Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2013-09-27 / 18. szám
Paksról indult a negyvenhetes járat Hangulatos szüreti nap Népes volt a szüreti felvonulás és gazdag a színpadi műsor a tizenhatodik alkalommal megrendezett szüreti napon Dunakömlődön. A faluháznál felléptek mások mellett a Pro Artis művészeti iskola növendékei, a dunakömlődi óvodások, a Tűzvirág Táncegyüttes, illetve a Bartina zenekar. A présházsornál a Dunaszentgyörgyi Vadrózsa népi együttes és a helyi Félnótás Dalkör szórakoztatta a közönséget. A szüreti naphoz kötődő versenyeken, vetélkedőkön a következők diadalmaskodtak: Szüret szépe címben ketten részesültek: Cserenyecz Katalin és Lehmann Katalin. Kuglófkészítésben is megosztott első díjat adtak ki Sallai Ferencnének és Fries Gabriellának. A madárijesztő-készítő pályázatra jelentkezők közül a Baba-Mama Klub nyert. Süteménykészítők között sós kategóriában Szurovecz Istvánná, édes kategóriában Mány Lászlóné végzett az élen, a legjobb lekvárt Pocsay Mihályné készítette. Akik egy thrillert a hullák és a vér mennyisége alapján ítélnek meg, azok számára talán csalódást kelthet David Aldoni könyve, a régi iskola kedvelőinek azonban valódi felüdülés lesz. Van eleje, közepe, vége, több szálon futó cselekménye és eredeti sztorija, ami csupán az utolsó oldalakon nyer végső értelmet, a záró sorokig fenntartva az érdeklődést, mondja a szerző, aki - bár a történet csattanóját titokban tartja előttem - igazi nevét elárulja. A mindössze 27 éves Batancs Zoltán két éve ragadott tollat, és első regénye nemrégiben jelent meg A negyvenhetes járat címmel a fiatal szerzőket felkaroló Underground kiadó gondozásában. Mint elárulta, rajongója a fikciós műfajnak, amit az irodalomoktatásba is bevezetne, mivel úgy véli, sokkal több fiatal olvasna, ha a szórakoztató irodalom egy-egy jeles képviselőjével gazdagítanák a kötelező tananyag palettáját. Nehéz műfaj ez, vallja a szerző, mivel nem egyszerű újat alkotni. Törekedni kell az elcsépelt, sablonos közhelyek kerülésére, meg kell tudni lepni az olvasót. Regénye főszereplője, Marcié Moronic egy rosszul indult reggelen kénytelen buszra szállni, amely rejtélyes okoknál fogva a szokásos fél óra helyett kilenc órával később érkezik meg úti céljához. Ezzel megmagyarázhatatlan események sora veszi kezdetét, amelyek felforgatják a fiatal nő életét. Batancs Zoltán barátnője révén és munkakeresés céljából érkezett városunkba, jelenleg az atomerőmű egy külsős cégénél dolgozik villanyszerelőként. Már készíti következő könyvét is, a most megjelent regénye előtt megkezdett írásának kibővített változatát még idén szeretné megjelentetni. A negyvenhetes járat című, humorral fűszerezett hagyományos thrillert könyvbemutató keretében szeretné megismertetni a helyi könyvkedvelőkkel. Egy másik paksi kötetről is beszámolhatunk. A gyászt ki kell beszélni, el kell mondani a történteket, hogy a lelkünk felszabaduljon, mondta Matuska Márton újvidéki újságíró Gutái István legújabb könyvének bemutatója kapcsán. A Földönfutók, hontalanok - Menekülés Bácskából 1944/45 című kötetet szeptember 16-án ismerhette meg a szélesebb közönség. A hallgatóság soraiban többen helyet foglaltak a közül a tizennégy ember közül, aki fájó emlékeiről mesélve megszólal Gutái István kiadványában. Húsz- és ötvenezer fő közé teszik az 1944-45-ös délvidéki megtorlások magyar áldozatainak a számát. A népirtás körülményeivel személyes Az Együtt a parlagfű ellen Alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik adójuk 1%-át céljai elérése érdekében ajánlották fel. A 2011-es szja 1%-ának öszszege 449 038 Ft volt, melyet egészségmegőrző és betegségmegelőző programokra fordítottunk. Bízzunk abban, hogy az elkövetkező években is támogatják tevékenységünket, köszönettel: az Alapítvány kuratóriuma és munkatársai. Pakson az Ősz utcában 70 m2-es présház pincével, felszereléssel eladó. Ára: 2,9 M Ft. Érdeklődni: Fonyó Lajos (06-70/310-8374) visszaemlékezések nyomán foglalkozik a szerző, aki elmondta, hazánkban máig keveset tudnak ezekről az eseményekről. A Délvidéken élő történészek, újságírók ugyan körültekintően feltárták a történteket, de a tapasztalat az, hogy ezek a munkák nem szivárognak át a magyarországi történetírásba. Bánát, Bácska, Dél-Baranya és Muraköz településein a szerb partizánok a magyarok ellen szervezett, pártközpontból irányított, körülbelül 40 ezer áldozatot követelő vérengzést tartottak, amelyről olyanok mesélnek, akik részesei voltak a szörnyűségeknek, illetve ez elől elmenekülve maradhattak életben. A két évig készült könyv megszólalói között több Tolna megyei is szerepel. Matuska Márton, aki nem csupán gondozta a könyv szövegét, de fontos kiegészítő jegyzetekkel is ellátta, hozzátette: az, hogy Pakson egy nem hivatásos történész ennyi életrajzot felkutatott, azt bizonyítja, hogy az ország tele van ehhez hasonló történetekkel és ezek dokumentálása az igazság feltárásában kulcsszerepet játszik. Matus D. 14 ■ Paksi Hírnök, 2013. szeptember 27.
