Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

15 kápolnánkban az áldoztató rácsoknál. Mint a konstantinápolyi magyar követünk mesélte, egy magyar származású nővér is van köztük. Szabó nevezetű. Szerzetes nevére bizony már nem emlékszem. Hazája azóta csehek martaléka lett. Még kisleány korában odakerült. Magyarul — sajnos — ma már semmit sem tud. Másnap, vasárnap délelőtt a Galata legjelentékenyebb építményébe, a bizanci-korban épült, a középkorban Krisztus-toronynak nevezett 50 m magas Galata-toronyba mentünk. 176 magas lépcsőfok vezet fel a legmagasabb erkélyre, honnét az egész városra és annak környékére gyönyörű a kilátás. Méltó kárpótlás azért az izzasztó kúráért és fáradságos munkáért, mellyel feltornáztuk magunkat. Még ebéd előtt a mindig kellemetlen pénzbeváltás várt reánk. Rongyos papírpénzeket, török fontokat kaptunk a mi ropogós bankóinkért. gtmemmmmm: • mm - ' W^^m^mmmt

—

wm^mm Konstantinápoly. De legalább sokat kaptunk. 1 piaster a mi pénzünkben 3 fillérnek felel meg. Legszívesebben elfogadják mindenütt a dollárt. Eleinte nagyon megnehezítette az ércpénz kezelését a pusztán török számjegyű felírás. De hamar belejöttünk. Hiába, a magyar intelligens faj. Sokszor volt alkalmunk ezt örömmel megállapítani. Délután — vasárnap lévén — hajókirándulást tettünk a Márvány-tenger Antigone-szigetére. Üdítő tengeri fürdő után képeslapokat írogattunk, melyeknek legnagyobb része nem érkezett meg rendeltetési helyére. Pedig a magyar követség egyik hű szolgája egyenesen a főpostára vitte őket. Ne felejtsük el, hogy Balkánon vagyunk. Estefelé, miközben hajónkra várakoztunk, hirtelen keletkező vihar felkorbácsolta a Márvány-tenger azúrkék habjait és részeg emberként dülöngő hajónk utasainak egy részétől áldozatot követelt Poseidon. Mi ettől szerencsére megmenekültünk. Július 11-én a bencések nagy Rendalapítójuk ünnepét ülik. Ugyanezt tettük mi is a <5/. Benoit-templomban, mely a vele kapcsolatos kolostorral