Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-12-06 / 23. szám

Megyei Prima Díjat kaptak Magyar képzőművészet kategó­riában Decsi-Kiss János képző­művészt, magyar kultúra kategó­riában Gárdái Györgyöt, a paksi Gastroblues Fesztivál főszervező­jét, magyar tudomány kategóri­ában pedig dr. Felföldi Ferencet, a Tolna Megyei Balassa János Kórház főorvosát díjazta a Vál­lalkozók és Munkáltatók Orszá­gos Szövetsége a 9. Tolna Megyei Prima Díjátadó Gálán. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerő­mű Zrt. vezérigazgatója adta át az elismerést a kitüntetetteknek, akik közül ketten szoros kapcso­latban vannak az atomerőművel, s azt vallják, hogy szerepe van si­kerükben, eredményeikben.- Miután vállalkozásokról, alko­tásokról, teremtésekről volt szó, nekem az a Prima-díjas alkotó jutott eszembe, aki ezt az egész vi­lágmindenséget, benne az embert megteremtette. Micsoda őrült vállalkozás volt ez! Ennek az al­kotónak, teremtőnek van egyfajta békessége, ami minden emberi értelmet fölülmúl - fogalmazott Decsi-Kiss János, Babits-díjas, szálkai díszpolgár. Azt mondta, az elmúlt húsz év munkássága során, amit az elis­meréssel értékeltek, benne volt, s ma is benne van ez a békesség, amit meglehetősen nagy kivált­ságnak, kegyelemnek tekint. Ez­zel párosul egy sajátos világnézet, ami különféle alkotásokban tes­tesül meg, akár az írásban, akár a családjával Szálkán létrehozott ifjúsági táborban, akár képzőmű­vészeti termékekben. Példaként hozta fel a Pakson most látható kiállítását, ami A kezek dicsérete címet kapta. - Amikor egy félig használt teknőbe kötelet, meg ló­patkót helyezek, akkor fejet haj­tok a teknővájó cigány, a patko­lókovács, a kötélverő ember előtt. Ezek a mesterségek kihalófélben vannak. Nekem megadatott, hogy ezekhez hozzátegyek va­lamit a gondolataimból, miköz­ben megszelídítem a durvasá­got. Mert, ha azt mondom kötél, mindenkinek inkább durvaság, mint esztétikai érték jut eszé­be - fogalmazott. Mint mondta, munkája során ez a gondolati­ság járta át a szívét, lelkét, ke­zét. S úgy tűnik, ezt értékelték, amikor a szálkai önkormányzat díszpolgári címet adományozott számára, amikor a megyei ön­­kormányzat neki ítélte a Babits­­díjat, amikor a Magyar Kultúra Lovagjává avatták...- Történik mindez akkor, amikor egy meglehetősen súlyos daga­natos betegségen estem át - je­gyezte meg hozzáfűzve, külön megtiszteltetés volt számára, hogy Hamvas István adta át az újabb kitüntetést, a Megyei Prima Díjat. Kiemelte, a szálkai tábor történe­téhez szorosan hozzátartozik az is, hogy a paksi atomerőmű hatodik éve támogatja a Kultúra, Kör­nyezetvédelem, Kommunikáció­programot, s éppen a napokban kezdődött el egy közös gondol­kodás a hosszú távú együttmű­ködésről, amiben a szálkai ala­pítvány, az atomerőmű, a Paks II. és a radioaktív hulladékkezelő érintett. Decsi-Kiss János beleszületett a hímzések, szőttesek világába. Öt­ven éve, hogy egy Mözsi-Szabó István vezette képzőművészeti körbe is belecsöppent, ahol igen mélyen ivódtak bele az élmé­nyek. Később, miután úgy érezte, termetes férfiként a selyemfonal, finom terítő furcsán mutatna a kezében, a kötélhez nyúlt s azzal hívta életre a sárközi motívumo­kat. Az alkotó nemcsak a jelleg­zetes, kötélből készített kompozí­cióiról, hanem írásairól, újságírói, előadói tevékenységéről is ismert megyeszerte. Gárdái György esetében szintén két évtizedes munkát jutalmaz­tak a Megyei Prima Díjjal. 1993- ban indította útjára az azóta már nemzetközi szinten is jegyzett Gastroblues Fesztivált, ahol kéz a kézben jár az igényes zene a fi­nom ételekkel, italokkal.- Meglepetés volt számomra, hogy ilyen díjazásban részesül­tem, de legalább annyira jólesett, mint néhány éve Paks önkor­mányzatának Pro Űrbe Emlékér­me - mondta Gárdái György, aki szerint nemcsak az ő munkáját jutalmazták, hanem a sok látha­tatlan segítőét is, akik kitartottak a fesztivál mellett. A program megálmodója szerint bizonyára azok is megtalálták a számítá­sukat, akik támogatóként állnak mellette. - Ügy tudom, hogy az egyik javaslattevő a díj esetében az atomerőmű volt, amely az első fesztivál óta támogatónk Mi igyekeztünk munkánkkal, meg­jelenésünkkel meghálálni ezt a bizalmat - mondta. A kérdésre, hogy a húsz év számadásra kész­teti-e, azt felelte, valójában nem, mert minden megy tovább, bár reményei szerint az eddigiektől eltérő szervezeti felállásban. - Két gyermekem a fesztivállal együtt nagykorú lett, mindenféle ehhez kapcsolódó diplomát megszerez­tek A lányom a zeneművészetek terén már nem is tudom hánya­dik végzettségét szerzi, a fiam népművelő-könyvtáros-informa­­tikus. Kivették részüket a szerve­zésből, jó kezekbe kerül általuk a fesztivál, én pedig nyugdíjasként segíteni szeretném munkájukat- árulta el. Úgy gondolja, a díj a jövőt illetően is jelzéssel bír. A bluesért, az igényes zenéért rajon­gók, a gasztronómiakedvelők és a borbarátok számíthatnak a támo­gatókra - a paksi atomerőműre, Paks város önkormányzatára -, ami a mostani nehéz világban so­kat jelent - mondta. Gyerekeire visszatérve kifejtette, nagyon szép, ha valami apáról fi­úra, lányra száll. S miért ne lenne igaz ez esetükben is? A tanulásnál azonban többről van szó, bizo­nyára a gének is hordozzák azt az elhivatottságot, ami nélkül ezt nem lehetne folytatni húsz éven át. - Ezért mi sokat tettünk, már óvodás korukban a legjobb ze­néket hallgatták - fogalmazott. Felidézte, hogy, amikor még a magnószalag és a bakelitlemez is elérhetetlennek tűnt, nem volt más, csak a rövidhullámú rádió­adás, a Szabad Európa vagy a BBC segítségével jutottak hozzá az efféle zenéhez, ma pedig elég egy kattintás az interneten. Hogy ez könnyíti-e vagy nehezíti az utódok dolgát, nem tudni. Köny­­nyebb utánanézni a zenéknek, de nehezebb felébreszteni az érdek­lődést egy program iránt. Gárdái György az mondja, való­jában hihetetlen sikertörténetnek is nevezhetné a Gastrobluest. Örömmel tölti el, ha egy-két olyan öreg csont, mint ő is, ott áll a gyermekével, netán az unokájával és csodálja azokat az előadókat, akiket fiatalon csak tiltott csator­nákon hallhattak Megelégedett­séggel tölti el, hogy a zenészek kö­zül sokan a Pakson felvett anyagot a saját lemezükön is megjelente­tik Chris Farlowe például kiadott egy 14 számos lemezt, ebből ti­zenkettő Gastroblues-felvétel. Az pedig még őt is meglepte, hogy a borítón az olvasható: producer Gárdái György. Végül hozzáfűzte: - Majd’ elfelejtettem, hogy mind­ehhez kezdetek óta társul a bor, a gasztronómia. Ahogy a fesztivál szlogenjében is megfogalmazták anno: a legjobb zene sem élvez­hető száraz torokkal és korgó gyo­morral.-vida-Paksi Hírnök, 2013. december 6. ■ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom