Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

38 A császár nagyon keveset jelentett. Egyszer koronázása alkalmával Frankfurtban a. M. mint valami szinielőadásban fellépett a színpadra. A birodalmi hivatalok működésbe léptek, 44 uralkodó gróf szolgálta fel a lakománál az ételeket. (V. ö. Goethe versével, melyet II. József koronázására írt 1764-ben!) Aláírta a választási feltételeket, amelyeknek lényege az volt, hogy a territóriumok minden, ő pedig semmi. Semmi kifelé, mert a fejedelmek és rendek szövetségeket köthetnek egymással s a külfölddel. Semmi befelé, mert a rendek privilégiumai, amelyekre megesküdött, teljes felségjogot biztosítanak nekik s arra is megesküdött, hogy méltóságát házában örökössé nem teszi. Ekkor lép jogainak élvezetébe. Évi jövedelme 14,000 frt. És mégis a császár személye volt az egyetlen jegecesedési pont a birodalomban. A birodalmi gyűlés, amely Regensburgban ülésezett, nem volt az. Talán, jelentéktelen alkalmakkor sikerült a három kamarát, a választófejedelmek, fejedelmek s a birodalmi városok kollégiumát és a császárt egybegyűjteni, fontos ügyekben azonban soha. Különösen vallási ügyekben a birodalmi gyűlés két korporációra szakadt, a Corpus Cath. és Évang.-ra s itt döntés soha, legfeljebb megegyezés jött létre. S minden fontos ügy vallási üggyé fejlődött. Nagy nehezen jött létre valami, akkor meg nem volt szervezet, amely végrehajtsa. Jellemző egy ügy, amelyet a ryswicki békével kapcsolatban indítottak meg 1697-ben s 1782-ben fejezték be. Elképzelhető, hogy hogyan állt a hadügy, mikor valamelyik században a kapitány valamelyik birodalmi gróf, az első hadnagy egyik birodalmi városból való, a második egy fejedelmi rangú apátnőnek a képviselője. Vegyük a szigorú paritást a hadsereg vezetőségében : kath., prot. Teljesen béna mechanizmus a császárság. A nemzeti egység öntudatát őrzi a birodalmi kamarai törvényszék, 1693 óta Wetzlarban, mert egyik nagyobb város se fogadta be. 1772-ben 61,223 elintézetlen ügye volt. A pör hosszabb életű volt a feleknél s a bíráknál. A bécsi birodalmi udvari tanács (Reichshofrat) is csak kisebb potentátok ügyében mert dönteni, a nagyobbakéhoz nem nyúlt. így tehát minden a tartomány urától függött, akinek hatalma korlátlan volt (kivéve pl. Württenberg hercegét). Ez a fejedelmi abszolútizmus korszaka. XIV. Lajos példája kezdetben károsan hatott: lelkiismeretlen pazarlás, üres pompa kapott lábra. A művészetek, ipar, kereskedelem fellendítése jó; de Nagy Frigyes és II. József hatása alatt sok egyéb jót is hozott az abszolútizmus. Az abszolút fejedelem hivatalnokaival kormányzott. Ezeknek a fejedelemmel szemben semmi joguk nem volt. II. József volt az első, aki önözte hivatalnokait, de panaszkodott rájuk megvesztegethetőségük miatt s hogy nem hatolnak bele emberbaráti és reformátori terveibe. II. Frigyes szerencsésebb volt. Számára atyja szorgalmas, lelkiismeretes, értelmes hivatalnoki kart hagyott örökségben. A délnémet hivatalnokok felfelé gerinctelenek, lefelé zsarnokok, megvesztegethetők. A mai fejlett igazságszolgáltatás és a sajtó biztosította nyilvánosság már sok bajnak elejét veszi. Politikával az emberek a francia forradalom előtt nem sokat törődtek. Gazdasági tekintetben a harmincéves háború nyomasztó hatása érezhető. A kereseti viszonyok rosszak. Sok az ünnep. Bajorországban 100 nap. Nagy a robot. A jobbágyság sorsa nyomasztó. Pl. volt állam, ahol a vadász- és erdőtörvények szerint a paraszt kutyát, fegyvert, botot nem tarthat, földjeit a vadak ellen be nem kerítheti. Egyik káiffbélyege e kornak a német kisállamok katonakereskedelme, embervására. Angliának a gyarmatokkal folytatott harcaiban 1777—1782-ig