Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1941

23 esett. Az apostolok nem tudták meggyógyítani. Krisztus egy szavával meggyógyítja a már-már önkívületi állapotba eső, dühöngeni kezdő fiút. A beteg gyermek is helyet talál a művészetben. Stefano Ussi, hogy városkájában, Viareggioban kórházat építhessen, megfestett két öt és tíz év közti gyereket a betegágyon, hogy ezzel indítsa áldozatkészségre a város lakóit. Betegágyuk nemsokára halálos ággyá lesz! Valóban megindító, amint az egyik anyjának utolsó ajándékával, egy csokor ibolyával mozdulatlanul fekszik az ágyon. A tavasz y jrágai mellette, de ezek neki már az' utolsó tavaszt hirdetik. A másik kis fiú tágra nyílt szemmel kér segítségfet. Szép nagy fekete 'szemei már szintén a halál árnyékáról beszélnék. Ussi képeinek sikerült a közönséget áldozatkészsére bírni s most a gyermekek a tengerparton üdülve küzdenek a korai mulandóság ellen. A korai halál árnyéka Sassoferrato gyermek Jézusának arcán is megjelenik, valamint Botticelli több angyalának arcán is. Az orvosi tudomány küzdelmét a gyermekbetegségek ellen örökíti meg Monteverde, mikor egy oltást mutat be szobrán. Jenner doktor saját fián próbálja ki orvosságát. Milyen komoly odaadás és felelősségtudat ül arcán és milyen eleven, friss, üde az egész testével ellenszegülő kis gyermek ábrázolása! Mannozzi azt a pillanatot örökíti meg klasszikusokon nevelődött művészetével, mikor Venus a kis Ámort fésülgeti s kócos fejét rendbehozza. A Tövishúzó fiúban a klasszikus művészet azt a kis hőst örökíti meg, akinek a lábába a versenyfutás alatt tövis mjeinjt s a küzdelmet mégis megnyerte. A győzelem után nyugodtan ráül egy tuskóra s nagy figyelemmel húzza ki lábából a tövist. Meglep bennünket mozdulatának természetessége, miközben testének fiatalos formái szépen érvényesülnek. A fájdalom teljesen hidegen hagyja. A klasszikus művészet, mint minden más alkotásában, ebben is nagy önfegyelemről, önuralomról tanúskodik. Gaspare Traversi képén már nem látjuk a gyermek részéről azt a nagy önuralmat, mikor az orvos operálja. Apja, anyja kérleli, fogja, de a gyerek csak sir, jajgat, talán nem is a műtét olyan fájdalmas, mint inkább az ifiúr fél nagyon az operáló tűtől. Nagyon megható az elhagyott gyermekeknek az ábrázolása. A társadalom nem mindig gondoskodott eléggé az árvákról. Luigi Nono két kis éhező szegény gyermeket mutat be, amint a templom oszlopának tövében egymásra borulva várjak a jószívű emberek segítségét. Kora társadalmi bajának hű értelmezőjévé vált itt a művész. Longoni szintén két kis elhagyott gyereket ábrázol, akik közül a nagyobbik már tudja, micsoda küzdelem az élet. A kisebbik még önfeledten, mosolyogva éli nyomorúságát. A gyermek lassan ifjúvá fejlődik. Nevelői, a korszellem kialakítják lelkét s ^ndul az élet útjára. Pinturicchio keresztes lovagja teljes fegyverzetben imára kulcsolja kezét, mielőtt a szentföldre indulna. Nagy küzdelmek előtt áll. Istent hívja segítségül az élet küzdelmeinek dicsőséges megharcolására. Benozzo Gozzolinak Medici Lőrince, mint a kis Jézus imádására siető Három királyok egyike, szintén ifjúi lelkesedéssel indul el az életbe, hogy majdán