Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

28 a kentaurok és lapithák harcát, az északi oldalé a trójai küzdelmeket örökítik meg, a nyugatié az athéniek harcát az amazonok ellen. Meg kell említenünk még a templomot körülvevő oszlopcsarnokon belül a cella falának felső részén 160 m hosszúságban és 1 m magasságban körülfutó frízt {gcocpóoog), melynek domborművei Athena istennő legnagyobb ünnepére, a Panathenaiára vonatkoznak. Az Akropolis északi szélén, a Parthenontól is északra feküdt az Akro­polis legrégibb temploma, a városvédő Athenának, Athena Poliasnak szen­télye. A monda szerint Kekrops király építette azon a helyen, ahol Athena és Poseidon már említett versenye lejátszódott. A perzsa háborúban elpusz­tult. Azonban újra felépítették. Mivel Athena tiszteletével együtt régtől fogva honos volt e helyen Attika ősi királyának, a föld fiának, Erechtheusnak vagy másként Erichthoniosnak tisztelete is, róla általában Erechtheionnak nevezik. E szentélyben volt Athenának égből hullott szobra, Kekrops sírja, a Poseidon szigonyának ütése nyomán fakadt sós forrás és Athena olajfája. Az Erechtheion az ión-attikai építészet legnagyobbszerű emléke. Kelet­nyugati irányban elterülő 20 m hosszú és 11 "2 m széles négyszögű épület, melynek északon nagyobb, délen valamivel kisebb kiszögellő szárnyépülete van. Legnevezetesebb része a déli kiugró szárny. Ennek teteje oszlopok helyett 6 nőalak, az u. n. karyatisek fején nyugszik. Róluk e csarnokot a karyatisek csarnokának mondják. Mielőtt elhagynók az Akropolis mesés országát, melyet északon a Themistokles, délen a Kimon által épített sziklafal fut körül, álljunk meg egy pillanatra a délkeleti sarkon levő Akropolisi múzeumban is. Mert itt őrzik a hajdani Akropolis csodálatosan épségben maradt leányszobrait, az attikai szobrászat egészen korai alkotásait s egyéb reliefeket és relikviákat. A dicső görög mult emlékein elmerengve lépünk ki az Akropolis kapu­ján, hogy megtekintsük a várhegy déli tövében levő, egészen római modor­ban épített Odeiont, Heródes Attikos színházát, melyet azonban csak hang­versenyekre, zenei előkészületekre és előadásokra használtak. Ha innét az Akropolis tövében keleti irányban tovább haladunk, rátalá­lunk az Asklepieion romjaira. A gyógyító Asklepios, a Hygieia és a velük rokon istenségek tiszteletére szentelt templom volt ez. Közvetlen közelében van délre Eumenes pergamoni királynak, Attika barátjának saját maga építette 164 m hosszú, romokban látható csarnoka. Tőle keletre, az Akropolis délkeleti tövében, néhány lépésnyire van Dionysos színháza. Talán legnevezetesebb építészeti emléke a görög drámá­nak. A régi Athén kulturális életének egyik legjelentősebb helye, mely a nagy tragikusok és komédiaírók világraszóló alkotásaival tanította és egyben gyö­nyörködtette Hellas örökké ifjúkedélyű gyermekeit. Eredete a perikiesi időkre vezethető vissza. Színpada a római korban készült. Hatalmas méreteiről csak annyit, hogy 17,000 ülőhelye volt. Az Akropolis nyugati szomszédságában van az Areiopagos kopár, hatal­mas sziklatömege, a gyilkossági és egyéb főbenjáró perek ítélkezőhelye, hol az anyagyilkossággal vádolt és az Erinysektől üldözött Orestest az elnöklő Athena istennő döntő szavazata (calculus Minervae) a vád alól felmentette. Itt hirdette a nemzetek Apostola Szent Pál az „Ismeretlen Istent" az athé­nieknek. Az Areiopggostól kissé északnyugatra másik sziklahegy emelkedik, a Nymphák halma. Ma modern csillagvizsgáló látható rajta. Ettől délre van a Pnyx, a népgyűlések helye Musaios állítólagos sírjával. A Nymphák halmá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom