Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-25 / 2. szám
14 ■ Paksi Hírnök, 2019. január 25. Mozaik Megválasztották a 2019-es esztendő növényeit és állatait Fotó: wikipédia Minden évben megválasztják - jellemzően a lakosság szavazatai alapján - az év élőlényét a különböző szakmai szervezetek a maguk szakterületén. Van év madara, fája, rovara, gombája, emlőse, vadvirága, kétéltűje, hala. Általuk kívánják felhívni a figyelmet a természet szépségeire, védelmére. Az év madara 2019-ben a gólyatöcs. A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtetője, tarkója, a nyaka hátsó része, a háta, a válla és a szárnyai feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, a háta pedig barnásfekete. Vékony, hosszú, fekete csőre van, piros lábai rendkívül hosszúak. Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer Ft, olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Az év hala a vörösszárnyú keszeg, amely az egyik legszebb hazai halunk. Közepes termetű faj, Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, lassabb folyóvizek parti zónájában úszkálnak a felszín közelében kisebb-nagyobb csapatokban. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, írják a haltanitarsasag.hu-n. A havasi cincér az év rovara. A wikipédián írják, hogy a kifejlett bogár testhossza 1,5-3,8 centiméter. A hím csápja majdnem kétszer hosszabb a testénél. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és a szárnyfedőkön, valamint az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A Dunántúli- és az Északi-középhegységben, a Mecsekben és a Dunántúli-dombság egyes magasabb részein fordul elő. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Az mttmuzeum.blog.hu oldalon bővebben olvashatnak róla. Az év vadvirága a magyar zergevirág. Azt írják róla a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján (mttmuzeum.blog.hu), hogy száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye, hazánkban elsősorban a Dunazughegyvidék környékén, leginkább talán a Vértesben, valamint a Mátrában és a Bükkben fordul elő. Máshol már kimondottan ritka. Hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 ezer Ft. Áprilisban jönnek elő jellegzetes tőlevelei, majd hamarosan nagy méretű sárga virágai is megjelennek. Május végétől már alig láthatók virágzó példányok. 2019-ben az év fája a sajmeggy, olvasható az Országos Erdészeti Egyesület honlapján (www.oee.hu). A Fűvészblog leírása szerint a sajmeggy sziklás területeken, ritkás erdőkben él, Közép- és Dél-Európában, valamint Kis- Ázsiában őshonos. Fája alacsony vagy sűrűn elágazó cserje. Tavasszal sűrű fehér virágzata van, de jóval kevesebb termést hoz. Fokozottan önszabályozó, csak a megfelelő minőségű gyümölcsök érnek meg. A sajmeggy keserű, apró, vékony húsú, evésre kevéssé alkalmas. Inkább madáreledelnek vagy pálinkának való. Magját a déli országokban fűszerként használják, íze a mandulához hasonlít. Az év gombája a hronzos vargánya, amelyről azt írják a Magyar Mikológiái Társaság (gombanet.hu) honlapján, hogy kiváló ízű csemegegomba. A Terra Alapítvány honlapján található leírás szerint kalapja 5-20 (30) centiméter átmérőjű, félgömb alakúból domború, nagyon húsos széle sokáig aláhajló. Felszíne fiatalon molyhos, később sima, színe sötétbarna, feketésbarna, foltosán bronzszínű beütésekkel. Tönkje vaskos, hasas, esetleg hengeres, 5-15 centiméter hosszú, 5-10 centiméter vastag, színe barnás, a kalap felé világosodik, a felső harmadban sűrű hálózat látszik. A húsa fehér, nem változik. Melegkedvelő, dombvidéki faj. Hűvös erdeink egzotikus küllemű állata, a foltos szalamandra az év kétéltűje. Az mme.hu-n olvasható, hogy a legnagyobb farkos kétéltűnk, testhossza felnőtt korában átlagosan 20 centiméter. Szemei nagyok, kiemelkedők, pupillája sötét. Háta és oldala fényes fekete, világosvagy sötétsárga foltokkal tarkított. Kétoldalt a tarkótájékon, a nyakra húzódóan, sárga, vese alakú fultőmirigyek helyezkednek el A feltűnő mintázata mirigyeinek mérgező váladékára hívja fel a figyelmet, mely a ragadozók elleni védekezésül szolgál. A foltos szalamandra általában éjszaka aktív, azonban esős időben napközben is találkozhatunk vele. Az év emlőse az eurázsiai hiúz, amely Európa legnagyobb méretű macskaféle ragadozója: testhossza 80-130, marmagassága 60-75 centiméter, súlya 8-38 kilogramm. Több dolog is megkülönbözteti a többi macskafélétől, ezek egyike a szokatlanul rövid, kurta farok. Az erdők lakója, elsősorban éjszaka aktív, de ha nem háborgatják, nappal is vadászik. Magyarország területén az Északi-középhegységben, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén él néhány példánya. 2012-es becslések szerint az ország területén jelenleg kevesebb, mint 10 hiúz él szabadon. Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 500 ezer Ft, írják a pecszoo.hu oldalon. Kohl Gyöngyi