Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

37 Európa keresztmetszete 1648-ban.

1 Nézzük a térképet. Spanyolország nagyhatalma leáldozott. Világbirodalmának erőit elpazarolta. Franciaország erőre kap a westpháliai békében. Hollandia függetlenségét biztosítják. Angliában forradalom van, ahol a parlament legyőzi az abszolutista királyt s Cromwelt juttatja uralomra. Svédország a Keleti tenger urává s északi nagyhatalommá lesz. Németország darabokra törik, csak a császári cím tartja össze. A Habsburg-dinasztia a német birodalomban elveszti hatalmi állását, ezt keleten akarja megerősíteni. Magyarország kiizd a német és török ellen. Erdély aranykora II. Rákóczi György lengyelországi sikertelen vállalkozásával leáldozik. A török hódítás eléri legnagyobb kiterjedését. A pápaság előbb a Habsburgokkal szemben Richelieuvel tart, majd a török kiverésének eszméjét juttatja diadalra. Osztályozzuk a nagyhatalmakat (nyugati, északi, középeurópai, keleti, déli hatalmak, katholikus és protestáns, tengeri és szárazföldi, alkotmányos és abszolutista hatalmak). Magyarország lakossága állandó harcok közt él. 80 végvárban védekezik a török ellen. A nagybirtokos főurak állanak a küzdelem élén. Birtokaikról élelmezik az őrséget, ők vezetik a katonaságot, velük harcolnak, velük véreznek. Az európai keresztény kultúra őre Magyarország. Zrínyi kora ez. De függetlenségét is kellett védelmeznie az osztrák beolvasztó törekvésekkel szemben. A magyar politikai géniusz összeütközik az abszolútista osztrák politikai géniusszal. Két fronton kell állandóan harcolnia a magyaroknak. Erdély, mely a keleti török nagyhatalom oltalma alatt aranykorát élte, II. Rákóczi György alatt elveszti régi szerepét. Megszűnik mentsvára lenni a magyarnak s kiinduló pontja lenni az alkotmány- és szabadságvédő felkeléseknek. A Habsburg-dinasztia erős, abszolút hatalmú dunai nagyhatalmasságot akar létesíteni, hogy nagy történeti hivatást töltsön be a franciák keleti, a törökök nyugati törekvéseinek megakadályozásával. Míg Németországban a hűbériség teljes diadalát üli a részekre való bomlásban, addig a Habsburgok, a birodalom császárai, otthon Ausztriában megtörik a hűbériséget, abszolútizmust alapítanak, míg a birodalomban a vallásszabadság eszméje ülte diadalát s a corpus catholicorummal továbbra is a corpus evangelicorumot állította szembe, addig Ausztriában a legteljesebb mértékben végrehajtotta a katholikus restaurációt. Elszászi részéről való lemondása után a Rajnától a Duna vonalán mindinkább keletre vonul. A németországi állapotokat Jäger

2 alapján bővebben rajzolom meg, mert ez az állapot kevés változtatással egészen a német egység megalakulásáig tart s a hűbéri viszonyokra nagyon jellemző. Németország egy negyed résszel nagyobb, mint a háború előtti Németország. Lakosainak száma lassankint 26 — 30 millióra emelkedik. 1510 óta 10 kerületben a nagy, közép, kis és igen kicsi territóriumoknak egészen tarka tömege foglal helyet, a német római szent birodalom 80 territóriuma, 30 urodalma és 1400—1600 lovagi birtok. Ezeknek mindnek volt hatalma, joga vámokkal, kereskedelmi tilalmakkal, ipari monopóliumokkal szomszédját, alattvalóit épen úgy, mint az egész birodalmat megrövidíteni s territóriumán szuverén hatalmának gyűlöletes szimbólumát, a bitófát felállítani. 1 Der neue Geschichtsunterricht 110—114. 1. 2 Dr. Oàkar Jäger : Didaktik und Methodik des Geschichtsunterrichts. München. 1905. 106—110. 1.