Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-10-09 / 19. szám

Utat tör magának a királydinnye

Fotó: Forest & Kim Starr/Wikipédia

Nem csupán a kerékpárosok réme a királydinnye, ami idén a városban is felütötte a fejét. A királydinnye a homokpuszták természetes gyomnövénye, az Ürgemezőn gyakran megtalálható, de a rendkívül aszályos időjárásnak köszönhetően idén többek között a lakótelepre is bekúszott. Olvasónk, Körösztösné Tóth Bernadett panaszolta el, hogy a Gesztenyés úttal szemben, de már a Pollack Mihály utcai játszótéren is találkozott vele, és igen kellemetlen élményt tud szerezni annak, aki belelép vagy belenyúl. A királydinnye kedves külsejű, apró virágú, de alattomos gyom, a tüskéje az, ami a bosszúság forrását jelenti,

ráadásul a főszezonja mostanában, az ősz elején van. Az apró és kemény, abroncsgyilkos tüskéi általában nem látszanak az úton. Olvasónk elmondta, nem csupán a kerékpárosok számára bosszantó ez a gyom, hiszen kilyukasztja a cipőtalpat, a roller vagy a babakocsi kerekét, de a kutyák talpába is belemegy, onnan pedig már csak állatorvos tudja kiszedni. A növény tüskéi igen könnyen szétszóródnak, és elszáradva kifakulnak, így a homokozóban a kisgyerekek is észrevétlenül, könnyen belenyúlhatnak. Ezért amikor Bernadett meglátta, hogy a városi zöldfelületek szokásos karbantartása kapcsán fűnyíróval közelednek a területhez, saját

maga ugrott neki, hogy kézzel kiszedje a szétfutott gyomot. Három négyzetméteres területről két vödörnyit szedett össze nem kis macerával. Azt mondja, egyre több helyen jelenik meg a városban a királydinnye, a kerékpárút mellett, az Újtemplom utca alján is volt már, de senki nem érzi feladatának, hogy kiszedje, pedig annyi idő alatt, amit máskor a fűlocsolásra szánnak az ingatlantulajdonosok vagy a város munkatársai, ezt a problémát is meg lehetne oldani.

Klézl Terézia, a város főkertésze megkeresésünkre elmondta, a királydinnye ellen a szokásos fűnyírás nem jelent megoldást, mivel egyrészt alacsony gyomnövény, másrészt így repíti szét tüskéit. A rossz hír azonban, hogy ellene védekezni sem egyszerű. A királydinnye igénytelen növény, szinte bárhol megtelepszik, elsősorban a meleg, száraz klímát és a homokos talajt kedveli. Hosszan tartó meleg időben terjedése fokozódik. Mivel a rossz minőségű talajt kedveli, megfékezésére talajjavítással is lépéseket lehet tenni, de a legjobb orvosság ellene a kapa vagy a kézi, illetve vegyszeres gyomirtás. A főkertész elmondta, bárki, aki felfedezi a növény megjelenését, jót tesz, ha kihúzza, a kerékpárút mellett pedig a közterületek karbantartói söprik az útfelületet, hogy ne maradjon rajta tüske. A fentiek miatt azt gondolnánk, hogy a királydinnye az egyik leghaszontalanabb növény, de a népi gyógyászatban éppen kellemetlen tüskéit használják gyógyteához. MD

Büdösbence, büdösmarci, büdösmargit, büdöspanna, bencepoloska - ezek mind népi elnevezései a mezei poloskának, ami enyhe ősz esetén, amilyenben most is részünk van, gyakorlatilag elözönli a kertet, a lakást. A paksi lakótelepi otthonokban is sokszor okoz gondot, ha nyitva marad egy-egy ablak a melegebb napokon. Igazán rossz hírüket annak köszönhetik, hogy ha megijednek, bűzt árasztanak magukból, ami valójában védelmi reakció a részükről. A Brehm-lexikonból kiderül, hogy míg a mezei poloska szaga leginkább a romlott körtére emlékeztet, addig a külföldön előforduló poloskák között van olyan, aminek kifejezetten kellemes az illata. Inváziószerű megjelenésük esetére vigasztaló hír, hogy a lakásban nem tudnak elszaporodni, ugyanakkor biztos ellenszer sincs ellenük. Ezért a legjobb, ha egy papírt rakunk az állat elé, amire az békésen rámászik, és egyszerűen kitessékeljük a lakásból.

A polgárosodásról tartottak előadást

Az iparosodás, a polgárosodás volt a fókuszban az Egyed Antal Honismereti Egyesület paksi találkozóján. - A téma aktuális, hiszen a mai polgárosodásnak is ugyanazokat a lépcsőfokokat kell bejárnia, mint 150 évvel ezelőtt - hangsúlyozta előadásában dr. Majdán János. Az egyetemi docens városunkról szólva hozzátette: Paks helyzete különleges Tolna megyében,

hiszen az atomerőmű létrejötte helyzeti előnyt és hátrányt is jelentett egyben, a polgárosodásra pedig nagy hatással volt. Paks mezőgazdasági hagyományai ugyanis már nem bizonyultak elégnek a nagyvárosiasodáshoz, ráadásul az ország különböző pontjaiból ide beáramló, különböző kulturális környezetből érkező emberek nem tudtak olyan egységes életmódot hozni, amivel egyszerre várossá válhatott volna ez a település. Majdán János szerint a polgárosodás három generáción át tart, Pakson is ennek vagyunk a tanúi. A beáramlással kezdődött, majd volt egy időszak, amikor a város elkezdett önmagától fejlődni - a professzor szerint itt tartunk jelenleg. A harmadik szakasz az lesz, amikor ennek a városnak a polgárai saját értékrenddel, paksi tudattal rendelkező lakosokká válnak és tudatosan fejlesztik városukat. A polgárosodásról szóló előadás mellett a tejfeldolgozásról, a tejüzemekről, valamint a térség villamosításáról tájékozódhattak a találkozó résztvevői. Az előadásokat követően pedig megtekintették Paks nevezetességeit tagtársuk, Beregnyei Miklós vezetésével.-dallos-Paksi Hírnök, 2015. október 9. ■ 15