Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

28 a kentaurok és lapithák harcát, az északi oldalé a trójai küzdelmeket örökítik meg, a nyugatié az athéniek harcát az amazonok ellen. Meg kell említenünk még a templomot körülvevő oszlopcsarnokon belül a cella falának felső részén 160 m hosszúságban és 1 m magasságban körülfutó frízt {gcocpóoog), melynek domborművei Athena istennő legnagyobb ünnepére, a Panathenaiára vonatkoznak. Az Akropolis északi szélén, a Parthenontól is északra feküdt az Akropolis legrégibb temploma, a városvédő Athenának, Athena Poliasnak szentélye. A monda szerint Kekrops király építette azon a helyen, ahol Athena és Poseidon már említett versenye lejátszódott. A perzsa háborúban elpusztult. Azonban újra felépítették. Mivel Athena tiszteletével együtt régtől fogva honos volt e helyen Attika ősi királyának, a föld fiának, Erechtheusnak vagy másként Erichthoniosnak tisztelete is, róla általában Erechtheionnak nevezik. E szentélyben volt Athenának égből hullott szobra, Kekrops sírja, a Poseidon szigonyának ütése nyomán fakadt sós forrás és Athena olajfája. Az Erechtheion az ión-attikai építészet legnagyobbszerű emléke. Keletnyugati irányban elterülő 20 m hosszú és 11 "2 m széles négyszögű épület, melynek északon nagyobb, délen valamivel kisebb kiszögellő szárnyépülete van. Legnevezetesebb része a déli kiugró szárny. Ennek teteje oszlopok helyett 6 nőalak, az u. n. karyatisek fején nyugszik. Róluk e csarnokot a karyatisek csarnokának mondják. Mielőtt elhagynók az Akropolis mesés országát, melyet északon a Themistokles, délen a Kimon által épített sziklafal fut körül, álljunk meg egy pillanatra a délkeleti sarkon levő Akropolisi múzeumban is. Mert itt őrzik a hajdani Akropolis csodálatosan épségben maradt leányszobrait, az attikai szobrászat egészen korai alkotásait s egyéb reliefeket és relikviákat. A dicső görög mult emlékein elmerengve lépünk ki az Akropolis kapuján, hogy megtekintsük a várhegy déli tövében levő, egészen római modorban épített Odeiont, Heródes Attikos színházát, melyet azonban csak hangversenyekre, zenei előkészületekre és előadásokra használtak. Ha innét az Akropolis tövében keleti irányban tovább haladunk, rátalálunk az Asklepieion romjaira. A gyógyító Asklepios, a Hygieia és a velük rokon istenségek tiszteletére szentelt templom volt ez. Közvetlen közelében van délre Eumenes pergamoni királynak, Attika barátjának saját maga építette 164 m hosszú, romokban látható csarnoka. Tőle keletre, az Akropolis délkeleti tövében, néhány lépésnyire van Dionysos színháza. Talán legnevezetesebb építészeti emléke a görög drámának. A régi Athén kulturális életének egyik legjelentősebb helye, mely a nagy tragikusok és komédiaírók világraszóló alkotásaival tanította és egyben gyönyörködtette Hellas örökké ifjúkedélyű gyermekeit. Eredete a perikiesi időkre vezethető vissza. Színpada a római korban készült. Hatalmas méreteiről csak annyit, hogy 17,000 ülőhelye volt. Az Akropolis nyugati szomszédságában van az Areiopagos kopár, hatalmas sziklatömege, a gyilkossági és egyéb főbenjáró perek ítélkezőhelye, hol az anyagyilkossággal vádolt és az Erinysektől üldözött Orestest az elnöklő Athena istennő döntő szavazata (calculus Minervae) a vád alól felmentette. Itt hirdette a nemzetek Apostola Szent Pál az „Ismeretlen Istent" az athénieknek. Az Areiopggostól kissé északnyugatra másik sziklahegy emelkedik, a Nymphák halma. Ma modern csillagvizsgáló látható rajta. Ettől délre van a Pnyx, a népgyűlések helye Musaios állítólagos sírjával. A Nymphák halmá-