Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-08-24 / 16. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2018. augusztus 24. ■ 9 „...még a sisakjukat sem illeszthették a fejükre...’’ Iulius Ceasar, A gall háború 2. könyv 21, 5. (Szepessy Tibor fordítása) Paks korai története szempontjából kiemelten fontos a dunakömlődi Bottyánsáncon egykor volt római erőd, amelynek antik neve Lussonium volt. Az erődben folytatott feltárásokból nagyszámú, a római hadsereghez köthető régészeti tárgyi emlék került elő. A katonai leletanyag legjellegzetesebb csoportját a fegyverzet jelenti. Lussoniumból a talajtani adottságok, a biológiai folyamatok miatt - a többi magyarországi lelőhelyhez hasonlóan - a szerves részek lebomlásával, szinte kizárólag a fegyverzet fémből készült elemeit ismerjük: vas fegyvereket (pl. lándzsák, nyílhegyek, kardkoptató) és a vasból, illetve bronzból készített katonai felszerelés elemeit (pl. kötényszíj-veret, ruhakapcsoló tűk). Az erődből származó régészeti korú vastárgyak ismételt áttekintése során egy újabb fegyveralkatrészt sikerült azonosítani. A pár milliméteres vastagságú, lapos, felül vízszintesen lezárt, hosszúkás formájú lemez bal oldala az arccsont vonalát követve, ergonomikus alakú, jobb oldalán függőleges futású, alsó harmadában félkörívesen záródó vaslemezt egy római sisak szinte teljes épségben fennmaradt arcvédő részeként azonosíthatjuk. (A lemez felső peremén egy szegecsmaradvány is megfigyelhető, valószínűleg ezzel rögzítették az arcvédő lemezt a sisaktesthez.) A lussoniumihoz nagyon hasonló formájú és kialakítású tárgy már egy évszázada ismert Intercisa/Dunaújváros erődjéből, ahol egy késő római (Kr. u. 4. század) fegyverraktár-leletből depóból több tucat sisak került elő - itt szerencsés módon az arcvédő lemez mellett a hozzá kapcsolódó, több elemből álló, sisaktaréjjal ellátott vas sisakot is sikerült restaurálni. A dunaújvárosi lelet alapján valószínűsíthető, hogy a paksdunakömlődi példány is ilyen típusú sisakhoz tartozhatott. A késő római időszakban a római védőfegyverzet és a sisakfejlődés új irányt vett. A korábban egyrészes, zárt bronz sisakharangot újabb formák, több részből (gömbnegyedből) összeállított vas sisaktípus váltotta fel. A sisak középrészén egy merevítő pántra emlékeztető elem, úgynevezett taréj helyezkedett el, aminek célja a sisakrészek egymással való összekapcsolása, ezáltal a sisak megerősítése volt. Néhány sisaktípus esetében a sisak testét - az arc sebesülését kivédendő - további védőeszközökkel, kétoldalt arcvédő lemezekkel látták el. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy Lussoniumból nem ez az egyetlen ismert sisaktöredék. A szisztematikus ásatások megindulásakor (1987-1989) az erőd északi részén feltárt tároló veremből három hasonló típusú, teljesen ép taréjpántos vas sisak látott napvilágot. Az újonnan azonosított arcvédő lemezzel immáron négy vas sisakot sikerült azonosítani, ami azért is jelentős tény, mert a birodalom területéről csak két lelőhelyről ismerünk több sisaktöredéket (Confluentes/ Koblenzből, a mai Németország területéről, és a már említett Intercisa/Dunaújvárosból), ami jól alátámasztja a lussoniumi sisakleletek jelentőségét a római fegyvertörténet számára. Az arcvédő lemez előkerülési helyét figyelembe véve - amely a késő római erőd délnyugati kaszárnyasorának egyik helyisége - valószínűsíthető, hogy egy, az erődben szolgálatot teljesítő késő római katona fegyverzetének részét képezte. A barakk építéstörténetét figyelembe véve földbe kerülésére feltehetően a kaszárnya átépítésekor vagy felszámolásakor (Kr. u. 4. század második fele, vége) kerülhetett sor. A fentebb bemutatott vas sisakalkatrész (arcvédő) reményeink szerint jól mutatja, hogy egy látszólag „átlagos” régészeti lelet is fontos információkat hordoz, a kutatási eredmények felhasználása és bemutatása révén akár izgalmas tárgy-történetek is rekonstruálhatóak. A római hadsereg számtalan történelmi mozifilm, „hollywoodi klasszikus” tárgyát képezte, és képezi a jövőben is. A római hadsereg fegyverzete, felszerelése iránt érdeklődő nagyközönség figyelmébe ajánljuk a Paksi Városi Múzeum új állandó tárlatának, a Paksi Metszetnek a régészeti hagyatékot bemutató egységét (Régiségtár). A modern, informatikai bemutatóeszközökkel felszerelt Régiségtár kiemelten foglalkozik a római hadsereggel és fegyverzetével, ahol az említett késő római sisakok, sisakalkatrészek és rekonstrukciójuk is megtekinthetők. Fazekas Ferenc Fotók: Molnár Gy
