Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-21 / 2. szám
Képünk illusztráció. Fotó: Paksi Hírnök archív 2011, január 21. 13 Paksi Hírnök Jámbor Pál szülőháza a Szent István téren A képeslap bemutatásával a paksi főtér emblematikus épületei közt megbúvó aprócska házra szeretném felhívni az olvasó figyelmét. Az egykori Flórián-ház üzletei és a hajdani Vadászkürt szálló épülete között még a XX. század első évtizedeiben is állt a 190 évvel ezelőtt, 1821. január 16-án született paksi származású költő, író, katolikus paptanár, Jámbor Pál hajdani szülőháza. Az épületet ma már hiába keresnénk, még a múlt század harmincas éveiben lebontották. Ma már nehezen értjük, miért nem óvta emléktábla a házacskát, hiszen a költő életrajza, irodalmi, közéleti munkássága nem volt ismeretlen a városban. Földes Miklósnak, a paksi fiúpolgári irodalomtanárának az iskola évkönyvében közölt, Jámbor Pál életművét bemutató-értékelő tanulmánya elismeri, hogy ez a költői életút - bár nem tartozott az ország irodalmi élvonalába -, maga az életpálya, Jámbor Pál személyének értékei méltóak a megismerésre. Tanulmányában javasolja: „ ...Dolgoztassák föl élettörténete; jellemeztessék írói működése, s legyen ez tárgya egy országos jellegű irodalmi ünnepnek, amely itt Pakson, szülőházának emléktáblával való megjelölésével kapcsolatosan folyik be. A paksi áll. polgári iskola tanári testületé szándékozik is a város mívelt közönségének óhajtott segítségével rövid idő alatt megtenni az előkészületeket, hogy e jeles férfiú emlékének egy nevezetes nap szenteltessék. Ez dicsőséget hozna Paks közönségére is, mert érdemes szülöttének ünneplése s az országos irodalmi körök részvétele a szülőváros kegyeletét is dicsérné... ” Mint tudható, a polgári iskola önképzőköre 1913-ban felvette Jámbor Pál nevét, és az iskolai rendezvényeken méltatták a költő munkásságát, nevét városunkban utcanév is őrzi, ám az országos ünnepség megszervezésére és az emléktábla felállítására nem került sor. Amikor a harmincas években a Kis Pál és Utóda üzletház nagykereskedéssé alakult, az üzlet mögött az udvar felé raktárhelyiségekkel bővítették az épületet. A kis házat lebontották, helyén a lovas kocsik számára széles kapubejárót alakítottak ki, amellyel a nagykereskedés áruszállítását könnyítették meg. A tantestületnek feltehetően nem sikerült támogatást szereznie Jámbor Pállal kapcsolatos tervei, a költői életmű alaposabb megismertetésének megvalósításához. Földes Miklós és a polgári iskola tanári karának javaslatait évtizedekkel később az 1988-ban Pakson megalakult Jámbor Pál Társaság valósitotta meg, s a hajdani szülőházzal szemben ma Jámbor Pál szobra jelképezi a költő és a Szent István tér kapcsolatát. Forrás: Földes Miklós: Jámbor Pál. In: A paksi m. kir. állami polgári fiúiskola tizenkettedik értesítője az 1905-6-ik iskolai évről. Szerkesztette Paraté György igazgató. A képeslap a szerencsi Zemplén Múzeum tulajdona. Kernné Magda Irén Temerinben versengtek a borok Ismét meghívást kaptak a paksi borbirák Temerinbe, ahol 14. alkalommal rendezték meg a nemzetközi Vince-napi borversenyt. Keller János, Spiesz József, Hoós László, Fehér József és Polgár Zoltán nem ment üres kézzel, 18 paksi és dunakömlődi bort vittek magukkal. Ottjártukról, eredményeikről Polgár Zoltán borbíró, a Paksi Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének vezetőségi tagja számolt be a Paksi Hírnöknek. Elmondta, hogy 19 bizottság összesen 522 mintát értékelt. A paksidunakömlődi minták közül kettő oklevelet érdemelt, hat bronz-, négy ezüst- és négy aranyminősítést kapott. Két nagyarany is született Kovács Zalán 2009-es évjáratú merlot kékfrankos cabernet savignon cuvée-je és Fehér József 2007- es cabemet savignonja jóvoltából. Az aranyérmes borok közül kettő Spiesz József pincéjéből került ki, Kovács Zalán és Hoós László pedig egy-egy aranyat gyűjtött. Vida Tünde Jókai Anna Pakson Lapzártánk után, január 20-án várták Paksra a magyar kultúra napja alkalmából Jókai Anna Kossuth-díjas írónőt, hogy Hitről, nemzetről, barátságról címmel tartson előadást a megjelenteknek. A 1932-es születésű Jókai Anna írói pályája 33 éves korában kezdődött, első regényét 4447 címen adták ki. Könyveit számos idegen nyelvre lefordították, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.