Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

24 belül 10 km-re délre eső Sigeion hegyfok közt volt a trójai háborúban a görög hajóhad állomása. Itt nézte Achilleus haragudva a végtelen tengert. Itt vigasztalgatta anyja, az ezüstlábú Thetis. Itt domborodik a parton a legvitézebb görög hősnek, Achilieusnak és hűséges jóbarátjának, Patroklosnak sírhalma. Mindössze néhány km-re van a trójai parttól az Iliasban Chryses pap szerint Apollon oltalma alatt álló Tenedos szigete, honnét Aeneas elbeszélése szerint a két rettenetes kígyó útnak indult. Tenedostól délre a kisázsiai part mellett fekszik Mitilini, az ókori Lesbos szigete. Hajónk az Aranyszarv kikötőjétől eddig egy lélegzetre jött. Július 18-án reggel fél 5 órakor kötöttünk ki a sziget fővárosának, Mitilininek kikötőjében, miután a reggelszülte rózsaujjú hajnal felkeltében gyönyörködtünk. Lesbos az aeol dalköltészet hazája. Itt vetették partra a hullámok a trák Hebrus folyóba dobott Orpheus fejét és lantját. Itt élt a görög zene atyja, a 7 húrú lant feltalálója, Terpandros. Itt énekelték örök szép dalaikat Alkaios és Sappho. A város fekvése a dombtetőn levő várral gyönyörű. A természet azonban mintha kihalt volna. Erdők és művelt földek csak a part mentén vannak. Egy órai tartózkodás után tovább indultunk Szmirna felé, hová délelőtt 11 órakor érkeztünk. A legáltalánosabb vélemény szerint ez volt Homeros szülővárosa. 55 km hosszú, hegyektől körülvett öböl, az u. n. szmirnai öböl belső végében fekszik. Alapítói a Kr. e. X. században aeolok voltak. Később az ión városi szövetséghez tartozott. 580-ban Alyattes lyd király elfoglalta és feldúlta, Lysimachos azonban újraépíttette. Polykarpus püspök 169-ben itt szenvedett vértanúhalált. Sírját a Pagos-hegyen most is mutogatják. Lakosainak száma 360,000. Görög, örmény és római katholikus érseki székhely. Kiválóbb emlékműve nincsen. A görög-török háború romboló hatása különösen a nagyforgalmú kikötő körül nagyon is meglátszik. Hajónk rengeteg árut rakott le és vett fel. Ezért kellett késnünk délután 4 óráig, tovább indulásunkig, a kikötői rekkenő hőségben. Este 8 óra lehetett, midőn Chios partvidéke előtt elhajóztunk, hol a monda szerint Homeros élete java részét leélte. Chiosnái a szigetek eltűntek szemünk elől. Kint vagyunk a nyilt tengeren. Az éj is ránk borult sötét leplével. Mindnyájan Morpheus karjai közé kívánkoztunk. Mikor másnap, július 19-én a felkelő nap sugarai bearanyozták a tengert és a hajnal friss levegője kiverte az álmot szemünkből, akkor már Euboia és a Dionysos-kultuszról híres Andros-szigetek közt szelte hajónk az egyre jobban ágaskodó hullámokat. A távolból feltűntek Attika halvány körvonalai. Balról búcsút intettünk az epigramma költő Simonides hazájának, Keos szigetének, jobbról a Sunion hegyfok mögött a Laurion hegy bányáinak égbenyúló karcsú kéményei okádtak gomolygó füstfelhőket. Minél jobban előrenyomultunk az aeginai öbölben Peiraieus felé, annál erősebben dobálta hajónkat a hullám. De ez nem akadályozott minket abban, hogy már most — egyelőre csak gyarló messzelátóval — ne gyönyörködjünk a Peiraieus és Athén festői fekvésében. A percek gyorsan peregnek. Csomagjainkat összeszedjük. Hajónk lassít. Révbe jutottunk — a peiraieusi kikötőbe. 7. Athén.

1 1927. július 19-én délelőtt 10 óra volt. 50 óráig tartó, 900 km-es tengeri utazás utánra Boulac nevű hajónk fedélzetén a peiraieusi kikötőben vár1 Ezen fejezetet szerző felolvasta az esztergomi bencés gimn, cserkészbeszámoló gyűlésén 1928. márc. 25-én.