Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

16 együtt bencés szerzetesek alapítása a genovai időkből. Betegen fekvő főparancsnokunk megbízásából nekem jutott a kitüntetés, hogy öregmisét mondjak azon mellékoltárnál, mely előtt Rákóczi hamvai hosszú ideig pihentek. A kis templom falai — azt hiszem — régen hallottak egyetlen napon annyi magyar éneket és a magyar himnusz szívbemarkoló dallamát. Mise végeztével tüzetesen megnéztük a Rákóczi-tábla latin feliratait s áldoztunk a nagy magyar emlékének . . . Egész utunk egyik legkedvesebb élményét itt éltük át. Utána a szinte fojtogató hőségben nyakunkba vettük a várost. A villamos elröpített bennünket a Jusztiniántól épített nagy és megnézésre érdemes Cisterna Basilicá-hoz, melyet ma Jerebatan Szeráj-nak neveznek. A villamos világítással ellátott ciszterna felett, mely ma is vízzel van tele, egész városnegyed épült. A Cisterna után Konstantinápoly legnagyobb nevezetességét, az Aja Konstantinápoly. Aja Sofia. Sofiát (fíagia Sophia) kerestük fel. Mielőtt azonban ennek leírásához fognánk, röviden meg kell emlékeznünk a bizánci művészetről. Bizánci művészeten azon irányt értjük, mely a császárok székhelyén a legnagyobbszerű építkezések, iparművészet, fényűzés hazájában virágzott. Nagy Konstantin pompás épületekkel díszítette fővárosát. A Szent Eiréné- és Szent Szófia-templom, az apostolok temploma, a nagy császári palota az ő idejében és kezdeményezésére épültek, de ránk nem maradtak. Bár a bizánci művészet keletkezése és fejlődése még nincs tisztázva, annyi mégis bizonyosra vehető, hogy nem egyenes folytatása a római művészetnek. Régi keleti hagyományokon nyugszik, melyeket nem nyomtak el a hellenizmustól átvett elemek. Ez a fejlődés iránya és a művészet főjellegzetes vonása. Bizánc összekötő kapocs lévén Kelet és Nyugat közt, művészetére nagy befolyással volt a keleti izlés : a színek pompája, a polychrómia, a dús ornamentika, mely egyúttal jetzi e művészet fénykorát és teljes kifejlődését, ami Jusztinián császár idejére esik.