Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

29 nak nyugati lejtőjén a Barathron nevű mélység, hová a gonosztevőket szokták letaszítani. Az Areiopagostól északra levő szabad téren emelkedik a legépebben ránk maradt, kicsi méretű, de nemes stílusú Theseus-templom, az u. n. Theseion. Pentelikoni márványból épült dór peripteros. Hossza 31'7 m, szélessége 13'7 m. A keleti és nyugati homlokzaton 6—6, az északi és déli oldalon 13—13 dór oszloppal. Épségben maradását annak köszönhetjük, hogy később keresztény templom lett. Az átalakítás nyomai belül a boltíves inenyezeten ma is láthatók. Északi szomszédságában vannak az Agora maradványai. Az újabb, rozoga lakóházakkal együtt egészen eltakarják a „Szelek tornyá"-t, ezt a nyolcszögletű toronyszerű kis épületet. Két bejáratát 2—2 korinthusi oszlop előcsarnokkal látja el. Szelek tornyának nevezik, mert a nyolc fajta szél van ábrá* zolva rajta domborművekkel. Építője Kyrrhosi Andronikos. Az Akropolis keleti közelségében, a Tripodes-utcában szerényen húzódik meg a sűrűn egymás mellett sorakozó házak tömegében a ránk maradt legrégibb korinthusi művészetű építmény, az u. n. Lysikrates emléke. Ezen karcsú emlék igazában csak alapépítménye azon ércből készült háromlábasnak (

toîtîovç), melyet jutalmul kapott a karversenyben győztes Lysikrates. Dionysosnak szentelt domborművek díszítik. Ha ezen emléktől elindulva a Lysikrates-utcán végig haladunk, pár száz lépés után magunk előtt látjuk a meglehetősen stílustalan íiadridn-kaput. A szofisták barátja, a görög világba és műveltségbe szerelmes Hadrián császár emeltette ezt a saját dicsőségére. Keleti oldalán levő felírása azt mondja, hogy „itt kezdődik Hadrián városa", míg a nyugati oldal felírása: „ez a a Theseus régi városa." Valóban Hadrián császár nagy becsben tartott mindent, amit a görögök szentnek hittek. Sok templomot építtetett, sokat gazdagon megajándékozott. A tudomásunk szerint Athénben egyedüli Zeus-templomot, az u. n. Olympieiont is ő hozta tető alá. Hadrián diadalkapujától délkeletre van ez a görög-római világ legnagyobb, romjaiban is impozáns temploma. A régiek a viiág csodái között emlegették. Az olymposi Zeus tiszteletére emelt épületet Peisistratos óta építgették, de csak Hadrián tudta befejezni. Hossza 120 m, szélessége 54 m. Az eredeti 126 korinthusi oszlopból jelenleg csak 15 áll fenn. Nem volna teljes a régi Athénről alkotott képünk, ha legalább néhány szóval nem emlékeznénk meg a Kerameikos nevű városrészben az ókori temetőről. Az Olympieiontól Hadrián kapuján keresztül sétálva Hadrián utcájába jutunk, mely a régi város déli részét megkerüli és elvisz bennünket a város nyugati részén a Dipylonig, a régi Athén e kettős kapujáig. „Kettős kapu"nak azért nevezik, mert az összes athéni kapuépületektől eltérően a közepén felállított oszlop két félre osztotta. A Dipylon mellett terül el a régi temető, mely a halottak emlékét dicsőítő attikai szobrászatnak remekeit tartotta meg számunkra. Meglepő és megragadó az a bensőség, egyszerűség, gyengédség, mely a szoborjeleneteket áthatja. Motívumaik rendszerint a családi életből valók. Legbájosabbak a Demetria és Pamphyle emléke, Proxenos leányának Hégésónak szobra, Korallion-nak, Agathon feleségének búcsúzási jelenete. A Dipylontól indult ki azon ünnepies menet, mely az Athena Poliasnak szentelt peplost az Akropolisra vitte. A Dipylontól indult ki az Eleusisba vezető „szent út" (íeoá oőóg) is. Szentnek nevezték a körülbelül 20 km-es utat, mert a hívők ezrei ezen az úton vonultak a misztériumok színhelyére. Július 21-én néhány tanártársammal, kiket épúgy hevített a misztérium-temp-