Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-06-07 / 11. szám

Díjazták az elhivatottságot Bár nem egy intézményben dolgoznak, arra tették fel az életüket, hogy tanítsák, ne­veljék a gyermekeket, s feladatukat az első perctől nagy elhivatottsággal végezzék. Ezt a példa értékű munkát Gyermekeinkért Díj­jal köszönte meg a paksi képviselő-testület Till Józsefnének, a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola igazgatójának és Báthoryné Borsai Évának, a Bezerédj Általános Iskola és Diákotthon gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat is ellátó pedagógusának. A ki­tüntetettek a pedagógusnap alkalmából rendezett városi ünnepségen veszik át az elismerést lapzártánk után. Báthoryné Borsai Éva Pakson végezte általá­nos és középiskolai tanulmányait. Már jóval a pályaválasztás előtt tudta, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni, csak még a korosztályt tekintve volt bizonytalan. Végül megszületett a döntés, s három osztálytársával együtt a Ka­posvári Tanítóképző Főiskolára felvételizett. Miután lediplomázott, a Bezerédj Általános Iskolában kezdett dolgozni, s egy rövid kité­rőtől eltekintve máig ott pedagógus. Ahogy a méltatásban elhangzott, munkáját odaadással, önzetlenül, alázattal és nagy len­dülettel végzi, immáron harmincnegyedik esztendeje. Volt napközis nevelő, első-má­sodik, illetve harmadik-negyedik osztályban tanító. Az eltelt évek alatt maga is visszaült az iskolapadba. 1995-ben elsőként vett részt a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programban, azt követően pedig 1999-ben elvégezte a magyar nyelv és irodalom művelt­ségterületet, kiegészítve tanítói diplomáját, így már ötödik-hatodik osztályban is tanítha­tott magyart. Színházlátogatásokat szervez, diákjaival író-olvasó találkozókon vesz részt, és elkíséri őket a nyári cseresznyési táborba. Mentorként is tevékenykedik, patronálja az ifjú tanítójelölteket. Több mint tíz éve látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában. Ehhez szoros kapcsolatot épí­tett ki a paksi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nagycsaládosok Paksi Egyesü­letével, és a polgármesteri hivatal gyámügyi csoportjával. Mint mondja, a gyermekek tantárgyi tudásának gyarapítása mellett nagy hangsúlyt fektet nevelésükre. Ha valamilyen nehéz helyzet adódik, általában az életből vett példával magyarázza el tanítványainak, hogy mi a megoldás. Ahogy meséli, gyak­ran találkozik egykori tanítványaival, akik elújságolják, hogyan alakult az életük, s ha olyan diákja mesél sorsa kedvező alakulásá­ról, akinek annak idején nehézségei voltak, az különösen nagy öröm számára, hiszen ab­ban, hogy végül boldogult, talán a tanítónak is része volt. Báthoryné Borsai Éva két felnőtt gyermek édesanyja. Egyik fiánál már van egy 19 hónapos unokája és nyárra várják a másik kicsi jöttét. A kitüntetett kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés a Gyermekeinkért Díj, és úgy érzi, hogy az elismerés kollégáinak és család­jának is szól. Till Józsefné eredetileg jogi pályára készült, de aztán megfogadva Tuba János bácsi ta­nácsát, végül a pedagóguspályát választotta, amit - bár a sikerek mellett kudarcok is ér­ték - soha nem bánt meg. Első diplomáját a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történe­lem szakán szerezte, 1998-tól tanulmányo­kat folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán, ahol közoktatási vezetői oklevelet kapott, 2003-ban pedig a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai ta­nári diplomát szerzett. (Folytatás a 13. oldalon) Százegy éves időutazás Azt már az én koromban nem­csak a közmondásból, hanem személyes tapasztalataim alapján is tudom, hogy nincsen új a nap alatt, de mégis meglepett, hogy ennyire nincs, ezért gondoltam, megosztom legújabb olvasmány­­élményemet olvasóimmal. A több mint száz évvel ezelőtt írt tudósításra egy más témájú kutakodásom kapcsán bukkan­tam, miszerint a Tolnamegyei Közlöny 1912-ben beszámolt a paksi tanítók sztrájkjáról. „A paksi összes tanítók felekezet­­különbség nélkül gyűlést tartottak, amelyen elnökül Heiszer Henrik ág. ev. (ágostai evangélikus) taní­tót, jegyzőnek Geier József róm. kath. tanítót választották meg. A gyűlésen állást foglaltak a leg­utóbbi budapesti országos tanító­gyűlésnek a tanítók passzív rezisz­tenciájára vonatkozó határozata mellett és kimondották, hogy min­den olyan kultúrmunkától tartóz­kodni fognak, melyért nem jár díj, mindaddig, míg a tanítók fizetését megfelelően nem rendezik. Bors József igazgató tanító azon indít­ványát, hogy tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az országgyűlésen tett ígéretére, a kultúrsztrájkot még egyelőre ne mondják ki, hanem várakozó álláspontra helyezkedjenek, egy­hangúan elvetették. Határozatba ment, hogy a Magyarországi Ta­nítóegyesület Országos Szövetsé­géhez nyílt levelet intéznek, mely­ben a következőkre hívják fel a szövetség tagjait: 1. Minden tanító a megyei álta­lános Tanítóegyletbe lépjen be, hogy ezzel együtt az országos szövetségbe bevonassék; 2. A szövetség hívja fel az összes tanítókat, hogy világosítsák fel a népet, hogy a tanító csak úgy szentelheti minden erejét a nép­nevelés és oktatás emelésére, ha gondnélküli megélhetése biztosít­va van. Ha pedig ezt saját erejéből az iskolafenntartó képes nem vol­na, úgy azt az államtól sürgesse. (Folytatás a 13. oldalon) 12 ■ Paksi Hírnök, 2013. június 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom