Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-11-30 / 23. szám

Uj szerepkörben a múzeumok A múzeumok jövőjéről, túlélési praktikáiról szólt az a kétnapos szakmai konferencia, amelyet az atomerőmű vendégszeretetét él­vezve Pakson rendezett a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület. A találkozón olyan gyakorlatokat és elképzeléseket ismerhettek meg a résztvevők, amelyek a múzeumok létjogo­sultságának igazolásában segíte­nek. Ez, mint Deme Péter elnök mondta, elengedhetetlen: mind a fenntartóknak, mind a közön­ségnek igazolni kell a múzeumok létjogosultságát. Ennek érdeké­ben a tudományos munkát nem elfeledve nyitni kell az intézmé­nyeknek a turizmus és a múze­umpedagógia felé - állapították meg A határok feszegetése mot­tóval rendezett szakmai prog­ramon. Az ezt záró kerekasztal­­beszélgetésen Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója úgy vélekedett, hogy a múzeumi szakmában ma már nyilvánvaló és elfogadott, ha egy múzeum látogatóbarát, a dön­téshozók körében viszont nem annyira. Az igazgató szerint a múzeumok és az iskolák számára az „összenövés” elkerülhetetlen; de a diákok mellett az idősebb korosztály fogadására is fel kell készülni, mivel a társadalom el­öregedésével a kultúra iránt fogé­kony aktív nyugdíjasok megjele­nésére lehet számítani. A keszthelyi Balaton Múzeum igazgatója, Havasi Bálint annak a véleményének adott hangot, hogy jó lenne, ha a múzeumpedagógus egyes iskolákban a tantestület tagja lehetne. Mint elmondta, a turizmus terén is aktívabbá kell válniuk. E téren kézzelfogha­tó eredményekről is beszámolt, mint mondta, foglalkozásaikkal a környék szállodáiból is vonza­nak családokat a Balaton Múze­umba. E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is a turizmussal való szorosabb kapcsolódás szükségességéről beszélt. - Tudatosítanunk kell, hogy mit nyújtanak a múzeumok a hozzánk érkező külföldieknek, mert tévedés, hogy minden turis­ta csak wellness-szolgáltatásokra vágyik - húzta alá. Deme Péter összegzése szerint a tanácskozás megerősítette, hogy a múzeumok tudományos gyűjteményeken alapuló tevé­kenysége kiterjed a múzeumpe­dagógia, a kiállítások bemutatása és a felnőttképzés területére is. A konferencián a küszöbönálló újabb fenntartóváltás is terítékre került. Mint az elnök lapunk­nak elmondta, év elején a me­gyei múzeumok - a kormányzat akaratából - állami fenntartásba kerültek. 2013. január elsején ugyancsak kormányzati szándék alapján - néhány kivételtől elte­kintve - a megyei jogú városok lesznek a fenntartók. E témában a múzeumi vezetők megismer­kedtek néhány olyan kismúze­­um, köztük a paksi gyakorlatával, amelyek eddig is önkormányzati fenntartásban működtek. -ví-A levéltár is részt vesz a digitális archívum munkálataiban Paks adott otthont az idei me­gyei levéltári napnak. A város és a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára között formálódó kapcsolat egyik meg­nyilvánulása volt ez, mondta el dr. Várady Zoltán, az intézmény igazgatója. Mint fogalmazott, értesülvén arról, hogy Paks digi­tális archívumot készít, felaján­lották ebben való részvételüket. A levéltárban temérdek anyagot őriznek Paksról, ennek egy ré­szét szeretnék feldolgozni a Paksi Digitális Archívum számára. A választás az összeírásokra esett. A mostani konferencia - témáját illetően - még nem erre épült, hanem az intézmény munka­társainak Pakssal kapcsolatos kutatásaira. Az első a sorban dr. Várady Zoltán igazgató, a Károli Gáspár Református Egyetem fő­iskolai tanára volt, aki Daróczy István alispánról és családjáról beszélt. Csatlakozott hozzá Cser­­na Anna a família elszegényedé­séről szóló előadásával. Marosi Tibor az 1919-es Duna menti felkelés paksi vonatkozásairól, Rúzsa Éva egy paksi malomról, Aradi Gábor a Rákosi-korszak­­ra jellemző paksi vendéglátásról beszélt. A levéltár munkatársain kívül Simon Csillát hallhatták a konferencia résztvevői. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkatársa Aranyhajó címet vi­selő felszólalásában az Erzsébet szállóval kapcsolatos helytörté­neti kutatásainak eredményeiről beszélt. Hallhattak az egybe­gyűltek a Paksi Digitális Archí­vumról is Csapó Sándortól, az IT Labor Kft. ügyvezetőjétől, aki elmondta: a város célja, hogy az értékeket - elsősorban szellemi értékekről van szó - megőrizze. Ezért szeretnék digitalizálni a várossal kapcsolatos adatokat, információkat, s azokat közzé­tenni az interneten, hogy ahhoz a nyilvánosság is hozzáférjen. Mindettől sok más mellett azt re­mélik, hogy a város ismertsége, jó hírneve erősödik. -vida­ki Jt£j |1 r j Ba ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom