Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2013-03-22 / 6. szám
Sokszínű kiállítás mutatja be a hazai konceptuális művészetet Több mint hetven művész munkáiból nyílt kiállítás a Paksi Képtárban. Az összeállítás a magyarországi konceptuális művészetet mutatja be a ’90-es évektől napjainkig. A tárlat rendkívül sokszínű, hiszen - bár teljességre nem törekszik - minden téma, minden műfaj, illetve a lehető legtöbb alkotói módszer megjelenik azok közül, amelyek a neokonceptualizmusra jellemzőek. Festmények, objektek, fotográfiák, installációk, printek, videók és szöveges munkák sorakoznak a képtár termeiben. Tatai Erzsébet művészettörténész, a kiállítás kurátora kifejtette, hogy a konceptuális művészet jellemző műveiből válogattak olyanokat, amelyek az adott kor felvetődő kérdéseire adnak kitűnő választ, illetve maguk is provokatívak, ugyanakkor árnyalt képet adnak témájukról, illetve problémakörükről. Miként kiemelte, ehhez hasonló, átfogó válogatás még nem volt, újdonságnak számit Magyarországon.- Próbáltam a tér sajátosságaihoz alkalmazkodva tematikák mentén haladni, úgy elrendezni, hogy a művek egymással ne feleseljenek, hanem beszélgessenek - vázolta Tatai Erzsébet. Hozzátette, hogy az elmúlt két évtized konceptuális munkái mellett néhány klasszikus és posztkonceptuális alkotás teszi egésszé a válogatást. A ’70-es évek hasonló szellemű A Paksi Képtár múzeumpedagógusa, Göttinger Eszter 2012 júliusától dolgozik megyei koordinátorként, tanácsadóként egy országos projekt keretében. A Múzeumi Koordinátori Hálózat, amelynek keretében elsősorban a múzeumpedagógia területén vállal feladatot, a MOKK, azaz a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum bázisán létrejött Múzeumi Oktatási és Képzési Központ nevéhez fűződik. Rajta kívül a megyében még ketten - Andrásné Marton Zsuzsa és Szőts Zoltán - vállalkoztak arra, hogy aktív szerepet vállalnak egy olyan együttműködési háló, kapcsolatrendszer kiépítésében, amely a megye múzeumait, egyéb gyűjteményeit és az iskolákat érinti. A koordinátor elmondta, hogy célzottan a diákoknak, de más muzeológusoknak, múzeumpedagógusoknak is szerveznek programokat, szakmai találkozókat. Az iskolákra azért fókuszálnak, hogy előmozdítsák a múzeumok bevonását az oktatásba. Információs napjaik, tanári továbbképzéseik sorát idén a Kép és leképezése elnevezésű találkozó nyitotta, amikor a paksi és kistérségi pedagógusok Nyisztor Ákos középiskolai tanár múzeumpedagógiai bemutatóját tekinthették meg, valamint a múzeum és az oktatási-nevelési intézmények közötti kapcsolatról folytattak párbeszédet. - Szinte az összes intézményvezetője, pedagógusai eljöttek, nagyon sok visszajelzést, ötletet kaptunk tőlük, amelyek igen hasznosak lesznek a további munkánk során - fogalmazott a múzeumpedagógus. A MOKK-kal közös kezdeményezések sorából kiemelte azt az akciót, amely talán az első köztéri, szabadtéri múzeumpedagógiai megmozdulás volt a megyében. A Térhódító, amely során a paksi városháza előtti teret „foglalták el” a gyerekekkel, pozitív fogadtatásra lelt mind az iskolák, mind a városvezetés részéről. Ennek folytatásaként májusban ismét kimennek a városháza elé egy zene és képzőművészet kapcsolatára épülő múzeumpedagógiai akcióval. Eszter őszre rendhagyó tanévnyitót tervez a felsőrácegresi iskolamúzeumba, de - mint mondta - rendeznek egy kétnapos konferenciát a Paksi Képtárban és még megannyi szakmai programot. munkái az emeleten kaptak helyet. - A szellemisége hasonló, a formája viszont nagyon különböző, sokkal visszafogottabbnak, egységesebbnek tűnik az anyag, de gondolatilag az is szerteágazó- részletezte Tatai Erzsébet. A rendszerváltás után hazánkban a konceptuális művészet- ahogy a világ sok országában is - újra megjelent, és azóta egyre jelentősebbé, szerteágazóbbá válik. Megjelenése a kilencvenes években összefüggésben áll a gazdasági-politikai változások mellett a nemzetközi művészeti mozgásokkal is. - E visszatérés okai kevésbé a piackritikában, mint inkább a művészet reflektáltabbá válásában keresendők, mely reflexió egyaránt vonatkozik a művészetre és arra a társadalomra, amelyben a művészetek és a művészek is élnek - fogalmazott Tatai Erzsébet a kiállítást ajánlva. Mint elmondta, különlegessége, hogy hazánkban még nem láthatta a közönség Kaszás Tamás és Lóránt Anikó közös installációját. Kiemelte még Bak Imre három, a ’70-es évekből származó grafikáját mondván, hogy így, együtt valószínűleg kevesen látták. Kérdésünkre elmondta, hogy a megyéből Halász Károly alkotásai gazdagítják a bőséges anyagot, amelyet június 2-ig láthatnak az érdeklődők. Vida Tünde 12 ■ Paksi Hírnök, 2013. március 22.
