Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-06-02 / 11. szám
18 milliárdot takarít meg az új megoldás Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Május 19-én szállították le az utolsó vasbeton konténert a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egyes kamrájába. A tárolót a körülbelül 340 millió éves mórágyi gránitformációban építették meg. A tárolótérhez a lejtősaknákat robbantásos módszerrel alakították ki, a munkálatokat 2005-ben kezdték meg. A háromezer hordó befogadására alkalmas felszíni létesítményt 2008. október 6-án adták át. Az első vasbeton konténer 2012. december 5-én került végleges helyére. Honti Gabriella, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy átlagosan heti egy beszállítás történt az atomerőműből, leszállítás a fold alatti tárolótérbe pedig hetente kétszer. Mostanáig 537 konténerben 4833 hordó kis és közepes aktivitású atomerőművi eredetű radioaktív hulladékot helyeztek el a kamrában. A hordókban elsősorban védőfelszereléseket, munkaruházatot, üzemterületen elszennyeződött eszközöket helyeztek el. Az elmúlt közel 4,5 évben nem történt semmilyen, a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló esemény. - A tárolóban munkát végző személyzet kiemelkedő szakértelme, biztonságtudatos munkája, az alkalmazott technológia garantálja, hogy a jövőben is megtartható a biztonság - húzta alá Honti Gabriella. A tároló működése során a kibocsátás és a környezeti monitoring egyaránt azt mutatja, hogy a tárolóból radioaktív anyag nem került a környezetbe. A kommunikációs vezető hozzátette, hogy a kamra hossza a nyaktaggal 106 méter, ebből a tároló rész 90. Eredetileg 519 vasbeton konténer elhelyezését szolgálta volna, de az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján a kamrába végül 537 vasbeton konténert helyeztek el, természetesen hatósági hozzájárulással. Egy vasbeton konténer a tartalmától függően kb. 13-15 tonna. A második kamrában új koncepció szerint helyezik el a hulladékcsomagokat. A betonkonténereket kompakt hulladékcsomagok váltják fel. Míg mostanáig egy vasbeton konténerbe kilenc hordó került, és a hordók közti üres teret cementpéppel töltötték ki, addig a kompakt hulladékcsomag annyit tesz, hogy egy acélkonténerben négy hordót helyeznek el és a hordók közti üres teret folyékony radioaktív hulladékkal kevert cementpéppel töltik ki. A vasbeton konténer szerepét egy vasbeton medence veszi át, a tárolókamra falát és alapzatát vastagon kibetonozva egy medencét alakítanak ki. A vasbeton medence közel száz méter hosszú, 8 méter széles, 6,5 méter mélységű. A kompakt hulladékcsomagok már készen érkeznek az atomerőműből Bátaapátiba. Az új tárolási koncepcióval költségcsökkentés érhető el. Ez a számítások szerint 18 milliárd forint. A második kamra bányászati kialakítása megtörtént, jelenleg a betonozási munkálatok folynak. Várhatóan 2018-ban már megkezdődik a kompakt hulladékcsomagok betárolása. A tároló végleges befogadóképessége a tervek szerint 40 ezer m3, ez elegendő a jelenlegi négy blokk teljes üzemidejére és a leszereléskor keletkező hulladék befogadására is.-ví-Elkötelezett, biztonságtudatos kollektíva Pakson tartott ülést az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága Heringes Anita szocialista képviselő javaslatára, hogy tagjai megismerkedjenek a paksi atomerőmű működésével és felügyeletével. Hamvas István vezérigazgató részletes beszámolóját Volent Gábor biztonsági igazgató egészítette ki a szakterületére vonatkozó adatokkal. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a hatósági kontrollról beszélt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője, dr. Farkas Gábor pedig egyebek mellett az energiastratégiába illeszkedő kapacitás-fenntartásról. Beszédes példát hozott arra, hogy csak megújuló forrásból nem lehetne pótolni a kieső nukleáris kapacitást, mert míg a két új paksi blokk 92 százalékos kihasználtsággal tud majd működni, addig ez a szélerőműveknél 23, a naperőműnél 12%. Sok szó esett a szükséges szakembergárda biztosításáról, a speciális képzési struktúráról, ami garantálja, hogy kellő szakértelemmel működtessék az atomerőművet. - Stabil munkahely a paksi atomerőmű, nagyon alacsony a fluktuáció, a kollektíva elkötelezett, biztonságtudatos, jól képzett. Kulcskérdés lesz a megfelelő munkaerő garantálása akkor is, ha üzembe lép a paksi ötödik és hatodik blokk - fogalmazott Hamvas István, aki szerint racionális, ha ők végzik a szakemberképzést. A bizottság paksi kihelyezett ülését kezdeményező Heringes Anita (MSZP) képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szakemberutánpótlás biztosítása érdekében szükség van a paksi Energetikai Szakgimnáziumra, ezért garantálni kell annak működését. Heringes Anita - mint elmondta - azért kezdeményezte a kihelyezett ülést, hogy a képviselők a saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy a paksi atomerőmű biztonságosan működik. Sallai R. Benedek sugárvédelmi ruhában, maszkban érkezett a paksi kihelyezett ülésre. A bizottság LMP-s elnöke az ülés során sem rejtette véka alá ellenérzését. Mint mondta, nem a dolgozók szakértelmét kérdőjelezi meg, hanem a technológia létjogosultságát.-vida-Paksi Hírnök, 2017. június 2. ■ 9
