Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-10-08 / 19. szám

2010. október 8. 11 Paksi Hírnök Rossz idők jártak a szőlőtermésre A rendkívül csapadékos időjá­rás, emellett a párás nyári me­leg sem kedvezett a szőlőtulaj­donosoknak. Úgy mint or­szágszerte, Pakson is a ter­mésátlag a szokásosnak alig a fele lesz, s a szüret befejezésé­nek időpontja is csaknem há­rom héttel előbbre tolódott. Keller János korábbi hegybí­róval és Girst Ádám szőlőter­mesztővel beszélgettünk.- Az idei szőlőtermés minden idők csúcstragédiája, az 1974-es évivel vetekszik — jegyzi meg Keller János - Az eddigi években megszokott terméshozam 30-40 százaléka lesz az idei talán. A botritiszes rothadás tette elsősorban tönkre a termést. Ahol a nö­vényvédelmet sikerült megol­dani peronoszpóra, liszthar­mat ellen (melyeknek a párás meleg kedvez), ott is az esős időjárás miatt a szokásosnál kevesebb szőlő termett az idei évben. Ahol viszont a pero­­noszpórát, lisztharmatot nem tudták kordában tartani, ott a termés 100 százaléka is el­pusztulhatott. Kényszerszüret van, tehát nem a szőlő érettsé­gi állapotának megfelelően tudtak a gazdák szüretelni, hanem a rengeteg csapadék miatti rothadás határozza meg a szőlőszedés időpontját. így viszonylag alacsony cukorfo­kokkal és nagyon korán, októ­ber elején befejeződött Pak­son a szüret, melynek záró időpontja október 25. és no­vember 5. tájára esik általá­ban. Igaz, hogy a felvásárlási árak ötven százalékkal emelkedtek, de ezzel együtt is csupán 60-70 százaléka az árbevétel a tava­lyinak. A növényvédelmi költ­ségek is nőttek. Aki meg tudta védeni a szőlejét, annak is töb­bet kellett kapálni, hisz a nagy mennyiségű csapadék miatt a gaz is jobban nőtt. A kevesebb terméshez több munka járult... Girst Ádám hobbiszinten ter­meli a szőlőt - már, amikor van mit. Megítélése szerint ugyanis, mint ahogy Keller János is be­csülte: megközelítőleg az egy­­harmada lett a termés az eddigi­eknek.- Vagy a termés nem érett be rendesen, vagy már a vesszők sem voltak megfelelőek, ezt már csak laborban lehet megál­lapítani. Az egyértelműen az időjárás viszontagságainak kö­szönhető, hogy a termőrügyek nem hoztak termést; májusban volt időszak, mikor tulajdon­képpen három héten át esett; a virágoknak nem volt termésre lehetősége. Girst Ádám is megerősítette: a szőlőtermesztés az idén teljes ráfizetést jelentett; a permetsze­­rek ára évről évre nő, ráadásul az idén kétszer annyit kellett permetezni, mint normál idő­szakban, amikor nincs ennyi eső. A kártevők szaporodásának is kedvezett ez az időjárás. Emlékezett arra, hogy a hetve­nes évek vége felé egyes fajták­nál a tavaszi fagy okozott már ekkora, az ideihez hasonló mér­tékű kárt: akkor elfagytak az új hajtások.- Nincs mit tenni, az időjárás viszontagságainak teljesen ki­szolgáltatott az, aki mezőgazda­sággal foglalkozik - zárta be­szélgetésünket Girst Ádám.-emma-A hegyközségek talán a legil­letékesebbek, legnapraké­szebbek a szőlőtermés alaku­lása kapcsán. Két éve orszá­gosan összevonták őket, ma­mut hegyközségeket hoztak létre. Pakshoz így csatlako­zott - nem megfelelő nagysá­guk miatt - a dunaföldvári, bölcskei, madocsai, györ­­könyi, dunaszentgyörgyi és a tolnai hegyközség. A hegybí­ró tisztsége hasonló az önkor­mányzatok jegyzőjének tiszt­ségéhez; felelős a hegyközsé­gi közgyűlés, választmány határozatainak végrehajtásá­ért, a közigazgatási ügyek vi­teléért, mondja Keller János, majd sorolja feladatait: a hegyközség területén az 500 m2 feletti szőlőterületekkel rendelkező termelők regiszt­rációja, szakmai igazolások kiadása, szüret időpontjának meghatározása, hatósági fel­adatok ellátása, a földterüle­tek kataszterben nyilvántartá­sa, egyebek között a Vám- és Pénzügyőrség felé termési és készletjelentések kiadása. A tagoknak programokat szer­vez: kirándulásokat, növény­­védelmi vásárlást, borverse­nyeket.- Megközelitőleg 700 tagja van a paksi hegyközségnek: az 500 m2-nyi földterület fe­letti szőlőtermelők, valamint a felvásárlók tagsága kötelező, de van egy kisebb létszámú önkéntes tagság is. Őket az is motiválja a belépésnél, hogy minimális tagdíjért cserébe a hegyközségi tagok a kirándu­lásaink alkalmával kedvezmé­nyesen eljuthatnak a borvidé­kekre. A tagdíjat a termőterü­let nagysága határozza meg, 30 fillér négyzetméterenként, a felvásárlók pedig minden itt vásárolt kilogramm szőlő után 1,50 Ft-ot fizetnek. Akik nem érik el a minimális terület­­nagyságot - az 500 m2-t - azok 2000 Ft-ot fizetnek évente. Többször felkeresték, felke­resik a gazdák problémáikkal, kérdéseikkel: szőlőtermesztési szakmai szempontból őt, míg a borászattal kapcsolatos kér­désekkel a hegyközségi elnö­köt, Kanczler Istvánnét. Keller János 1994 óta látta el a hegybírói tisztet, ez év szep­temberétől, a hegyközséghez benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően lánya, Anna vál­totta fel őt e tisztségben. Keller Anna ugyanezeket a feladatokat kapja örökül. Tré­fásan üzeni neki édesapja: csi­nálja jobban, mint ő. Segíti Annát majd és hegyközségi választmányi tagként a továb­biakban is közreműködik töb­bek között a borversenyek, ki­rándulások szervezésében, le­bonyolításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom