Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

23 podnunk egy pillanatra a gyászos emlékű szigetek egyikénél (Proti), melynek közelében a haragvó tenger 1927. szeptember 4-én öt magyar életet kívánt áldozatul. Szeptember 6-án délelőtt hozta a rádió a szomorú hírt, hogy a kons­tantinápolyi magyar követség tisztikarából öten vitorláscsónak-kirándulás alkalmával a tengerbe fulladtak. A megrendítő eseménnyel az újságok is sokat és szépen foglalkoztak. Minket az elmúlt vakációi friss benyomások alapján még közelebbről érintett és lesújtott a gyászhír. Közöttük voltak ketten, Kattauer Vilmos és felesége, kiknek fáradozásáért nem tudunk eléggé hálásak lenni. Azt hittük, hogy magyar hazánkban a közel jövőben némiképen viszonozhatjuk majd sok-sok szívességüket. De csalódtunk. Ott vesztették fiatal, szép életüket a tenger hullámaiban s még csak az sem adatott meg nékik, hogy közös sírban pihenve várják a boldog feltámadást. Kattauer Vilmos ott pihen hullámsírjában, feleségének holttestét a hullám partra ve­tette. Abból a kápolnából temették, hol másfél hónappal azelőtt velünk együtt örömtől csillogó szemmel énekelte búcsúzóul a magyar himnuszt. Onnét vitték ki a feriköji keresztény temetőbe, hol örök álmát alussza . .. Nyugodjanak békében ! 6. Két nap a tengeren. A Boulac gyorsan fúródott tovább a csendes víz sima tükrében. A Márvány-tenger (Propontis) közepén járunk, melyről Shakespeare az „Othello"­ban oly festői hasonlatot mondott. Jobb felől az európai parton messzelátó­val vizsgáltuk Rodostót, hová II. Rákóczi Ferenc költözött 1719-ben. Este felé járt már az idő, midőn a világháborúban is oly sokat sze­replő Dardanellák bejáratához értünk. Ókori nevének, Hellespontosnak eredete ismerős a mitológiából. Phrixos és Helle mostohaanyjuk, Ino haragja elől menekülnek egy aranygyapjas koson. Phrixos szerencsésen megérkezik Kolchisba, de fielle a tengerbe zuhan. Tőle származik a tengerszoros neve. A trák Chersonesos, ma Gallipoli félsziget hasonló nevű városával szemben fekszik az ázsiai parton Lampsakos. Gallipoli arról nevezetes, hogy ennek kikötőjéből léptek a törökök 1355-ban először európai földre. Lampsa­kos pedig az Aphrodité-kultusznak volt ősi helye. Itt szülte a szerelem isten­nője Priapust. Itt született Charon logografus. Valamivel tovább az európai parton Sestos volt az esti fényben látható. Fölötte ömlik a tengerbe az Aigospotamos, hol 405-ben a spártai Lysander győzelmet aratott az athéni hajóhad felett. Vele szemben az ázsiai parton Abydos helyén van a mai Nagara. A szoros itt csak 1350 m széles. Xerxes 480-ban itt vert hidat, melyet azonban az ár magával sodort, mire Xerxes haragjában megkorbácsolta a tengert és bilincseket vetett belé. E helyhez fűződik Hero és Leandrosnak Musaiostól megénekelt idillikus mondája. Itt vállalkozott Lord Byron azon feladatra, hogy mint szenvedélyes úszó átússza a tengerszorost. Ugyanő „Abydosi ara" c. költeményében pompás színekkel festi e táj szépségeit. A trák Chersonesos végső fokán egy török erősség látszik. Tőle nem messze Protesilaos sírja emelkedik, aki elsőnek ugrott a trójai háborúban Ilion földjére és — életét vesztette. Balról van Kum-Kale erősség, mely a ken­dere, a homerosi Skamandros vagy Xantos-folyó torkolata mellett fekszik. Nap­pal innét be lehet látni a trójai síkságba, melynek közepén feküdt Trója, a mai fíissarlik-domb. A Hissarliktól északra folyó kis Dumbrek-patak — a home­rosi Simoeis — mellett van Top-Tasi, régi nevén Rhoiteion. Közte és a körül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom