Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-02-19 / 4. szám

2010. február 19. 13 Paksi Hírnök Japánkert. így olvasható a Tumpek Mihály fényképész­mester által készített képen. A képet Hanoi Ferencnétől, Ági nénitől, a fényképészmester unokájától kaptam - celluloid lapon. Lapszkennerrel és számí­tógép segítségével sikerült a múlt század harmincas éveinek végén készült negatívot újra elő­hívható képpé alakítani. Ági né­ni számára fontos, hogy minden ráruházott nagyapai örökség - fénykép, eszköz - átörökíthető legyen a család és a paksi polgá­rok számára. Jelenleg egy ük­unoka írja a mesterről a szakdol­gozatát - digitalizálja és a XXI. század eszközeivel dolgozza fel a fényképeket, az életművet... — Hol volt a Japánkert?- Az Erzsébet Szálló mögött, a Rózsakért mellett. Természe­tesen a hatos számú műút akkor még nem épült meg, a geszte­nyefák szépen, sorban álltak az út helyén. Szép időszak volt. (Ekkor Ági néni egy fényképet mutat: a kis Baumann Gáspár, az Erzsébet Szálló utolsó tulaj­donosának fia áll a képen, a Kossuth Lajos utcában...) Mű­ködött a kosaras uszoda, egé­szen pezsgő élet volt a mai óvá­rosban. A Rózsakertről is készí­tett nagyapám fényképet, amely aztán része lett a Rosenbaum Nyomda által Paksról készített sorozatnak. A Hogy 0olt...? A „Japánkert” kert közvetlen közelében rak­tárépületek voltak, a teherszál­lító hajókról ezekbe pakolták be az árut. A kertet kis kerítés védte. Emlékszem, az unoka­­testvéreimmel egy hátsó kis fa­kapun jártunk be, leginkább nyáron. Gyönyörű, tiszta kert volt gesztenyefákkal, díszfák­kal, tujákkal és rózsákkal. Dús, kövér fű volt ott, ahol nagyokat bukfenceztünk, szaladgáltunk. (Újabb képet nézünk: Ági néni nyolc-tízéves lehet, éppen ,, hi­dat csinál” a fűre terített pokrócon...) A felnőttek sétál­tak, pipáztak vagy üldögéltek a padokon. A kert végében volt a Huszár-féle cukrászda, ahol - emlékeim szerint - sütemény nem volt, de nagyon jó fagyit főztek. Csendes, barátságos hely volt. Gyakran néztük Ta­­risznyás Györgyit és a barátnő­it, akik a Japánkerthez tartozó teni szpályán teni szeztek... Nem tudok kiemelkedő jelene­teket, emlékeket elmesélni. Ez a kert önmagában, önmagáért volt szép. A nyugalmas, derűs gyermekkor színtere, ami talán éppen elegendő ahhoz, hogy jó szívvel vegyem a kezembe eze­ket a fényképeket. Nem szük­séges mindig a szokatlant, a ki­emelkedőt keresni ahhoz, hogy egy hely, egy kép tartalmát ér­telmezzük. (Ági néni újabb ké­peket mutat: az egykori tégla­gyárat, árvíz idején készült ké­pet a családi házukról, dunai felvételeket... nem sokat beszé­lünk. Végigsimítjuk a fényképe­ket, sóhajtunk néhányat. Nem a túlérzékeny nosztalgia az oka. A szép látványa miatt.) Teli Edit A múzeumokba kerülő néprajzi tár­gyak egyik fő értékét a hozzájuk kap­csolódó adatok, történetek adják. A leg­több gyűjteményben - így a paksi Váro­si Múzeumban is - találhatóak azonban olyan darabok, melyekről a méretein és rövid leírásán túl semmi nem szerepel a leltárkönyvekben. Most induló soroza­tunkban ezekből szeretnénk néhányat bemutatni, azzal a nem titkolt céllal, hogy az Önök segítségével történetek kerülhetnek e tárgyak mögé is. A cserépedény első pillantásra valóban egy szép kidolgozású, öreg sütőformának tűnik, melyet nagyon megbecsülhetett gazdája, hiszen miután megrepedt, meg­javíttatta. (Vajon egy vándor drótos mun­kája, vagy volt valaki Pakson, aki értett a Tárgy/Történet cserépedények javításához?) Az azonban első pillantásra is kiderül, hogy valószí­nűleg nem kuglófot, inkább kalácsot süt­hettek benne, mivel nincs a közepén a jel­legzetes bemélyedés. Ha kicsit közelebb­ről is szemügyre vesszük az edényt, akkor ez a szerep is megkérdőjeleződik. Ennek oka pedig a belső oldal aljába karcolt dí­szítés, ami egy malacot formál. Mi köze a malacnak a kalácshoz? Természetesen a szakirodalomban is ke­ressük a párhuzamokat, de mivel „egye­dül a fák ismerhetik a vizek titkait", a paksiak a helyi múlt érdekességeit, remél­jük, hogy Önök is megosztják velünk öt­leteiket, mire használhatták régen ezt a sütőformát; történeteiket, melyek erről az edényről eszükbejutnak. Leveleiket a muzeum.paks@gmail.com e-mail címre, vagy a Városi Múzeum, 7030 Paks, Deák F. u. 2. címre várjuk. Kövi-Onodi Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom