Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1941

23 esett. Az apostolok nem tudták meggyógyítani. Krisztus egy szavá­val meggyógyítja a már-már önkívületi állapotba eső, dühöngeni kezdő fiút. A beteg gyermek is helyet talál a művészetben. Stefano Ussi, hogy városkájában, Viareggioban kórházat építhessen, megfestett két öt és tíz év közti gyereket a betegágyon, hogy ezzel indítsa áldozatkészségre a város lakóit. Betegágyuk nemsokára halálos ággyá lesz! Valóban megindító, amint az egyik anyjának utolsó ajándékával, egy csokor ibolyával mozdulatlanul fekszik az ágyon. A tavasz y jrágai mellette, de ezek neki már az' utolsó tavaszt hir­detik. A másik kis fiú tágra nyílt szemmel kér segítségfet. Szép nagy fekete 'szemei már szintén a halál árnyékáról beszélnék. Ussi ké­peinek sikerült a közönséget áldozatkészsére bírni s most a gyer­mekek a tengerparton üdülve küzdenek a korai mulandóság ellen. A korai halál árnyéka Sassoferrato gyermek Jézusának arcán is megjelenik, valamint Botticelli több angyalának arcán is. Az orvosi tudomány küzdelmét a gyermekbetegségek ellen örökíti meg Monteverde, mikor egy oltást mutat be szobrán. Jen­ner doktor saját fián próbálja ki orvosságát. Milyen komoly oda­adás és felelősségtudat ül arcán és milyen eleven, friss, üde az egész testével ellenszegülő kis gyermek ábrázolása! Mannozzi azt a pillanatot örökíti meg klasszikusokon nevelődött művészetével, mikor Venus a kis Ámort fésülgeti s kócos fejét rendbehozza. A Tövishúzó fiúban a klasszikus művészet azt a kis hőst örö­kíti meg, akinek a lábába a versenyfutás alatt tövis mjeinjt s a küz­delmet mégis megnyerte. A győzelem után nyugodtan ráül egy tuskóra s nagy figyelemmel húzza ki lábából a tövist. Meglep bennünket mozdulatának természetessége, miközben testének fia­talos formái szépen érvényesülnek. A fájdalom teljesen hidegen hagyja. A klasszikus művészet, mint minden más alkotásában, ebben is nagy önfegyelemről, önuralomról tanúskodik. Gaspare Traversi képén már nem látjuk a gyermek részéről azt a nagy önuralmat, mikor az orvos operálja. Apja, anyja kérleli, fogja, de a gyerek csak sir, jajgat, talán nem is a műtét olyan fájdalmas, mint inkább az ifiúr fél nagyon az operáló tűtől. Nagyon megható az elhagyott gyermekeknek az ábrázolása. A társadalom nem mindig gondoskodott eléggé az árvákról. Luigi Nono két kis éhező szegény gyermeket mutat be, amint a temp­lom oszlopának tövében egymásra borulva várjak a jószívű embe­rek segítségét. Kora társadalmi bajának hű értelmezőjévé vált itt a művész. Longoni szintén két kis elhagyott gyereket ábrázol, akik közül a nagyobbik már tudja, micsoda küzdelem az élet. A kiseb­bik még önfeledten, mosolyogva éli nyomorúságát. A gyermek lassan ifjúvá fejlődik. Nevelői, a korszellem ki­alakítják lelkét s ^ndul az élet útjára. Pinturicchio keresztes lovagja teljes fegyverzetben imára kulcsolja kezét, mielőtt a szentföldre indulna. Nagy küzdelmek előtt áll. Istent hívja segítségül az élet küzdelmeinek dicsőséges megharcolására. Benozzo Gozzolinak Me­dici Lőrince, mint a kis Jézus imádására siető Három királyok egyike, szintén ifjúi lelkesedéssel indul el az életbe, hogy majdán

Next

/
Oldalképek
Tartalom