Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-04-08 / 7. szám
Portré Paksi Hírnök, 2022. április 8. ■ 9 Jó napot, mi újság? Tóth Márton Tóth Mártonnak, az Atomerőmű Sportegyesület kajak-kenu utánpótlás edzőjének sportolói karrierje tizenegy éves korában kezdődött. Csillaghegyen laktak, közel a Dunához, sokat biciklizett a folyó mellett. A helyi uszodában tanult meg úszni. Amikor az édesanyja megkérdezte az edzőt, hogy a vízilabda vagy a kajak-kenu sportágat ajánlja inkább a fiának, a tréner utóbbit javasolta az azzal járó szabadság és természetközeliség miatt. Márton, vagy ahogy gyerekek és felnőttek egyaránt szólítják, Marci a BKV Előre kajak-kenu egyesületében tizenhét éven át kenuzott. A sportot gimnazista korában kezdte igazán komolyan venni, olyannyira, hogy utánpótlás Európa-bajnokságon remekelt, felnőtt Eb-ken a dobogó mindhárom fokán állt, felnőtt világbajnokságon pedig harmadik lett. Húszévesen olimpiai válogatón negyedik helyezést ért el mindkét távon, kenu egyesben. - Ebben a sportágban az számít kiugrónak, ha valaki kijut az olimpiára és ott bajnok lesz, nekem ez - bár szerettem volna - nem sikerült. Nincs tüske bennem, kihoztam magamból, amit tudok, addig kenuztam, amíg örömöt okozott. Nincs hiányérzetem - mondja. De a sikerek most sem maradnak el, hiszen tanítványai, a paksi kajak-kenusok halmozzák azokat. Marci egyvalamit tudott biztosan fiatal egyetemista sportolóként, hogy nem akar edző lenni, és hogy ha Magyarország, akkor csakis Budapest jöhet szóba mint lakhely. Az élete azonban máshogy alakult, kilenc évvel ezelőtt a Paksi Atomerőműhöz szerződött, illetve sportolói kapcsolatainak köszönhetően az ASE kajakkenu edzője lett. - Nehéz volt a kezdet. Nem volt helyismeretem; az első évben sokat ingáztam, volt időszak, amikor a csónakházban aludtam, akkor még nem Pakson voltam itthon. De később megismertem a feleségemet, Évát, és ideszoktam. 2017-ben megszületett Réka lányunk, építkezni kezdtünk - idézte fel emlékeit Marci, aki jelenleg az atomerőmű kommunikációs igazgatóságán dolgozik, a médiamegjelenésekkel, külső és belső kommunikációval, szponzorációval foglalkozik. Edzőként kedves szigorral irányítja a rábízott gyerekeket, akiket sokszor magáz. Akkor elégedett, hogy ha olyan közegben vannak a gyerekek, amelyben jól érzik magukat. - A szülőkkel is kitűnő a kapcsolat, a szakosztály igyekszik összetartó közösséget kovácsolni közös vízitúrákkal, kirándulásokkal - teszi hozzá Marci, aki valamennyi gyerekkel egyformán bánik, legyen született tehetség, vagy olyan sportoló, aki a természetszeretet és a mozgás kedvéért evez. - Mivel versenyegyesület vagyunk, az a siker számunkra, ha valaki eljut a felnőtt kategóriába és ott jól szerepel. Sok ilyen sportolónk van, akiknek eredményétől hangos a sajtó, és a szövetség is odafigyel ránk. Ez egy versenyegyesület elsődleges célja. De ehhez jó közösség kell, széles bázis, amelyből biztosan kinő valaki. Megesik, hogy egy gyerek jól evez, a társa pedig nem annyira, de ugyanolyan fontosak mindketten, mert egy csapatot alkotnak - összegzett. Marci számos elfoglaltsága mellett az Atomfutás szervezésében is részt vesz. Mint mondja, szereti a nyomást, amikor sok a dolog, kihívásnak érzi ezek megoldását. Ugyanakkor szeretne három gyermekével: az ötéves Rékával, a hároméves Rózával és a hamarosan egyéves Csanáddal több időt tölteni. A csónakházi edzések során általában sikerül feltöltődnie, sokszor lányait is magával viszi, motorcsónakoznak vagy edzenek a tornateremben. Szeretné, ha mennének majd ők is vízitúrára, kirándulni, de nem erőlteti őket a kajak-kenu felé csak azért, mert ő ott van. Sólya Emma
