Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

49 FranciaországAIgirbőlmegszerziTuniszt,Marokkót,Szenegambiátólkeletre, Felsőguineától északra indul s az északi földtömb megszerzése után a Vöröstengerbe akar jutni, Obokkal összeköttetést akar teremteni. Anglia életerét, az Indiába vivő utat nem engedi érinteni. 1898-ban a Nilus völgyében Fasodánál keresztezte egymást az angolok déli törekvési vonala s a franciák keleti törekvési vonala. Fogcsikorgatva vonul vissza a francia Marokkó fejében, hogy aztán szövetkezzék az angollal egy új riválissal, a némettel szemben 1904-ben. A folyton megújuló Marokkó-krízisek, ahol német érdekeltség is volt, a világégés közeledését jelezték. Ázsia. Anglia Afrikában világkereskedelmi útjának egyik szárnyát biztosította s ezzel egy időben a másik út megerősítéséhez is hozzáfogott. A francia-olasz ellentét a Földközi-tengerben Angliára kedvező volt. Tripolisz elfoglalása neki nem veszélyes. A gyenge Görögország nem áll útjában. Törökország, a Dardanellák kapujának őre, Kisázsiának ura az orosz riválist az angol hatalmi vonaltól távoltartotta, ezért 1880-ig angol védelmet élvezett. Anglia Egyiptom elfoglalása után az orosszal, az ősi ellenséggel az egész ázsiai fronton felvette a harcot. Oroszország a 70-es, 80-as években a Balkánon foglalkozik (1878, 1885. bulgár krízis), de belső Ázsiáról sem feledkezik meg. Chiva - Bukhara (1873), Kuldsa, Kokand (Fergana), Merv (1884). Hatalmát egész Afganisztánig kiterjeszti. Most már csak Afganisztán választotta el az angol és orosz birtokokat. Anglia is folyton terjeszkedik. (Beludsisztán [1876—99], Birma, Malakka, Észak-Borneo, Straits Settlements). Biztosítja magának az Indiai óceánból a Csendes-óceánba vivő utat. 1902-ben Japánnal szövetkezik. (Idegen race!) Japán gyors fejlődés után rálép a nagy politika útjára s kontinentális programmjával (Ázsia az ázsiaiaké, a szembenfekvő ázsiai partok meghódítása) és csendestengeri pacifik-programmjával a világkereskedelembe is belekapcsolódik. Az orosz-japán háborúban a szibériai vasutat Port Artúrig húzó (1895) s Mandzsúriában is terjeszkedő Oroszország keletázsiai programmja megbukott, Japán győzött, de Anglia is joggal ünnepelhetett. Oroszország veresége után megismétlődött a Fasoda utáni idők színjátéka. A régi ellenségből új jóbarát lett, 1907-ben szövetkeznek. (Afganisztán, Tibet, Perzsia). Az Unió Anglia és Japán oldalán itt foglal először állást a világpolitikában. Oroszország most újra nyugatra fordul s Törökország feldarabolására törekszik. Angliának is épen jókor jön a német-török barátság szétugratása s a készülő német világhatalom megbuktatása. Németországot Bismarck egyesítette s ügyes szövetségi politikával biztosította. A nép szaporodott. Megélhetésre volt szüksége, nyerstermékekre, iparának piacra, gyarmatokra, a gyarmatok védelmére haditengerészetre, a dunai vonal, a Berlin-Bagdad-vonal megszerzésére stb. II. Vilmos Törökország szövetségesévé, védőjévé lett. Szerinte inkább gazdasági, mint hatalmi, politikai terjeszkedés lett volna ez. Biiiow programmja a „nyilt kapu", mindenfelé nyersterméket akart biztosítani a német nagyipar számára s piacot a német iparcikkek számára. Ezt a célt szolgálta Kina és Marokkó integritása érdekében történt közbelépése. Ezt a célt szolgálta volna Közép-Európának ElőÁzsiával, az Északi tengernek a Perzsa-öböllel való összekapcsolása. Németország politikai fenhatóság nélkül nagyszerű piacot és fejlődési lehetőségeket akart a maga számára biztosítani. A Konstantinápolyon keresztül keletre vivő kereskedelmi út azonban egyformán bántotta az orosz (Konstantinápolyon át Berlinbe), angol (Kairó, Kalkutta), francia (Szíria) érdekeket. A német ipar s a védelmére épített ten5