Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)

2016-12-02 / 23. szám

Megyei Príma Díjat kaptak Böde Dániel, dr. Kovács Antal és a szek­szárdi Tücsök Zenész Színpad kapta idén a Tolna megyei Prima Díjat. Az elismeré­seket a VOSZ megyei szervezetének gálá­ján adták át a Babits Kulturális Központ­ban lapunk nyomdába kerülésével egy időben. Kovács Antal vitathatatlanul pak­si díja mellett Böde Daniét is mondhat­juk kicsit magunkénak, hiszen a labda­rúgó másfél évtizeden át a Paksi FC me­zét viselte. Dr. Kovács Antal a sporttal véste be nevét a köztudatba. Mint mesélte, a bátyja vit­te le dzsúdózni. Ferenc alapító tagja volt a csapatnak, és mivel Anti egészen kiskorá­tól szeretett birkózni, egyértelmű volt, hogy ott köt ki. - Mégsem ez volt a legfontosabb előnyöm, hanem a paraszti származásunk. Az, hogy a kapa, a kasza, a horoló nyelétől megerősödött a fogásom. Bár hosszú, vé­kony srác voltam, az enyém volt messze a legerősebb. Ez végigkísért a pályafutáso­mon. Amikor olimpiai döntőt vívtam, az el­lenfél elfáradt, de az én parasztfogásom még mindig erős volt - mesélte. A cselgáncs ma is élete része, harminc éve Hangyási László keze alatt edz. Reggel fél 6-kor kel, elmegy edzésre, majd onnan haza, hogy óvodába, iskolába vigye három gyermekét és még be­érjen a reggeli értekezletre. Négy és fél éve az atomerőmű kommunikációs igazgatója. Gyerekkora óta valami hasonlóra készült. Ha hallották, hogy paksi, mindig megkapta, hogy „akkor te sugárzol”. Már akkor szeret­te a matekot, fizikát, kiselőadást tartott a té­máról, és elég sok embert meg tudott győz­ni. Gondolta, szívesen foglalkozna ezzel fel­nőttként is. Amikor olimpiai bajnok lett és a figyelem középpontjába került, még inkább adtak a szavára. Az egyetem végeztével ké­zenfekvő volt, hogy valami ehhez kapcsoló­dó témából írja, védi meg doktoriját. Amel­lett, hogy kommunikációs igazgató az atom­erőműben, megannyi társadalmi funkciója, feladata van. Az Atomerőmű SE ügyveze­tő elnöke, a Magyar Judo Szövetség alelnö­­ke, a MOB, a SOSZ és a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség elnökségi tagja, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomá­nyi Karának adjunktusa, hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. Hogy miként le­het mindenhol teljesíteni? Anti szerint na­gyon fontos a támogató család, a csapat, amelyben dolgozik és a szigorú időbeosztás. Sallangokra nem nagyon van idő, minden percnek helye van. Nyilván néhány dolog ál­dozatul esik, de az a sok jó dolog, amit a csa-Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök pattal, a gyerekeivel, a családjával, a baráta­ival megél, kárpótolja mindenért. - Szeren­csésnek mondhatom magam, jó csapatokkal jó célokat tudunk szolgálni, olyan családom van, ami minden támogatást megad - fogal­mazott. Elárulta, hogy bár lett volna lehe­tősége a világon bárhol élni, dolgozni, soha nem vágyott el Paksról. Közismerten lokál­­patrióta, azt vallja, hogy mindenki abban a közösségben tud kiteljesedni, ahol a gyöke­rei vannak. Családjuk évszázadokra vissza­menően paksi, Paks környéki. - Minden, amit kaptam, ehhez a térséghez kapcsoló­dik, itt érzem jól magam. Nagyon szerencsés dolog, hogy itt tudok dolgozni az atomener­giáért, a városért, a sportért - összegezte. Szintén fontos a szülőhelyhez kötődés Böde Dániel számára. Olyannyira, hogy váloga­tott futballistaként Madocsán épített há­zat. - Nemrég készült el, beköltöztünk, két gyönyörű fiunk van, a nagyobbik márci­usban lesz ötéves, a kicsi áprilisban kettő. Mindkettő egészséges, szenzációs gyerek - mesélte családjáról. Saját gyerekkorára visz­­szatérve elárulta, hogy minden percét a foci és a Duna töltötte ki. Ötödik osztályos volt, amikor bekerült Paksra. Egy diákolimpi­án tetszett meg a játéka Péter Norbertnek, ő kérdezte meg, volna-e kedve bemenni. Dani örömmel mondott igent és lett a Paks lab­darúgója 1997-ben. Az itt töltött tizenöt év alatt utánpótlásban szinte mindent meg­nyert a csapattal, felnőttként sikerült az NB I-be bejutni és bent is maradni, majd később egy bajnoki ezüstérmet, ligakupa-győzelmet szereznie. Mint hozzáfűzte, az Európa Ligá­ban is egészen jól meneteltek... 2012-ben a Ferencvárostól érkező hívásra mondott igent, mert úgy gondolta, a karrierje be­teljesítéséhez váltania kell. A Ferencváros­nál szó szerint mindent megnyert: magyar bajnokok, kupagyőztesek lettek, szuperku­pát, ligakupát nyertek, ő maga pedig gólki­rály, az év játékosa lett. - Kiváló döntés volt. Bízom benne, hogy még sok ilyen élmény­ben lesz részem - tette hozzá. A válogatott­sággal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy minden futballistának a címeres mez a cél, s ezzel ő sem volt másképp. - Ügy gondolom, büszke lehetek arra, hogy válogatott lettem, nagyon sokan cserélnének velem, még ha az utóbbi időben keveset is játszom. A váloga­tott a csúcspont egy labdarúgó karrierjében, nagyon boldog voltam, amikor behívtak és amikor pályára léptem - sorolta. Hozzátet­te, hogy mindezt tetézte az Európa-bajnok­­ság, ami egy újabb, szavakban nehezen kife­jezhető, felejthetetlen élmény. - Minél jobb szereplés mindenhol - így foglalta össze cél­ját. A válogatottal szeretnének kijutni az oroszországi világbajnokságra, ami nem lesz egyszerű, de a csapat mindent el fog követ­ni. A ferencvárosi csapattal szeretnék meg­védeni a bajnoki címet és a Magyar Kupát, ami szintúgy nehéz feladat, de bízik benne, hogy mindkettő sikerül. Egy másik bajnoki címet is szeretne Dani ünnepelni, mégpedig a madocsai csapat edző­jeként. Félidőben vezetik a bajnokságot, sze­retnék ezt megőrizni. - Ha van egy kis sza­badidőm, azonnal jövök haza. Nagyon sze­retek itthon, ez a nyugalom, a béke szigete. Itt ugyanaz a Böde Dani vagyok, mint ez­előtt húsz évvel.-vf-Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök 14 ■ Paksi Hírnök, 2016. december 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom