Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2013-12-06 / 23. szám
Elbúcsúzott az intézményvezető jiffiÉÉffi Utolsó munkanapját töltötte szerdán az idősek otthonában Gogolák Róbertné. Az intézményvezetőt, aki élve a lehetőséggel, negyvenévnyi munkaviszony után nyugdíjba megy, meghitt, kedves ünnepséggel búcsúztatták a lakók. Verses összeállítást adtak elő, majd egyikük, Miskei Mária mondott köszöntőt. Arról beszélt, hogy Gogolákné Klári mindig derűs mosolya sokat jelentett az idős embereknek. Türelmes, soha senkivel nem kirekesztő, megvan benne az ehhez a munkához szükséges empátia, humánum. Az intézményért minden fórumon kiáll, érdekeit képviseli, aminek eredményeként sok támogatóra találtak és sok vendég is megfordult náluk, hogy napjaikat színesebbé tegyék. - Jó hírét hallottam az intézménynek, nem csalódtam, azt kaptam, amit vártam - mondta immár lapunknak Miskei Mária. Gogolák Róbertné megígérte, hogy a búcsú nem végleges, természetesen látogatóként visszatér, és - mint félig tréfásan hozzátette - reméli, hogy fenntartanak számára egy ágyat. Az igazgató azt mondta, az a generáció, amely a lakók zömét kiteszi, még többgenerációs családokban élt, ezért szenved attól, hogy idősek otthonában kell töltenie az utolsó hónapjait, éveit. Éppen ezért nagyon nehéz dolga van a róluk gondoskodóknak. Ezzel együtt összességében felemelő ez a munka, hiszen nagyon nehéz helyzetbe került családok számára tudnak megoldást nyújtani. Segíteni másokon, különösen idős, elesett embereken Klári számára több mint munka, s mint mondja, ahhoz, hogy ezt valaki szeresse, bensőből fakadó indíttatásra van szükség. Magát szerencsésnek vallja, s úgy gondolja, sikeres életpályát hagy maga mögött. Mindig az egészségügybe vágyott, munkásságát kórházban kezdte, majd, amikor már férje oldalán Paksra jött, és gyes után munkát keresett, házi gondozóként helyezkedett el. Végigjárta a ranglétrát, ’89-től a gondozási központot, 2000-től az idősek otthonát vezette, beleértve a jelzőrendszeres hálózatot, támogató szolgálatot, hajléktalanszállót is. Mint mondja, soha nem akart autokrata főnök lenni, nem is biztos, hogy sikerült mindig kellő szigorral vezetnie az intézményt. Elsődleges szempontnak azt tekintette, hogy az ellátottak elégedettek legyenek, s bár az otthont, családot pótolni nem tudják, legalább a lehető legtöbbet nyújtsák. Azt, hogy az utóbbi időben vádak érték az idősek otthonát, nehéz szívvel éli meg, hiszen azt még csak-csak elviseli, ha személyét éri vád, de azt nehezebben, ha az otthont, a kollektívát.- Nem könnyű feldolgozni, ha semmibe veszik, amiért az ember egy életen át dolgozik - fogalmazott. Mint elmondta, nem könnyű ez a hivatás, nem könynyű mosolyogni, türelmesnek, megértőnek lenni a szolgálat tizedik órájában, ha egy gondozónak inkább sírni lenne kedve, mert családi vagy egyéb gondok nyomják a vállát. Hozzáteszi, természetesen mindezért nem vár hálát, mert ők ezt vállalták, ez a feladatuk. -ví-Aki vért ad, életet ment Többszörös véradókat köszöntöttek a véradók napján. November 27-én az Erzsébet Nagy Szállodában támogatói oklevelet kapott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., illetve kiemelkedő szervező munkájáért a dunaszentgyörgyi Kirnyákné Balog Mária. Magyarországon 2013-ban több mint tízezer véradó alkalom volt, ahol 374 ezren jelentek meg 953 ezer életet megmentve. 50 ezren első alkalommal adtak vért. Ezekhez az eredményhez járultak hozzá azok is, akiket a paksi ünnepségen köszöntöttek. Az alkalomra a harminc vagy annál magasabb kerek véradásszámot elért donorokat hívták meg, a 47 ünnepelt közül a legtöbbször, 111 alkalommal Antus Imre nyújtotta a karját. Kiemelkedő szervező munkájáért ezüst emlékérmet vehetett át a dunaszentgyörgyi Kirnyákné Balog Mária, valamint támogatói oklevelet az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség, aminek meglétéhez elengedhetetlen a vérdonorok önzetlensége, hiszen a vér jelenleg mással nem pótolható. A szervezet az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve szervezi a véradó napokat, hangsúlyos a részvételi arány növelése, új véradók megszólítása, mondta el Gulyás Katalin, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének igazgatója. Egyetlen véradással három betegen lehet segíteni, hiszen a levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül. A nők évente négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért, ám két alkalom között bizonyos időnek el kell telnie. A véradás, amely egyben egészségügyi szűrés is, nem fájdalmas, a vizsgálatokkal, kérdőív kitöltésével együtt mindössze fél órát vesz igénybe. Pakson legközelebb december 17-én és 18-án, mindkét napon 9 és 16 óra között lesz véradás a Csengey Dénes Kulturális Központban. A véradásról további információkat a www.veradas.hu honlapon olvashatnak.-gyöngyei ■ Paksi Hírnök, 2013. december 6.