Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-06-02 / 11. szám
Negyvenedik évfordulót ünnepeltek mondhatni belecsöppent a sűrűjébe, ugyanis érkezésekor már nevezése volt a kórusnak a Riminiben megrendezett nemzetközi kórusversenyre, amire röpke két hónapjuk volt felkészülni. A vegyes karok kategóriájában kiemelt bronzdiplomát szereztek. Ujházy Krisztina elmondta, úgy érzi, hogy az a bizalom, amivel fogadták a kórustagok, az elmúlt hónapokban tovább erősödött, nagyon szereti ezt a társaságot, és mindig várja a próbákat. Hozzátette, kiemelten fontosnak tartja, hogy folyamatosan kapjanak tőle pozitív visszajelzést, de ha szükséges, természetesen kritikát is megfogalmaz. Egy kórusnál a repertoártól a hangképzésen át az egymásra figyelő éneklésig sok mindennel foglalkozni kell.- Sokat fejlődött a kórus az egy év alatt is, főként abban, hogy éneklés közben mindenkire füleljenek, ne csak a saját szólamukra - értékelt. Megjegyezte: nagy öröm számára, hogy a Jézus Szíve-templomban megtartott jubileumi esten a reformáció 500. évfordulójára írt, Reformáció című oratórikus műve is felcsendült. Az ünnepi hangversenyt a paksi bemutató másnapján Dunaújvárosban is meghallgathatta a közönség. A kórus most budapesti templomi fellépésre készül, ahol egy amerikai kórussal adnak koncertet, a közös estre több jelentkezőből választotta ki a New Jersey-i kórus a paksi vegyes kart. Kohl Gy. Fotók: Molnár Gyula és Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök Az emberi értékeket, a közösségi kultúrát fontosnak tartó emberek lelkesedése, energiája tartotta életben a kórust - hangzott el azon az ünnepi koncerten, amelyet a Paksi Városi Vegyeskar adott negyvenéves fennállása alkalmából nemrégiben a Jézus Szívetemplomban. Kiemelkedő szerepe volt a kórus ilyen hosszú időn át tartó működésében eddigi elnökeinek, Harmath Bélának, Rauth Jánosnak, Vajda Tibornak, valamint Niki Mártának, aki 35 éve a kórus tagja, tíz éve pedig egyesületi elnöke. - Mindig is az életem része volt a zene és az is marad. A mai napig, ha hazaérek, az első, hogy bekapcsolom a rádiót - mondta el kiemelve, hogy az éneklés nagy koncentrációt igényel, közben minden mást félre kell tenni. Arról is beszélt, hogy a kórusban különböző korú, foglalkozású, hátterű emberek énekelnek, lelkes, ambiciózus a csapat, igényük van arra, hogy mindig új célokat tűzzenek ki. Kiemelte, hogy a kórus sikereiben milyen fontos szerepe van a szakmai vezetőnek, karnagyoknak. Közel tíz éven át vezette a kórust Cseke Gábor, irányítása alatt másodszor nyertek fesztiválkórus minősítést, vezette őket a linzi, vilniusi, toscanai és albániai szereplések idején. Cseke Gábor előtt Simon Péter, a Pro Artis Alapfokú Művészeti Iskola jelenlegi igazgatója szintén tíz évig vezényelte a vegyeskart. Vezetésével 2005-ben Olaszországban ezüst diplomát kaptak, és ugyanebben az évben Paks város önkormányzata Pro Űrbe Emlékéremmel tüntette ki a kórust. A leghosszabb ideig, húsz éven át, Károly János vezényelte az énekes társaságot, ez idő alatt sokat köszönhettek Hartmann Józsefné Újváry Erikának, aki másodkarnagya, zongorakísérője volt a kórusnak. Károly János lányai - akik korábban is énekeltek a paksi kórusban - Károly Katalin, a Kecskeméti Katona József Színház zenei igazgatója, magánénekes, és Károly Ágnes énekes is fellépett a jubileumi hangversenyen, az esten közreműködött még a Szekszárdi Kamarazenekar, Megyesi Schwartz Lúcia, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Koch Boglárka orgona- és zongorakísérő. Egy éve új karnagy áll a kórus élén a dunaújvárosi Újházi Krisztina személyében, aki Az ünnepi hangversenyen a kerek évfordulós tagokat is köszöntötték, köztük Horváth Jánost és Kunner Mihályt, akik a megalakulás óta a kórus tagjai. - 1978. május í-jén léptünk fel először. Az akkor előadott mű szövegében benne van, hogy boldog, aki énekel. Nekem valóban nagy boldogság, ha énekelhetek, ha ezzel örömöt adhatok a közönségnek, de az is, ha mások énekét hallgathatom - mondja Horváth János hozzátéve, hogy amikor együtt van a kórussal, minden bút, bajt elfelejt. Azt is elmondta, hogy az évek alatt több dalos társukat elkísérték már utolsó útjára. Amikor felidézik a közös élményeket, rájuk is emlékeznek. A negyven év alatt olyan helyeken is jártak, ahova a kórus nélkül biztosan nem jutottak volna el.- A kórus 1977. november 18-án alakult - idézte fel a kezdetet Kunner Mihály. Legkedvesebb élménye a csapat albániai útja volt, amitől bár többen óva intették a társaságot, de ők mentek és végül nem bánták meg, mert nagyon kellemes élmény volt.- A kórus úgy működik, mint egy nagy család, amit a hétfőnkénti próbák, a nagyobb fellépéseket megelőző kórushétvégék és a fellépések hangulata egyaránt jól mutat. Megosztjuk egymással örömeinket, gondjainkat, és ha kell, igyekszünk segíteni egymásnak - emelte ki Kunner Mihály, aki azt firtató kérdésünkre, hogy meddig fog énekelni a kórusban, azt mondta: ameddig bírom, csinálom. 10 ■ Paksi Hírnök, 2017. június 2.
