Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1926

4 gógiai tapasztalatait és kipróbált munkaerejét; azonkívül idekerültek tanároknak a jelen tanévben dr. Kalmár Gusztáv, Kollár Gedeon és dr. Szalay Albert. Gyakorló évét itt töltötte el hat rendi és egy világi tanárjelölt. 3. Az ifjúság vallás-erkölcsi és hazafias nevelése. Az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése Szent Benedek Atyánk szellemében történt, amelynek legjellemzőbb vonása a nevelés terén a liturgikus nevelés. Az ő élete és nevelési módszere az Úr szolgálatára rendelt, christocentrikus iskola volt. Krisztus volt életének célja és középpontja, vigasztalása és ereje, szépsége és öröme. Számára a liturgia nemcsak „Krisztus követése" volt, amely az egyházi ünnepek segítségével végigvezet a Megváltó földi életének nyomdokain születésétől kezdve egészen kereszthaláláig, hanem imádatos hódolat és szerető egyesülés Istennel és egyházával, amelyben Krisztus örök fölségében tovább él. A liturgia segítségével ezt az önnevelő és magát folyton javító, tökéletesítő istenes lelkületet igyekeztünk növendékeinkben kialakítani és kifejleszteni. A VII. és VI11. osztály tanulói, mint növendékpapok hivatásszerű rendi nevelésben részesültek és a legszorosabban kapcsolódtak bele a liturgikus nevelésbe. A II., IV, és VI. o. tanulói közül huszonhármán a gimnáziummal kapcsolatos Szent Imre internátusban kaptak a kolostori élet fegyelméhez simuló vallásos és családias nevelést. Minden növendékünk télen-nyáron egyaránt hallgatott szentmisét s az év folyamán résztvettek a régi szép székesegyházban tartott minden lélekemelő szertartáson. Dr. Szívós Donát ifj. hitszónok egész beszédsorozatban fejtegette a szentmise-áldozat belső tartalmát és az ordo inissae liturgia—történeti fejlődését, hogy az ifjúság részéről a szentmise-áldozatban való részvétel mentül bensőségesebb és hatásaiban mentül gyümölcsözőbb legyen. A nagyböjt folyamán dr. Hermann Ipoly tanár vezetése mellett háromnapos lelkigyakorlatot tartottak. A tanév végén hálaadás céljából a Nagy Lajos királyunk alapította kegyhelyre, Máriacellbe zarándokolt az intézeti ifjúság hat tanára vezetésével. A magyar Szent Benedek-rend hagyományaihoz híven a hazaszeretet és hazafias szellem ápolására és nevelésére a tanári karnak kiváló gondja volt, hogy az ifjúság a mult emlékeit és szent hagyományait őrizve, erős akarattal dolgozzék a haza szebb jövőjéért. 4. A tanulmányi rend. Az oktatás a II. o.-ban az új gimnáziumi tanterv szerint, a többi osztályokban a régi tanterv értelmében az előre megállapított tanmenet szerint és megfelelő módszeres irányítás mellett történt. Eltérés volt a tantervtől a VIII. o.-ban, ahol a mennyiségtan heti óraszámát egy órával növeltük a görög nyelv és irodalom óráinak rovására. Az új iskola a tanterv szabta kereteken belül a tanár részére nagyobb és szélesebbkörü mozgási szabadságot biztosít, hogy az ifjúság szellemi és lelki fejlődésének irányító vezetője lehessen az iskolai munkaközösségben ; a tanulóknál pedig az ifjúsági pszichológia eredményei alapján jobban figyelembe veszi a tanulók korát, értelmi fejlettségét, egyéni tudásának és tehetségének fokát és irányát ; ápolja és fejleszteni, fokozni igyekszik összes aktív és produktív lelki energiáit s ezeket beleállítja az ismeretszerzés közös munkájába, hogy így az új ismeretanyag az önálló munkálkodás, élmény és tapasztalat révén a tanulók lelki részévé, vérévé váljék. Ily módc5?i igyekszik biztosítani az ú. n. munkaiskolal oktatás az