Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

14 minden kulacsot és üveget. Ezt azután a következő állomásig limonádénak elkészítve azonnal ki is végeztük. Végre Csataldzsánál feltűntek a Márvány-tenger habjai. Ettől kezdve szemünk a tenger tükrére tapad. Este 7 óra volt, midőn berobogtunk a stambuli állomásra. Jövetelünket előre jeleztük a magyar követségnek. Kinn is volt fogadásunkra a követség egy tisztviselője, azonkívül a magyar egylet képviseletében egy igazgató-főmérnök a feleségével. Az ő vezetésükkel gyalogoltunk át az Aranyszarv gyönyörű hídján és mentünk lakásunkra, a Galata városrészben levő St. Georg-internátusba. 5. Konstantinápoly. Kétségkívül a világ egyik legszebb és legszerencsésebb fekvésű városa. Alig találunk a világ történetében még egy várost, mely akkora tömegeket, annyiféle népet látott volna falai közt. Byzas alapította a monda szerint Kr. e. 658-ban. Innét nevezték el Byzantiumnak. Nagy Konstantin 330-ban a keletrómai birodalom, majd pedig a bizánci császárság fővárosává tette. Tőle kapta a Konstantinápoly nevet. Egészen a legutolsó időkig itt volt a lakása a sejk-ül-izlámnak. Székhelye egy görög, örménykatholikus pátriárkának és róm. kath. érseknek. 1,200.000 lakosának fele török, másik része görög, örmény, idegen és zsidó. Van 700 mecsetje, 172 temploma (60 görög, 50 örmény, 25 róm. kath.), 40 zsinagógája, nagy számú nép- és magasabb iskolája, sok mohamedán kolostora, nyilvános fürdője, könyvtára, nyomdája. Konstantinápoly voltaképen három városból áll. Az Európát Ázsiától elválasztó Bosporus, illetőleg Márvány-tenger ázsiai partján fekszik amfiteátrumszerűen Konstantinápoly külvárosa. Skutari. Az európai parton viszont a mélyen benyúló, 50 m mély vizű Aranyszarv kikötője, a földkerekség egyik legnagyobb és legbiztosabb horgonyozó helye választja el a déli fekvésű régi várost, Stambult az északi fekvésű újtól, melynek két nagy városrésze a keresztény negyednek is nevezhető Galata és Pera. Ez utóbbiban vannak a külföldi követségek palotái, a nagy török temető és itt volt a táncoló dervisek kolostora. A régi várost (Stambult) az újjal az Aranyszarvon épült hidak kötik össze. Ezek közül legnevezetesebb a körülbelül 460 m. hosszú, a hajók átengedésére szétnyitható Valide Szultán híd. 1877-ben fejezték be. A világ egyik legforgalmasabb hídja. Állandó emberáradata permanens processzióra emlékeztet. Valóságos népfajtanulmányokat lehet itt végezni. A törökökön kívül vannak arabok, szírek, kurdok, örmények, cserkeszek, görögök, albánok, szlávok, zsidók, levantinusok és rengeteg európai idegen. Ezek azután a híd akármelyik végén partrajutva összezsúfolódnak, ember-ember hátán tör utat magának. Hozzájárul még az a rengeteg autó, kocsi, villamos. Megérkezésünk július 9 én, szombaton este történt. Lakásunk — mint már említettük — az osztrák alapítású és a régi osztrák-magyar követség védelme alatt álló St. Georg-kollégiumban volt a Galata városrészben. Az iskolának és internátusnak lazarista papok a vezetői. Közvetlen szomszédságában kápolna van, melynek bal oldalát magyar szentek (Szent István, Szent Imre, Szent László) képei díszítik. Jóleső érzés. Mintha otthon volnánk. Itt szokták tartani a hivatalos magyar istentiszteleteket. Két házzaK tovább van a St. Georg-kórház, az Isteni Megváltóról nevezett Szent Vince-lányok vezetésével. Jól ismert ruhájuk naponkint feltűnt kis