Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-11-30 / 23. szám
Atomerőmű Milyen blokk épülhet Pakson? Folyik az előkészület a paksi atomerőmű bővítésére. Az e célból alakult MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. bemutatkozó sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy öt reaktortípus jöhet szóba, többféle létesítési és finanszírozási konstrukció közül lehet választani.- A paksi atomerőmű bővítésének folyamatában meghatározó a 2009-es országgyűlési döntés, mely 95%-os támogatással előzetes hozzájárulást adott az előkészületekhez. A 2011 októberében elfogadott Nemzeti Energiastratégia előirányozta az új atomerőművi blokkok építését, és idén júniusban a miniszterelnök vezetésével létrejött a Nukleáris Energia Kormánybizottság - vette számba Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek (MVM) elnök-vezérigazgatója azokat a fontos momentumokat, amelyek az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. létrehozásának előzményei voltak. Kiemelte, hogy az MVM Csoport mint nemzeti tulajdonú energiatársaság biztosítja a hazai gazdaság és lakosság folyamatos és biztonságos energiaellátását, kellő tapasztalattal rendelkezik a nukleáris energiatermelés terén.- Felelősségünk az, hogy a jövő generációja számára biztosítsunk olcsón, nagy tömegben rendelkezésre álló, biztonságosan előállítható energiát - hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, ahol az új projekttársaság mutatkozott be. A nukleáris energiatermelés terén szerzett tapasztalatokról Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója beszélt. Elmondta, hogy az atomenergia biztonságos, gazdaságos, környezetkímélő, élvezi a társadalom bizalmát. A tájékoztatón arról is szó esett, hogy a megújuló energiaforrások arányának emelkedése mellett az atomenergia megtartja szerepét a világ energiatermelésében, az előrejelzések szerint ugyanis ez a technológia a globális energia-előállításban 12 százalékos arányt képvisel majd 2035-ben. Hazánkban ebben az intervallumban 30 százalékos energiafogyasztás-növekedéssel számolnak. Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a Teller-, majd a Lévai-projektek megvalósítása után kilencmilliárd forintos alaptőkével jött létre. Munkájáról Nagy Sándor vezérigazgató (képünkön) számolt be, aki elsődleges célnak azt tartja, hogy az új blokkok eleget tegyenek a legszigorúbb biztonsági elvárásoknak, legyen szó akár külső hatásokról vagy természeti katasztrófáról. A szóba jöhető típusok megfelelnek ennek az elvárásnak. További cél, hogy ne prototípus legyen, hanem már bevált, lehetőleg nyomott vizes technológia. Ilyenek a paksiak és ilyen a világon működő reaktorok 70 százaléka. A tervezési üzemidő minden esetben 60 év. Az APR 1400 koreai fejlesztés, előnye, hogy olcsón, gyorsan építhető, engedélyezett. Koreában már épülnek ilyenek és az Egyesült Arab Emirátusban is nyertek tendert két reaktor létesítésére. Az ATMEA1 francia-japán konstrukció. Az Areva a reaktort, a Mitsubishi a turbinákat szállítja, ezek külön-külön bevált technológiák, de így együtt még nem helyeztek ilyet üzembe sehol. Előnye, hogy jól illeszthető a hazai rendszerbe. Az AP1000- esről műszaki tulajdonságait tekintve csak felsőfokon lehet beszélni, szögezte le Nagy Sándor. Forradalmi fejlesztés, nem a hagyományos evolúciót követte, amerikai filozófia alapján passzív rendszereket építettek bele - vázolta a szakember. Ha egy ilyen reaktor hűtővíz és külső energiaellátás nélkül marad, 72 órán keresztül semmi nem történik, de egy operátori beavatkozással ez az idő 168 órára növelhető. Ez is jól illeszthető a rendszerbe és rövid építési idejű. Az EPR nagy, 1600 megawatt egységteljesítményű, ami azt jelenti, hogy legalább 10 százalékkal alacsonyabb az önköltség ugyanolyan színvonalú nukleáris biztonság mellett. A finn és francia tapasztalatokat felhasználva Kínában már a határidőt és a büdzsét is tartva építenek ilyeneket. Előnye, hogy már ismert technológia és jól illik a hazai hálózatba, húzta alá a vezérigazgató. Ötödik lehetőség egy WER reaktor, az AES-2006, amely a paksiak unokatestvére. Ez is ismert technológia, kellő hagyománnyal, tudással megalapozva, 1000-1200 megawatt teljesítményű blokkokat szállít a gyártó, amelyek a hazai hálózatba jól illeszthetők, ismertette Nagy Sándor, aki arról is beszélt, hogy a projekttársaság dolgozik a tender műszaki tartalmának, az értékelés metodikájának meghatározásán. Feladatuk a földtani kutatási program és környezeti hatástanulmány elkészítése, a hálózati csatlakozás megtervezése, a finanszírozási koncepció megalkotása csakúgy, mint a beruházáshoz tartozó engedélyezési, valamint a tájékoztatási feladatok ellátása. A létesítés kereteit is meg kell határozniuk, azaz szóba jöhet a kulcsrakész szállítás, illetve az, hogy a segédrendszerek kivitelezését - beleértve a villamos csatlakozást, a hűtővízrendszereket - a projekttársaság végzi el. Utóbbi lényegesen nagyobb felkészültséget kíván, de nagyobb arányú részvételt biztosíthat a hazai vállalkozóknak. Nagy Sándor azt mondta, az MVM közgyűlése hagyja jóvá a tendert, amelynek dokumentációja rövidesen elkészül. A finanszírozásra több megoldás is létezik, a költségek nagysága az ajánlatok beérkezésével határozható meg pontosan, hangsúlyozta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy minden potenciális szállító számára fontos, hogy az Európai Unió területén juthasson reaktorlétesítési lehetőséghez, ez pedig kedvezően befolyásolhatja a kivitelezési költségeket. Vida T. 8 ■ Paksi Hírnök, 2012. november 30
