Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-02-11 / 3. szám

18 ■ Paksi Hírnök, 2022. február 11. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában Régi paksi utcanevek (2. rész) Fotó: magánarchívum Látkép a halmazos szerkezetű óvárosról (Rosenbaum Miksa M. kiadása, kb. 1930-as évek) Az Árvíz utcai „hétház” az 1940- es árvíz károsultjainak épült, melyből ma már csak egy ház áll. Az újváros mára összeolvadt a belső maggal, de régen különál­ló településrész volt a főút men­tén, a szőlőkkel borított Kishegy alatt. Az újvárosi zsellértelep ma­radványaként még az elmúlt év­tizedekben is látható volt egy-egy szegényes sövényfalú nádfedeles ház. A Síki legelőket, majd egyko­ri cigánytelepet elhagyva a Tehén körútnak csúfolt részen felpar­cellázott Kurcz-telepből az 1940- es évekre Kurcz György utca lett, miután az egykori tehénhajtó úton szép villasor épült. A Zsí­ros-köz az 1930-ig itt lakott Zsí­ros Lajos kosárfonó mester csa­ládnevét őrzi. Volt egy kőhíd is a gimnázium melletti futballpályás telken, mely a Páli árokba csat­lakozó Szavakatel-árkon vezetett át. Az evangélikus templom mö­götti József Attila, Virág, Dam­janich, Laktanya (csendőrlakta­nya) utcák határolta rész volt a Kohn-telep vagy Tisztviselőte­lep. Dr. Kohn Gábor (1829-1907) több évtizeden át dolgozott Pak­son gyakorló orvosként, részt vett három kolerajárvány megállításá­ban, sírja a zsidó temetőben van. Egykori szőlőinek helyét felpar­cellázták családi házak építésére, az 1930-as években középosztály­beli családok lakták be. Az 1945 után keletkezett 12 új utcával a nagyközség utcáinak száma 108- ra emelkedett. Teljesen beépült a Kohn- és a Kurcz-telep, a Kis­hegy, az Öreghegy és az Úrihegy foghíjai is rövidesen eltűntek. 1946-ban a Magyar Kommunista Párt paksi szervezete a pártok he­lyi közös értekezletén napirend­re tűzte a Horthy-korszakra uta­ló utcanevek megváltoztatását. A Horthy Miklós utcát nem ke­resztelték vissza Fő utcára, hanem soron kívül Dózsa György utca lett, míg 13 másik utca névválto­zására a belügyminiszteri enge­dély megérkezése után került sor. Újabb személynevek (Ady End­re, Arany János, Bajcsy-Zsilinsz­­ky Endre, Bem, Damjanich, Gár­donyi Géza, József Attila, Mun­kácsy Mihály) mellett megjelent a kommunista mártírok, partizá­nok és veteránok arcképcsarnoka is (Takács György, Wiedemann Antal, Szabó Erzsébet, Ságvári Endre, Alpári Gyula, Tolbuhin, Vadász József), valamint a szocia­lista változásra utaló jelzők (Béke tér, Alkotmány, Haladás utca, Hő­sök tere, November 7„ Április 4„ Május 1. utca). A vallásellenes lég­körben a katolikus szentekről el­nevezett utcákat átnevezték, így lett a Szentháromságból Béke tér, a Szent Istvánból előbb Sztálin tér, majd Marx tér, a Szent Jánosból a Pakson megszállt marsall után Tolbuhin utca, a Szent Vendel ut­cából Ady Endre, a Szent Flórián­ból pedig Haladás utca. Van olyan utca, amelynek neve az idők fo­lyamán háromszor is változott. A múzeum mögötti Rózsa utca Mádi Kovács György, majd Baj­csy-Zsilinszky Endre utca lett. Az Égett utca Szent Jánosból lett Tol­buhin, majd mára az ott lakók ké­résére ismét Szent János. A Kohn­­telepen a Cserkész utca Bem utca lett, a Levente utca Damjanich, a Vitéz pedig József Attila utca. Az egykori Szent József tér máig Hő­sök tere maradt, pedig még 1960- ban, a Deák iskola építése előtt, az ott elhantolt szovjet katonák sírját átköltöztették a Fehérvári út vé­gére. A Vadász utca is kimaradt a névváltoztatásból, pedig egykor ott lakott parasztpárti politikus­ról nevezték el a korábban szin­tén Szent József utcát. A munkás­­mozgalom paksi mártírjain nosz­talgiázó 1969-es cikkben a szerző számon kéri az utca felemás elne­vezését: „Vadász Józsefről, a földmun­kás-szakszervezet paksi el­nökéről elnevezték ugyan azt az utcát, ahol lakott, de fele­más módon, mert elmulasz­tották kiírni a keresztnevét. Az újonnan építendő párt­ós tanácsszékháznál tervezik, hogy készíttetnek és avatnak majd egy emléktáblát." (TMN, 1969.07.31., 3. o.) A November 7. utca nevét felül­írta az ott épülő Makovecz­­templom, és az Újtemplom utca nevet kapta. A Pipiske (Pacsirta) utcát keresztező Mező utca ko­rábbi neve Veres Péter utca volt A Gyár utca elnevezés annak em­lékét őrzi, hogy főként konzerv­gyári dolgozók építkeztek a Kis­hegy ezen utcájában. 1989-ben az MDF helyi szervezete indítot­ta el a Marx tér Szent István tér­re történő visszakeresztelését, ak­kor a testület mellett egy külön munkabizottságot is létrehoztak. Németh Imre helytörténész java­solta a Béke teret Szentháromság térre, a Hősök terét Szent József térre átnevezni, valamint a Dózsa György utca visszakeresztelését is, hiszen a köztudatban az emberek úgyis a Fő utca elnevezést hasz­nálják (Paksi Hírnök, 1989.09., 2. o.) A ’90-es években a nyuga­ti széleken is új utcanevek kelet­keztek Jedlik Ányos, Kandó Kál­mán, Puskás Tivadar, Neumann János, Teller Ede és Wigner Jenő. A lakótelep családi házas övezeté­ben a műszaki értelmiségi lakos­ság hagyományaként híres ma­gyar fizikusokról, tudósokról ne­vezték el az új utcákat. A Pál utca folytatásában kialakított lakótel­kek elnevezésére a Mátyás király utca és Toldi Miklós utca javasla­tok érkeztek A Toldi Miklósból nyíló Ezredvég utca elnevezése az ezredforduló emlékét örökítette meg. 2013 óta nem viselheti köz­terület olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politi­kai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. így Alpári Gyula helyett Wigner Jenő, Április 4. helyett Bú­zavirág, Rajk László helyett Mó­ricz Zsigmond, Ságvári Endre he­lyett Móra Ferenc, Szabó Erzsébet helyett Tulipán, Takács György helyett dr. Pongrácz Sándor, Wie­demann Antal helyett Levendula és Zalka Máté helyett Sólyom Ká­roly utca lettek az új elnevezések Az elmúlt években több új, beépí­tés alatt álló közterület kapott hi­vatalos elnevezést: Napfény köz, Szilárd Leó köz, Vácika, Platán, Diófa utca. Napjainkban az erő­műbővítés hatásaként várhatóan további utcákkal, lakónegyedek­kel gyarapodik Paks. dr. Hanoi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom