Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-11-30 / 23. szám

Az erőműbe látogatott a honvédelmi miniszter Garantált a paksi atomerőmű biztonsága, egyrészt maga fej­lesztette saját biztonsági rend­szereit olyan magas szintre, ami képessé teszi arra, hogy a külső veszélyeknek ellenálljon, másrészt a Magyar Honvédség is maximálisan felkészült arra, hogy a védelmében szerepet vál­laljon - minderről Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt paksi látogatása során. A hon­védelmi tárca vezetője Hamvas István vezérigazgató meghívásá­ra érkezett Paksra. Hamvas Ist­ván azt mondta, meg kívánták mutatni az elmúlt évek bizton­ságnövelő beruházásainak ered­ményeit. Ezeket a törekvéseket, a biztonság iránti elkötelezettsé­get tükrözi vissza a stresszteszt eredménye is, amely igazolta, hogy a paksi atomerőmű biz­tonságos. Hende Csaba hozzá­tette, hogy Európa legjobbjai között van: a paksi a második legbiztonságosabb atomerőmű Európában. Mindezzel valószí­nűleg arra a listára utalt, amit Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tett közzé az in­terneten. Más, hivatalos rangsor nem készült, Barrosóén viszont második helyen szerepel a paksi atomerőmű.- Lenyűgözött az a tervszerűség, átgondoltság és szakmai színvo­nal, amit láttam - fogalmazott Hende Csaba. Hamvas István ve­zérigazgató azt mondta, jólesőek az elismerő szavak. Hozzátette, ha egytől egyig nem is mutatták be az elmúlt évek biztonságnö­velő programjainak eredményét, a honvédelmi tárca vezetőjének képet adtak róluk és a Paksra jel­lemző biztonsági kultúráról. Hende Csaba arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség és az atomerőmű számos területen együttműködik, ennek alapját olyan tervek képezik, amelye­ket folyamatosan egyeztetnek és rendszeresen gyakorolnak. Mint kiemelte, a Magyar Honvédség az ország, ezen belül az atomerő­mű légterének védelmében ját­szik kulcsszerepet. Ismert, hogy évente több mint félmillió légi jármű használja hazánk légterét, amely rendjéért a Magyar Hon­védség felel. Ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a légtérben tör­téntekről, fel tudjanak készülni a közelgő veszélyekre, szükség van az olyan beruházásokra, mint a medinai, ahol a harmadik há­romdimenziós radar felépítése zajlik. Arra a kérdésre, hogy a katonaságnál adottak-e a humán és egyéb feltételek, azt mondta, kiváló szakembereik, megfelelő színvonalú eszközeik vannak, maximálisan fel vannak készülve erre a feladatra. A paksi atomerő­mű és az egész ország számíthat a Magyar Honvédség oltalmára - fogalmazott Hende Csaba, aki Tóth Ferenc kormánymegbízott kíséretében érkezett Paksra. Vida Tünde Blaise Pascal szellemét idézi meg az erőmű mérnöke Könyv formájában is megjelent dr. Prancz Zoltán doktori disz­­szertációja. A paksi atomerő­mű energetikai és minőségügyi mérnöke több mint tíz éve tanít a Sola Scriptura Teológiai Főis­kolán. Munkája A valószínűség­től a bizonyosságig - Megfejthe­­tők-e Pascal Gondolatai? címmel jelent meg. A szerző kiemelte, a megjelenésnek különleges aktu­alitást ad, hogy ebben az évben van Blaise Pascal halálának 350. évfordulója. - Pascal zseniális matematikus, természettudós és keresztény gondolkodó volt. Számos korszakalkotó felfede­zést tett a különböző tudomá­nyok terén. Legnagyobb hatá­sú irodalmi alkotása a halála miatt töredékesen maradt nagy műve, a keresztény vallás apo­lógiájának szánt Gondolatok. A magával ragadó stílusban meg­fogalmazott fragmentumok kö­zéppontjában az emberi lét leg­alapvetőbb kérdései - eredendő nyomorúsága és a mindenki által vágyott boldogság kilátásai- állnak, amelyeket az ember saját végső sorsával szembeni érthetetlen közönye tesz még bonyolultabbá - fejtegeti dr. Prancz Zoltán annak előzmé­nyeit, hogy e témát dolgozta fel.- A Gondolatok máig a világ­­irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A töredékesen maradt pascali hitvalláshoz, koncep­cióm szerint a francia géniusz egyik, ha nem a legjelentősebb matematikai felfedezése, a va­lószínűség-számítás ad kulcsot. Pascal az általa felfedezett, mára már önálló matematikai disz­ciplínává vált eljárás egyetemes jelentőségét felismerve megpró­bálta azt más jellegű kérdések, egyebek mellett Isten létezésé­nek, illetve a Szentírás kijelen­téseinek valószínűsége kapcsán is alkalmazni. „Arra gondoltam - írja például a 693. töredékben -, mennyivel nagyobb a valószí­nűsége annak, hogy nemcsak az van, amit látok, és kutatni kezd­tem, vajon Isten nem hagyott-e magáról valami jelet a világban.” A most megjelent, korabeli festményekkel és metszetekkel gazdagon illusztrált kötetben ezt a halál által félbeszakított különleges kutatást kísérli meg rekonstruálni a szerző. Azt is megtudtuk tőle, azontúl, hogy a dolgozatnak megfelelő minősé­get és nóvumot kell képviselnie a maga műfajában, a pénzügyi feltételeket is biztosítani kell, így születhet könyv egy disz­­szertációból. Ez legalább olyan súlyos feltétel, mint az első, mi­vel üzleti síkon kell boldogulni, azaz a könyveket el kell tudni adni, s ez a nem éppen könnyű műfajt jelentő filozófiai, illetve tudományos művek esetében nem egyszerű feladat. Esetében az Oltalom Alapítvány vállalta a kiadást 500 példányban. Dr. Prancz Zoltánnak nem ez az első nyomtatásban megjelent műve, önállóan és társszerző­ként is jegyez teológiai kötete­ket, illetve rendszeresen publi­kál folyóiratokban, újságokban.-tünde-Paksi Hírnök, 2012. november 30. ■ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom