Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-05-22 / 10. szám

T áborsoroló (Folytatás a 10. oldalról) Kirándulásunkat abban a tudat­ban időzítettük, hogy ugyanezt tehessük egy Ürgemezőn honos orchideafajtával, a kosborral. A lábunk alá nézve, immár csatár­láncban keressük az ominózus virágot. Ha azt nem is, néhány szál báránypirosítót sikerül felfe­deznünk. Az előző esti eső után hátramaradt vízcseppek kifeje­zetten „jól állnak” a növénynek, ami gyökerében hordja azt a festőanyagot, amivel régen a lá­nyok az ajkukat pirosították, li­kőröket színeztek vele, és ahogy a neve is mutatja, bárányokat jelöltek vele. Kitartásunkat siker koronázza, két szál bíborszínű kosbort sikerül felfedeznünk a fűben. Láttukra megállapítjuk, hogy a környék szépségeinek felfedezésére irányuló túráink­nál egy dolgot tekintve biztosan következetesek vagyunk: min­dig sikerül lemaradnunk arról, amikor legszebb pompájukban láthatóak a virágok. Hamar meg­vigasztalódunk a levélről levélre szálló lepkéket, majd egy be­szédes nevű tövisszúró gébicset figyelve. Hazafelé még egy sor hasznos dolgot megtudunk az állatokról, növényekről. Egyebek között azt, hogy amelyik növény nevében eb vagy farkas van, az mérgező. Aztán azt, hogy még a tyúkhúr is egy sor gyógyha­­tással bír. Egy szél által kitépett árvalányhajszál okán arról is tu­domást szerzünk, hogy valójá­ban az egy igen elmés szerkezet, aminek „repítőkészüléke” van, amely a mag terjedését segíti elő. A hegyes csúcsú mag a föld­re hullva szinte „betekeredik” a talajba. Ez tökéletes a növény szaporodása szempontjából, de makacs ragaszkodása állatok bundájába, kirándulók nadrágjá­ba akadva bosszúságot okozhat. A természet hasonló találmánya a bogáncs, ami „tapadócsápjai” segítségével utazik az állatokra, emberekre ragadva. Ezt ezúttal nekünk sikerült elkerülnünk, de egy leleményes feltalálónak nagyjából száz esztendeje nem. Szerencsére, hiszen ennek kö­szönhetően született meg a tépő­zár. Vida Tünde A Paksi Városi Múzeum nyári táborai közül már csak a De­ák-táborra és a betyártáborra lehet jelentkezni május 29-ig, a történelmi túlélőtábor helyei beteltek Minden évben nagy az érdeklődés a szünidei elfoglalt­ságok iránt, hiszen a nyár bekö­­szöntével a gyerekek lekötése a szülők egyik legnagyobb gondja. A napközis táborok minden­nap más elfoglaltságot, izgalmas programokat, élményeket nyúj­tanak, amelyekről az őszi tan­évkezdéskor már mint kellemes emlék mesélhetnek a gyerekek Az idei kánikulában is lesz miből válogatni Pakson, de érdemes ha­mar eldönteni, hová menjenek a csemeték a szünidő alatt, mert a nagy érdeklődésre tekintettel ha­mar betelnek a helyek. A múze­um június 22. és 26. között Deák Ferenc korába kalauzol, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a paksi közbirtokos nemesség életmódjával, a kor divatjával és szórakozási lehetőségeivel, illet­ve kiderül, hogy miként kötődik Deák Ferenc Pakshoz és milyen élet folyt itt akkoriban. A betyár­táborban augusztus 10. és 14. kö­zött betekinthetnek a gyerekek a 19-20. század világába, megtud­hatják, milyen híres betyároktól rettegtek a Balaton-felvidéken és az Alföldön. A táborok napközi jellegűek, a foglalkozások során kétszeri étkezést biztosítanak. A csütörtöki napokon kirándulást szerveznek egy, a témakörhöz kapcsolódó magyarországi hely­színre. Kirándulás, sőt kiállítás is lesz a Paksi Képtár nyári táboraiban. Helyesebben a nyári táborokban készült alkotásokból, amelyek három téma köré fonódnak. A képtár június derekán világ kö­rüli utazásra hívja a gyerekeket, akik a kézműves foglalkozások alkalmával megismerhetik a Föld különböző népeit és kultúráit. A felfedezők táborában nagy ta­lálmányokkal ismerkedhetnek a résztvevők június 22. és 26. kö­zött, és maguk is a nagy tudósok nyomdokaiba léphetnek. Június végén a négy őselem megszelí­dítése lesz a feladat, kiderül, ho­gyan lesz a márványból papír, a papírból kőszobor, a kőből pedig mozaik. A programok szintén napközi jellegűek, a foglalkozá­sok mindennap 8-tól 16 óráig tartanak. A részvétel díja tartal­mazza a napi étkezés, a kirándu­lás, a belépőjegyek és a művészeti anyagok költségeit. A Csengey Dénes Kulturális Köz­pontban június 29. és július 3. kö­zött képzőművészeti alkotótelep nyűik. A kisebbek kincsesládát, amuletteket, kabalákat készíthet­nek, megismerhetik a titkosírás rejtelmeit és titkos térképet is raj­zolhatnak, a 12 év felettiek pedig különböző képzőművészeti tech­nikákkal kreatív feladatokat old­hatnak meg. Július 6. és 11. között az erdei manók nyári táborának nyújt vadregényes otthont a Cse­resznyéskert Erdei Iskola, ahol sok kirándulás, erdei túrázás, strandolás vár a résztvevőkre. Ide június 25-ig várják a jelentkezé­seket, a részvételi díj tartalmazza a napi étkezés, szállás, belépők, kirándulások, utazások díját és az anyagköltséget is. A Mikka-Makka Családi Nap­közi négy táborba invitálja az óvodásokat és kisiskolásokat. A Violetta- és Rosszcsont Pe­­ti-táborban a lányok és a fiúk is megtalálhatják a kedvükre való programot. A lányok tánckoreo­gráfiákat és dalszövegeket tanul­hatnak, ruhát tervezhetnek, a fiúk pedig elővehetik vagány én­jüket: a „grundon” zászló-, csúz­li- és trutymókészítés várja őket, na meg persze „bunyó” a fűben. A mesetábort a legkisebbeknek ajánlják, ahol kutyás játszóház, mese és sok játék vár a gyerekek­re. Az állatbarát tábor résztvevői ellátogatnak a tehenészetbe és egy állatfarmra, illetve megtanul­ják, hogyan kell gondoskodni a házi kedvencekről. A retró tábor­ban számháború, torpedó, ping­pong, sőt, még strandparti is vár a gyerekekre. Habár számos intézmény gon­doskodik a gyerekek nyári el­foglaltságáról, aki lecsúszik mindezekről, annak sem kell két­ségbe esnie. Pár kreatív, pénztár­cakímélő ötlettel otthonmaradó gyermekünket is lefoglalhatjuk a nyári szünet alatt. Több órás időtöltést nyújthat például, ha ra­gasztószalagból a szőnyegen szí­nes autóutat készítünk, vagy a lufi pingpong, ami biztonságos belté­ri elfoglaltság. Az ötleteknek csak a találékonyság szabhat határt. MD Paksi Hírnök, 2015, május 22. ■ 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom