Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-03-22 / 6. szám

Nem jelenthet veszélyt az aflatoxin Nem jelent veszélyt a környe­zetre és a környéken élőkre az, hogy tízezer literszámra hordják a mérgezett tejet Földespusztára, a biogázüzembe. A természetbe nem kerül káros anyag, válaszol­ta megkeresésünkre dr. Rappay József, a Tolna Megyei Kormány­­hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága igazgató főállatorvosa hozzátéve, hogy a Növény- és Talajvédelmi hatóság laboratóriumi vizsgála­taival folyamatosan ellenőrzi ezt. Mint elmondta, a megyében há­rom biogázüzem van, ezekben gázt termelnek a fogyasztásra al­kalmatlan tejből. A fermentáció során a toxin megsemmisül, ezért nem kell tartani káros hatástól. Az igazgató kifejtette, hogy az aflatoxin a természetben előfor­duló nagyon mérgező, kisebb ada­gokban is génkárosító, rákkeltő gombatoxin, az Aspergillus flavus nevű gomba anyagcsereterméke. Heveny megbetegedést milli­grammos mennyiségek tartós fo­gyasztása okoz, ezért ez igen ritka, és csak a trópusokon, Indiában, Kenyában fordul elő. Tört dózi­sokban idült megbetegedést, rá­kot idézhet elő. A toxin az ember majd’ minden szervét károsítja, ezért szabott meg az Európai Unió 1997-ben, illetve Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 1999-ben egy rendkívül alacsony, 0,05 mikrogramm határértéket a tej aflatoxinszennyezettségére. Azt a tejet, amiben e feletti arányban van a nevezett anyag, az emberek egészségének védelmében meg kell semmisíteni. - Kistermelő­ket és nagyüzemeket egyaránt érintett, kizárólag hazánk aszály sújtotta területein lévőket, főként Tolna és Baranya megyében, számuk naponta változik. Több tízezer liter tejet kellett napon­ta megsemmisíteni - vázolta dr. Rappay József. (Cikkünk születé­sekor a Vidékfejlesztési Minisz­térium honlapján 1,2 millió liter tejet említ országosan.) A kár százmilliókra tehető, a gaz­dák el vannak keseredve, hiszen nemcsak a bevételkiesést kell elszenvedniük, hanem a szeny­­nyezett tej elszállításának, a takar­mány bevizsgálásának költségeit is. A Vidékfejlesztési Minisztéri­um államtitkárának nyilatkozata alapján már dolgoznak a gazdá­kon segítő kárenyhítési rendele­tén. A Tolna Megyei Agrárkama­ra kármérséklést kér azoknak a termelőknek, akiknek az aflatoxin miatt meg kellett semmisíteniük a tejet - mondta el Hadházy Árpád, a kamara elnöke az MTI-nek. A szervezet a parlament mezőgaz­dasági bizottságához eljuttatott le­vélben a megsemmisített tej literje után 75 forintos kármérséklést, továbbá a takarmány- és tejvizs­gálatok költségeinek 50, a toxin­­kötő készítmények 60%-ának megfelelő támogatást javasolt. Az agrárkamara a levélben kitért arra is: a termelők és a feldolgozók je­lentős többletköltséggel tudják biztosítani, hogy a fogyasztókhoz olyan tej kerüljön, amely nem tar­talmaz az egészségügyi határérték fölötti mennyiségben aflatoxint. Dr. Rappay Józseftől tudjuk, hogy magyarországi termesztésű ta­karmányon korábban nem volt aflatoxin. Tavaly nyáron azonban az ország egyes területein hosszú heteken át 30 fok feletti hőmérsék­letet mértek, ezért tudott elszapo­rodni ez a trópusokon élő gomba. - Elsősorban a kukorica fertőző­dött, de a széleskörű vizsgálatok alapján már elmondhatjuk, hogy majd’ minden takarmányon, szénaféléken, repcetermékeken, szóján megjelent. E szennyezett takarmányok elfogyasztása után már 4 óra múlva megjelenik a to­xin a tejben. A takarmány változ­tatásával, extrém adag toxinkötő adalékanyagok takarmányba ke­verésével 3-5 napon belül határ­érték alattivá válhat a tej, vázolta a szakember. Arra nincs garancia, hogy ez ne történjen meg újra, az viszont biztos, hogy a fogyasztók elé aflatoxin tartalmú élelmiszer, tej, tejtermék nem kerül. Ezt az élel­miszerbiztonsági hatóságok ga­rantálják, szögezte le az igazgató. Vida Tünde Fel sem avatták, már megrongálták Nem csupán a rendkívüli idő­járási körülmények miatt kel­lett lefújni március 16-án az Ökocsiga Közhasznú Egyesü­let és a Duna-Dráva Nemzeti Park által szervezett ürgemezei tanösvényavató túrát: a termé­szetvédők egy közösségi oldalon adták közre a hírt, hogy az ürge­mezei tanösvényen kihelyezett, frissen felújított tájékoztató táb­lák egyikét megrongálták. A fel­háborodott közleményben az áll, hogy a nyomok alapján egyér­­telműsíthető: egy traktor pró­bált eljutni a felüljáró irányából Biritó felé, azonban a homokos úton az időjárási körülmények miatt elakadt. A járművezető a traktort úgy tudta kiszabadítani, hogy az első tanösvénytábláról lefeszítette, leverte a tetődesz­kákat és ezt tette a kerekek alá, eközben az információs táblát tartó OSB-lemezt is megpróbál­ta leütni. Mindezek mellett az útról is letért, védett növénye­ket taposva el, az apró nőszirom természetvédelmi értéke példá­ul ötezer forint tövenként. Az Ökocsiga Közhasznú Egyesület titkára, Sáfrány Szilvia elárulta, nem tudják mire vélni az ese­tet, de ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tettek és kérik, ha valaki információval tud szolgálni az ügyben, ke­resse meg az egyesületet vagy a rendőrséget. Sáfrány Szilvia hozzátette, a megrongált tábla értéke hetvenezer forint, most el kell távolítani a helyéről, mert ott felújítani nem lehet, azonban az egyesület kasszája kiürült, így addig nem tudnak újabb átadást szervezni, amíg nem készül el a helyreállítás. Ebben is számíta­nak a természetvédők segítsé­gére, akik az újabb avatótúráig a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság legújabb e-tanösvé­­nyén olvashatnak az Ürgeme­zőn élő ritka fajokról. A virtuális útikönyv bemutatja az Ürgeme­ző természeti értékeit, a www. ddnp.hu címről március 16-tól letölthető és segíti az önálló be- Matus Dóra Hírnök, 2013. március 22. ■ 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom