Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-05-25 / 10. szám
Mozaik A Paksi Városi Múzeum Paksi Metszet elnevezésű állandó tárlatának A paksi löszfal című kiállítási egységében a Kárpát-medence negyedidőszakában élt állatok ősmaradványait is bemutatják. A tárlatban több állatfajhoz tartozó fogakat, állkapocstöredékeket, egyéb csontokat lehet megtekinteni, amelyek egy Paks környéki Duna-szakasz mederkotrása során kerültek elő. A kiállítás egyik érdekes ősmaradványa egy vadlófog. A lovak evolúciója kb. 60 millió évre nyúlik vissza. Nehéz elhinni, hogy az őslovak testnagysága és alkata egykor a rókáéra emlékeztetett, a lábaikon nem fejlődtek ki paták, és öt ujjuk volt. Szinte a talpukon jártak, és a lábvégeiken apró patácskák alakultak ki. A fogazatuk is jelentősen különbözött a mai lovakétól, a ragadozókéra emlékeztető szemfogak és a mindenevők fogazatára jellemző gumós zápfogak helyezkedtek el a szájüregükben. A lovak fejlődéstörténetére jelentős hatást gyakoroltak a környezeti változások, amelyek kb. 23 millió évvel ezelőtt kezdődtek el és néhány millió év leforgása alatt mentek végbe. Ekkor kezdtek elválni az őslovak különböző életmódot folytató fajai. Az állomány egy része tovább élt az erdőkben, mások az élőhelyek megváltozása miatt a füves pusztákra kényszerültek. Mivel a sztyeppén nem volt búvóhely, az állatoknak hosszabb lábaik alakultak ki, így gyorsabbak lettek, és volt esélyük elmenekülni a ragadozók elől. A fogazatukban is jelentős változások mentek végbe: a szemfogaik kisebbek lettek, a zápfogak zománcmintázata fokozatosan redőző tté alakult, ami azt bizonyítja, hogy az állatok fogai folyamatosan alkalmazkodtak a fűevéshez. A mai napig zavaros a vadlovak rendszertana, ami nem csoda, hiszen az ázsiai vadló vagy más néven a Przewalski-ló kivételével minden más alfajt kipusztítottak. A fennmaradt leírások, leletek gyakran csalókák lehetnek, mert a történelmi időkben a vadló és a házi ló már együtt élt, és kereszteződhettek. Az eurázsiai vadlovak háremekben élnek, amiket egy-egy csődör tart az ellenőrzése alatt. Érdekesség, hogy a háremet alkotó kancák nagyon összetartóak, ha a csődört lecserélik, akkor is együtt maradnak. A fiatal csődörök külön élnek, úgynevezett agglegénycsoportokban és arra várnak, hogy egy szép napon a hárem urai legyenek. A faj megmentésében a Hortobágyi Nemzeti Park jelentős szerepet vállal, mert az ottani ménesek emberi segítség nélkül, szabadon élnek. A Pentezugi Vadlórezervátum a Nagy-Hortobágy 2400 hektárnyi füves pusztája, a nemzeti park szívében található bioszféra-rezervátum magterülete. Az első lovakat 1997-ben szállították ide Európa különböző állatkertjeiből, vadasparkjaiból, és ma már itt él a világ legnagyobb vadlópopulációja. A vadlovak tenyésztése annyira sikeres volt, hogy napjainkra le kellett lassítani az állomány növekedését. Egyes példányokat állatkertekbe, vadasparkokba szállítottak, néhány kancát pedig visszavadításra választottak ki, és elvittek Mongóliába. Pekárikné Bakó Eszter
