Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-21 / 2. szám

Képünk illusztráció. Fotó: Paksi Hírnök archív 2011, január 21. 13 Paksi Hírnök Jámbor Pál szülőháza a Szent István téren A képeslap bemutatásával a paksi főtér emblematikus épü­letei közt megbúvó aprócska házra szeretném felhívni az ol­vasó figyelmét. Az egykori Flórián-ház üzletei és a hajdani Vadászkürt szálló épülete kö­zött még a XX. század első év­tizedeiben is állt a 190 évvel ezelőtt, 1821. január 16-án született paksi származású köl­tő, író, katolikus paptanár, Jámbor Pál hajdani szülőháza. Az épületet ma már hiába ke­resnénk, még a múlt század harmincas éveiben lebontot­ták. Ma már nehezen értjük, miért nem óvta emléktábla a házacskát, hiszen a költő élet­rajza, irodalmi, közéleti mun­kássága nem volt ismeretlen a városban. Földes Miklósnak, a paksi fiúpolgári irodalomtanárának az iskola évkönyvében közölt, Jámbor Pál életművét bemuta­tó-értékelő tanulmánya elis­meri, hogy ez a költői életút - bár nem tartozott az ország irodalmi élvonalába -, maga az életpálya, Jámbor Pál sze­mélyének értékei méltóak a megismerésre. Tanulmányá­ban javasolja: „ ...Dolgoztas­sák föl élettörténete; jellemez­­tessék írói működése, s legyen ez tárgya egy országos jellegű irodalmi ünnepnek, amely itt Pakson, szülőházának emlék­táblával való megjelölésével kapcsolatosan folyik be. A paksi áll. polgári iskola taná­ri testületé szándékozik is a város mívelt közönségének óhajtott segítségével rövid idő alatt megtenni az előkészüle­teket, hogy e jeles férfiú emlé­kének egy nevezetes nap szen­teltessék. Ez dicsőséget hozna Paks közönségére is, mert ér­demes szülöttének ünneplése s az országos irodalmi körök részvétele a szülőváros kegye­letét is dicsérné... ” Mint tudható, a polgári iskola önképzőköre 1913-ban felvette Jámbor Pál nevét, és az iskolai rendezvényeken méltatták a költő munkásságát, nevét váro­sunkban utcanév is őrzi, ám az országos ünnepség megszerve­zésére és az emléktábla felállí­tására nem került sor. Amikor a harmincas évek­ben a Kis Pál és Utóda üzlet­ház nagykereskedéssé ala­kult, az üzlet mögött az udvar felé raktárhelyiségekkel bő­vítették az épületet. A kis há­zat lebontották, helyén a lo­vas kocsik számára széles kapubejárót alakítottak ki, amellyel a nagykereskedés áruszállítását könnyítették meg. A tantestületnek feltehetően nem sikerült támogatást sze­reznie Jámbor Pállal kapcsola­tos tervei, a költői életmű ala­posabb megismertetésének megvalósításához. Földes Miklós és a polgári iskola taná­ri karának javaslatait évtize­dekkel később az 1988-ban Pakson megalakult Jámbor Pál Társaság valósitotta meg, s a hajdani szülőházzal szemben ma Jámbor Pál szobra jelképe­zi a költő és a Szent István tér kapcsolatát. Forrás: Földes Miklós: Jám­bor Pál. In: A paksi m. kir. ál­lami polgári fiúiskola tizenket­tedik értesítője az 1905-6-ik is­kolai évről. Szerkesztette Paraté György igazgató. A ké­peslap a szerencsi Zemplén Múzeum tulajdona. Kernné Magda Irén Temerinben versengtek a borok Ismét meghívást kaptak a pak­si borbirák Temerinbe, ahol 14. alkalommal rendezték meg a nemzetközi Vince-napi bor­versenyt. Keller János, Spiesz József, Hoós László, Fehér Jó­zsef és Polgár Zoltán nem ment üres kézzel, 18 paksi és dunakömlődi bort vittek ma­gukkal. Ottjártukról, eredmé­nyeikről Polgár Zoltán borbíró, a Paksi Sárgödör Téri Présház­tulajdonosok Egyesületének vezetőségi tagja számolt be a Paksi Hírnöknek. Elmondta, hogy 19 bizottság összesen 522 mintát értékelt. A paksi­­dunakömlődi minták közül kettő oklevelet érdemelt, hat bronz-, négy ezüst- és négy aranyminősítést kapott. Két nagyarany is született Kovács Zalán 2009-es évjáratú merlot kékfrankos cabernet savignon cuvée-je és Fehér József 2007- es cabemet savignonja jóvoltá­ból. Az aranyérmes borok kö­zül kettő Spiesz József pincéjé­ből került ki, Kovács Zalán és Hoós László pedig egy-egy aranyat gyűjtött. Vida Tünde Jókai Anna Pakson Lapzártánk után, január 20-án várták Paksra a magyar kultú­ra napja alkalmából Jókai An­na Kossuth-díjas írónőt, hogy Hitről, nemzetről, barátságról címmel tartson előadást a megjelenteknek. A 1932-es születésű Jókai Anna írói pályája 33 éves ko­rában kezdődött, első regényét 4447 címen adták ki. Könyve­it számos idegen nyelvre lefor­dították, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom