Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-10-09 / 19. szám
Ismét dolgozik gombaszakértő a piacon Márta Norbert agrármérnökként végzett Kaposváron, ám éppen abban az időben, amikor megszűntek a termelőszövetkezetek, így állás tekintetében igen kevés volt a lehetőség. A mezőgazdaság mellett érdekelte a rendőri munka is, így felszerelt és kilenc évig a Paksi Rendőrkapitányságon dolgozott vizsgálóként, itt is lakott a városban, majd Szekszárdon folytatta munkáját, ám hamarosan elhagyja a rendőri pályát. Elmesélte, hogy gyakran látott gombát például falopási ügy helyszínén, illetve a szekszárdi házuk mögötti erdőt járva, s idővel igénye támadt arra, hogy be is tudja azonosítani a különbözőgombákat. Érdeklődésében odáig jutott, hogy tavaly jelentkezett a Magyar Mikológia Társaság gombaszakellenőri képzésére, ahol aztán sikeres vizsgát tett. Akkor még nem gondolta volna, hogy a tanultakat nemcsak a maga hasznára fordítja, hanem kis idő múltán másokéra is. Sokan idegenkednek az erdei gomba fogyasztásától, de ha megnézetik a „zsákmányt” szakellenőrrel, nincs mitől tartani. Erre 15 év után ismét van lehetőség Pakson: péntekenként reggel 6 és 10.30 között Márta Norbert gombavizsgáló szakellenőr várja a gombagyűjtőket a piacüzemeltető irodájában. Fotó: Molnár Gyula és Szaffenauer Ferenc Erdőn-mezőn járva ki ne látott volna még gombát. Vannak, akik csak véletlenül bukkannak rájuk, gyönyörködnek bennük egy kicsit, aztán továbbállnak, de vannak, akik egy jó ebéd reményében kifejezetten keresik a vadon termő kalaposokat. Bár jellemzően tavasztól őszig járnak gombák után az emberek a szabadban, egész évben lehet találni, már ha az adott fajtának termőideje van és kedvező az időjárás a megjelenéséhez - mondja Márta Norbert. A gombavizsgáló szakellenőr mindjárt hozzáteszi: aranyszabály, hogy ha vadon termő gombát szedett valaki, minden esetben kérje ki gombaszakértő véleményét, ugyanis a fellelhetők közül aránylag kevés alkalmas emberi fogyasztásra. Mint mondja, ha valaki eladásra hoz gombát a piacra, kötelező bekopogtatnia hozzá, az ellenőrzés után egy igazolást ad az árusítónak. Ha valaki saját fogyasztásra szedett gombát, annak nem kötelező ugyan a mustra, de saját jól felfogott érdekében érdemes élnie a díjmentes lehetőséggel. Nem véletlen, hogy eddig nem volt nagy a tülekedés a szakértőnél, ugyanis a tavalyi kedvező időjárásnak köszönhető gombabőséggel szemben idén egyelőre gyér a gombatermés, már csak az őszi esőben bízhatunk. Ha kegyes az időjárás, akkor Pakson és környékén is lehet találni többek között őzlábgombát, fenyő tinórut, lila pereszkét, rizikét, vargányát, pöfeteget és szegfűgombát is, ami egyébként Márta Norbert nagy kedvence, kiváló levesnek, húsok mellé szósznak, de a fűszerek között is előkelő hely illeti meg. Mindezek hallatán az ember szinte kedvet kap gombászni a jó levegőn. No de nem mindegy ám, hogyan teszi - hívja fel a figyelmet a szakember, aki éppen ezért néhány jó tanácsot is adott. Ezek szerint a gombagyűjtéshez mindig kosarat kell használni és nem nejlonzacskót vagy szatyrot, mert ezekben befülled és romlékonyabbá, illetve összetörve felismerhetetlenné válik a gomba, márpedig megnyugtató vizsgálat csak hibátlan példányokon végezhető. Mindegy hogy kezdő vagy gyakorlott-e a gombász, csak olyanokat gyűjtsön, amelyeket igen jól ismer, és még akkor is ellenőriztesse kosara tartalmát, mert bizony nem egy olyan mérgező faj van, amely mintha egy ehető társának ikertestvére lenne, csak egészen apró eltérések vannak közöttük. Vannak olyan gombák is, amelyek nem ártalmasak ugyan, de nem jó az ízük, és olyanok is, amelyek csak akkor kerülhetnek a tányérra, ha megfelelő ideig és hőmérsékleten sültek-főttek, mert hőre elbomló méreganyagot tartalmaznak, mint például a gyűrűs tuskógomba, illetve vannak védett gombafajok is. Minden esetben gondosan el kell választani a gomba termőtestét a talajtól, és be kell fedni a helyet, hogy a micéliumok ki ne száradjanak. A nagyon fiatal vagy éppen már koros, esetleg csigarágta gomba étkezési szempontból értéktelen, viszont a szaporodásban még van feladatuk. A „hagyjuk békén” felkiáltás igaz a mérgező gombák esetében is, hiszen attól még, hogy nem ehetünk belőlük, a természetben megvan a helyük, szerepük, nem beszélve arról, hogy némelyik igen mutatós. Nem lehet ész nélkül szedni a gombát még akkor sem, ha van olyan szerencsénk, hogy egy helyen nagyon sokat találunk, hiszen a megengedett begyűjthető mennyiség naponta 2 kg. A szakértő azt is elmondta, hogy a megfelelően ellenőrzött gombákat otthon mielőbb meg kell tisztítani, és felhasználni, hűtőben szépen egymás mellé terítve is csak egy-két napig tárolhatóak. Szárított formában időt állóbb finomság, bár erre nem minden fajta alkalmas. A már elkészített gombás ételt azonnal el kell fogyasztani, mert gyorsan romlik, s mivel nehezen emészthető, nem szabad mohónak lenni és egyszerre túl sokat enni belőle, illetve kisgyereknek, érzékeny gyomrú embernek adni. Az ehető gombákban lévő fehérjék, aromaanyagok okozhatnak allergiás, gyomor- és bélrendszeri tüneteket, mint például a szürke tölcsérgomba. Ezeket a gombafajokat javasolt más ehető gombákkal keverten fogyasztani. Olyan gomba is van, aminek a tönkje nem emészthető, ilyen többek között a szegfűgomba és az őzlábgomba. Egy érdekességre is felhívta a figyelmet a szakellenőr, mégpedig arra, hogy hiszik-e vagy sem, a világ legnagyobb élőlénye egy gomba. Kohl Gyöngyi 16 ■ Paksi FI írnok, 2015. október 9.
