Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-05-10 / 9. szám
A korszak legolvasottabb írónője Kosáryné Réz Lola volt, akit sajnálatos módon magával ragadott a tömegízlés. Vitathatatlan, hogy neki köszönhetjük Agatha Christie első magyar fordítását, illetve az Elfújta a szél című amerikai könyvsiker első hazai megjelentetését. Asszonybeszéd című művében az egymást követő generációk nőtagjainak sorsára világít rá. „Az országot lehet, hogy a férfiak szerzik meg, de életben tartani csak az asszonyok (főleg az anyák) tudják” - idézi tőle Németh Ványi Klári.12 Kortársaihoz hasonlóan Behr Blanka írónőt is foglalkoztatták ezen témák, és különösen modern stílusban, olykor szórakoztatóan, olykor filozofikusan, elgondolkoztatóan írt róluk. 4.4. Behr Blanka írói stílusa Témaválasztása korszerű, saját kora társadalmi problémáit állította müvei középpontjába. Időkezelésére a kontemporatív írói eljárás jellemző, hiszen az ábrázolt történetek és a megírás ideje nagyjából egybeesik. A kiválasztott helyszínek közül Budapest mindhárom elemzett műben a központi színtér, míg az izraelita viszonyokat is taglaló művében egy felvidéki falu is feltűnik. A közéleti-politikai utalások a három mű közül csak a Judith című regényben dominálnak, míg a lélektani megközelítés a másik két mű vezérfonalába illeszkedik. A művek eszmetörténeti érdekessége az izraelita családok életmódtörténeti bemutatása. Az alkotások szereplői viszonyrendszerében főleg típusokat (a kiábrándult feleség, a házassági-lelki válságot házasságon kívüli kapcsolattal megoldani kívánó férj, a női szerető, az újrakezdő hitves, gavallérok) láttat az egyénített jellemek helyett, egy-két esetben találkozhatunk azonban árnyalt jellemrajzzal is. Realista, illetve újrealista stílus jellemző a művekre, melyekben a párbeszédek hangsúlyossága dominál. Ezek a dialógusok élőbeszédszerűek, elevenek, lendületesek. Szókincsében olykor feltűnik a naturalisztikus hangvétel is. 4.5. Szépírói munkái - cselekményismertetés13 Judith Ebben a műben az írónő Schwarz Judith példáján keresztül mutatja be a zsidók asszimilálódását, hitükhöz fűződő kételyeiket és visszatalálásukat arra az útra, melyre valóban születtek. Megelevenedik a háború és a kommunista diktatúra összes borzalma egy magas érzelmi intelligenciával született lány szemén keresztül, akinek csak annyi volt az álma, hogy tanító lehessen. Az ő rögös útját követhetjük a boldogság és önmaga megtalálásához, mely nem szűkölködik megpróbáltatásokban, veszteségekben és döntések meghozatalában. Házasság Behr Blanka ezen regényében egy család történetébe kapunk betekintést. Több generáción keresztül látjuk a nők hozzáállásának megváltozását a házassághoz, szerelemhez, új lehetőségeiket a modernizálódó társadalomban és hétköznapi tevékenységeiket. Fontos vezérmotívum a férfiak elcsábulása, ősi ösztöne a nők megszerzésére, s hogy az ő szemszögükből milyen értelmet nyer a gyengébb nem viselkedése. Az alkotásban láthatunk példát a nők sorstársi szövetségére, a testvérek közötti kapcsolatra, az újrakezdésre, és arra is, miként változik meg a gyermek szülőkhöz való hozzáállása a válás után. Az izgalmas eseményekben dús történetben helyet kapnak mind a boldog pillanatok, mind a tragikus vég és a kiábrándultság érzése. Fehér egér A szerző ezen drámájában egy olyan férfi életét kísérhetjük végig, akit első felesége halála miatt szörnyű lelkiismeret-furdalás kísért. A férj, bár titokban kívánta a nő halálát, mégsem tudja feldolgozni a történteket, melyek szándékosságát még mindig homály övezi. Fiatal második felesége mellett sem talál boldogságra, s ezen házasság sok erkölcsi kérdést is felvet. A férfi orvosi segítséget is kap, továbbá apai szerepe és szerelmi élete szorosan összefonódik. 12 NÉMETH VÁNYI Klári, Gyarló asszonyírás: Női szerzők és feminizmus a magyar irodalomtörténetben, http://www.hetek.hu/arcok/201508/gyarlo_asszonyiras (2017. november 11.) 13 A művek korlátozott darabszámban való elérhetősége miatt a rövid cselekményismertetésen kivül a mellékletben részletesebb műismertetés is olvasható.
