Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-10-22 / 20. szám
Paksi Hírnök 16 2010. október 22. Nyolc nap alatt 345 km Spanyolországban Szeptember végén rendezték a XV. Nuclear Maraton futóversenyt Spanyolországban. Paksról többen is részt vettek az eseményen, közülük Lippai Zoltán (53 éves) és Jobbágy Gyula (39 éves) - mindketten az atomerőmű dolgozói - vállalták, hogy Garonából Madridig fussanak. A 345 km-es távot 8 nap alatt teljesítették.- Mikor kezeltétek a felkészülést? Lippai Zoltán: Tavaly tudtuk meg, hogy lesz ez a futás, akkor derült ki, hogy ilyen hosszú távra kémek jelentkezőket. 2009 novembere óta készültünk rá.- Milyen utakon futottatok és hányán? Jobbágy Gyula: Sok helyen autópályán, a leállósávban, ezért főleg betonon. Rendőrök biztosítottak bennünket. Amikor nem volt lehetőség az autópályán futni, akkor mellette, földúton, kavicson, változó volt. Összesen öten vágtunk neki a távnak: három spanyol és két magyar. Többen nem vállalták.- Mennyit futottatok naponta és milyen volt az idő? L. Z.: Úgy volt, hogy naponta egy maraton (42195 m) lesz a táv, de volt olyan nap hogy 53 km lett belőle. Két részletben futottuk, délelőtt és délután, közben megálltunk enni. J. Gy.: Arra gondoltunk, hogy szeptemberben milyen meleg lesz Spanyolországban, de ez nem jött be. Garona északra fekszik Madridtól, amikor elindultunk 11-12 fok volt és még esett Megkezdődött az NB I-es férfi kosárlabda bajnokság. Az ASE csapata az első fordulóban az újonc Szegedet fogadta a Gesztenyés úti csarnokban. A Tisza-partiak két egykori paksi sikerkováccsal, Fodor Péter is. Ahogy közeledtünk a fővároshoz, 1 -2 fokkal mindig melegebb lett, a célba 25 fokos melegben érkeztünk.- Voltak holtpontok? L. Z.: Idáig még egyikünk sem ment ennyit, eddig a maraton volt a leghosszabb, az is évente I -2-szer. Attól féltünk a legjobban, hogy az egymást követő napokat nem fogjuk bírni, de nem így lett. A legrosszabb a délutáni újrakezdés volt. J. Gy.: A probléma inkább a tempóval volt. Mi úgy készültünk, hogy 5 percenként futunk le egy kilométert, ehhez képest a spanyolok 6-7 perc alatt teljesítették. Nekünk ez lassú volt, mi inkább 4 perc/km-es futók vagyunk, az 5 perc kényelmes tempó, az annál lassabb már kényszerű trappolás. Meg is fájdult a térdem, és bedagadt a bal bokám, a hatodik napon a kísérő orvos nem is engedett futni. Kaptam egy kompressziós kötést, másnapra rendbe is jött. L. Z.: A három spanyol közül az egyik a második, a másik a harmadik napon kiesett, nem bíredzővel és a nyáron Szegedre hazatérő Kiss Zsolttal megerősödve kellemetlen perceket okoztak Mészároséknak. A vendég alakulat a harmadik negyedig tartotta magát, csak akkor sikerült megtörni az ellenták. Gyula csinálta volna, de a doktor nem engedte. Egyébként amikor megkértük őket, hogy hadd menjük a saját tempónkat - az egyik motoros rendőr jött velünk -, az sokkal jobb volt. — Hogyan fogadtak benneteket? J. Gy.: Bárhová futottunk be, aznap nagy ünneplés volt. Többnyire a település polgármestere fogadott minket, és a garonai atomerőmű vezérigazgatója vagy a tájékoztatási igazgató. Nagy tapsvihar volt, meg mondtak valamit spanyolul, amit mi nem értettünk. Mosolyogtunk, kezet fogtunk, utána mentünk vacsorázni. L. Z.: Minden nap sok szeretetet kaptunk a spanyoloktól. Ők nagyon komolyan vették ezt a demonstrációs futást az atomerőműért. Nagyon örültek nekünk, minden kívánságunkat lesték. Vacsorához mindig bor volt kitéve, mi mondtuk, hogy nem szeretjük, rögtön azt kérdezték, mit kérünk.- Tulajdonképpen miért volt ez a demonstrációs futás? állásukat, a végeredmény pedig 86-77 lett az ASE javára. A hazai csapatból a 100 százalékos(!) dobóteljesítményt produkáló, 29/3 pontig jutó Brooks Sales emelkedett ki. A második fordulóban Baranyába utazott Horváth Imre legénysége. A pécsiek az első mérkőzésükön kikaptak Szol-Indul a kosárszezon J. Gy.: Az üzemidő-hosszabbítást 2019-ig engedélyezték a különböző hatóságok, ennek ellenére az ipari miniszter csak 2013-ig adott működési engedélyt Garonának. Az erőmű dolgozói is eljöttek Madridba a befutóra, az ipari minisztérium elé, és egy petíciót nyújtottak át a miniszternek. L. Z.: Amikor a harmadik napon befutottunk Burgosba, a polgármester fogadott bennünket és elmondta, hogy közvetve vagy közvetlenül kétezer családnak ad megélhetést az atomerőmű.- Nekivágnátok még egyszer? J. Gy.: Most már bátrabban futnék. Ennek nagyon szerényen vágtunk neki, vártuk, hogy mikor jön el az, amikor nem bírjuk tovább, de ilyen nem jött el soha. Sokszor elmondta a főszervező, nem kell sietni, ráérünk, nehogy megsérüljünk, csak éljünk el Madridba. L. Z.: Szívesen elmennék, most már tudom mire számítsak. Másképp készülnék, más tempóval, rövidebb pihenőidőkkel. Amikor nekiindultunk, se mi, se a spanyolok nem voltunk biztosak abban, hogy le tudjuk futni. Ahogy teltek a napok, egyre jobban bíztak bennünk, a negyedik napon pezsgőt bontottak, hogy már a táv felénél vagyunk.- Volt hírverése a futásnak? L. Z.: Nagy volt az érdeklődés, induláskor 20-25 újságíró, tévé, sőt végig jött velünk egy operatőr. J. Gy.: A tartományi lapok minden nap foglalkoztak velünk, hol tartunk. A három spanyol és a két magyar! Kovács József nokon, ezért nagyon fontos volt számukra, hogy hazai pályán győzelemmel mutatkozzanak be közönségüknek. Az ASE az első negyed közepétől, az utolsó negyed végéig vezetett, de a szívósan küzdő vendéglátók az utolsó percben 91 - 87-re a maguk javára fordították a mérkőzést. (joko)
