyet a honvédelmi minisztérium a bencés 'gimnáziumok leventéi számára állított fel. A tábor parancsnoka: Nagy Péter hadnagy, beosztott leventecsapatparancsnokok: dr. Jámbor Mike (Esz-