Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-25 / 2. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. január 25. ■ 13 Tavaly év végén nyitották meg a „A játék olyan tevékenység, amelyet nem lehet elég komolyan venni.” című időszaki kiállítást a Paksi Városi Múzeumban. A tárlat rendezői, kivitelezői, Várady Péter és Ring István munkája betekintést enged a 20. század játékaiba. A kiállítás jellegzetes darabja az 1980-as évek egyik slágere, az „öltöztetős katona”. Sok mai felnőtt gyerekkorát idézik vissza ezek a fröccsöntött, színes műanyag játékok, amelyek születése Schenk Károly nevéhez fűződik. Az 1970-es évek végén rokonlátogatóban járt Nyugat-Európában, ahol vásárolt néhány Playmobil figurát, amelyek akkor indultak világhódító útjukra. Hazahozta ezeket, és elhatározta, hogy megvalósítja régi álmát: játékgyártással keresi tovább a kenyerét. Mivel szerszámkészítő volt, szétszedte a figurákat, és öntőmintákat készített, fröccsöntő gépeket vásárolt, és kiváltotta az iparengedélyt játékgyártásra. Az első próbálkozás a lovag és a munkás volt, amely piacra került, de a kereskedők nem fogadták nagy lelkesedéssel, mondván, ez is csak egy újabb műanyag játék. Azonban az érdeklődés olyan nagy lett, hogy hamarosan elárasztották a megrendelések. Igaz, ahogy fogalmazott: „mindenki a katonát akarta, a munkás nem kellett a kutyának sem”. Hamar felfutott a termelés, egyre több alkalmazottat kellett felvennie, és végül a gyártást Tatabányára helyezték át. Itt már többféle gyerekjáték készült, de a legnépszerűbb kétségkívül a hivatalosan „miniemberke” néven forga-Tárgy/ történet lomba kerülő játék, amely sokak számára az „öltöztetős katona” vagy „húszforintos katona” néven volt ismert és keresett a trafikok kínálatában, a falusi búcsúk sátras árusainál. Hogy minek volt köszönhető a népszerűsége? Részben az eredeti játék jól eltalált arányai és „játszhatósága” miatt. A körülbelül hét centiméteres figurák lábai párosával derékban hajlottak, a karjaik pedig külön-külön voltak mozgathatók, és különböző kiegészítőket lehetett rájuk adni. Sokszínűségük is azonnal rabul ejtette a gyerekek képzeletét. Schenk Károly átvette ugyan az eredeti játék felépítését és számos kiegészítőt, de amitől az ő játéka mégis eredeti és egyedi lett, azok a témák és felszerelések, amelyek az ő és a munkatársai fantáziáját dicsérték. Szívesen merítettek ihletet a magyar történelemből, a legnépszerűbb figurák Hunyadi Mátyás korát és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot idézték. Talán a legnagyobb példányszámban eladott huszárok jól felismerhetőek voltak színes címeres csákójukról és a zsinóros mentét idéző ruhadarabjukról, valamint tipikus szablyájukról. A gyártás felfutását elősegítette, hogy megjelentek a lovagvár és vendégfogadó építőjátékok, amelyek elemekből összeállítható épületek voltak. Sajnos az 1990-es évek végére a gyártás mind drágább lett, és a külföldi áruk beáramlásával a verseny nagyobb, így abbamaradt a termelés. Simon Béla
