Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-10-08 / 19. szám
2010. október 8. 11 Paksi Hírnök Rossz idők jártak a szőlőtermésre A rendkívül csapadékos időjárás, emellett a párás nyári meleg sem kedvezett a szőlőtulajdonosoknak. Úgy mint országszerte, Pakson is a termésátlag a szokásosnak alig a fele lesz, s a szüret befejezésének időpontja is csaknem három héttel előbbre tolódott. Keller János korábbi hegybíróval és Girst Ádám szőlőtermesztővel beszélgettünk.- Az idei szőlőtermés minden idők csúcstragédiája, az 1974-es évivel vetekszik — jegyzi meg Keller János - Az eddigi években megszokott terméshozam 30-40 százaléka lesz az idei talán. A botritiszes rothadás tette elsősorban tönkre a termést. Ahol a növényvédelmet sikerült megoldani peronoszpóra, lisztharmat ellen (melyeknek a párás meleg kedvez), ott is az esős időjárás miatt a szokásosnál kevesebb szőlő termett az idei évben. Ahol viszont a peronoszpórát, lisztharmatot nem tudták kordában tartani, ott a termés 100 százaléka is elpusztulhatott. Kényszerszüret van, tehát nem a szőlő érettségi állapotának megfelelően tudtak a gazdák szüretelni, hanem a rengeteg csapadék miatti rothadás határozza meg a szőlőszedés időpontját. így viszonylag alacsony cukorfokokkal és nagyon korán, október elején befejeződött Pakson a szüret, melynek záró időpontja október 25. és november 5. tájára esik általában. Igaz, hogy a felvásárlási árak ötven százalékkal emelkedtek, de ezzel együtt is csupán 60-70 százaléka az árbevétel a tavalyinak. A növényvédelmi költségek is nőttek. Aki meg tudta védeni a szőlejét, annak is többet kellett kapálni, hisz a nagy mennyiségű csapadék miatt a gaz is jobban nőtt. A kevesebb terméshez több munka járult... Girst Ádám hobbiszinten termeli a szőlőt - már, amikor van mit. Megítélése szerint ugyanis, mint ahogy Keller János is becsülte: megközelítőleg az egyharmada lett a termés az eddigieknek.- Vagy a termés nem érett be rendesen, vagy már a vesszők sem voltak megfelelőek, ezt már csak laborban lehet megállapítani. Az egyértelműen az időjárás viszontagságainak köszönhető, hogy a termőrügyek nem hoztak termést; májusban volt időszak, mikor tulajdonképpen három héten át esett; a virágoknak nem volt termésre lehetősége. Girst Ádám is megerősítette: a szőlőtermesztés az idén teljes ráfizetést jelentett; a permetszerek ára évről évre nő, ráadásul az idén kétszer annyit kellett permetezni, mint normál időszakban, amikor nincs ennyi eső. A kártevők szaporodásának is kedvezett ez az időjárás. Emlékezett arra, hogy a hetvenes évek vége felé egyes fajtáknál a tavaszi fagy okozott már ekkora, az ideihez hasonló mértékű kárt: akkor elfagytak az új hajtások.- Nincs mit tenni, az időjárás viszontagságainak teljesen kiszolgáltatott az, aki mezőgazdasággal foglalkozik - zárta beszélgetésünket Girst Ádám.-emma-A hegyközségek talán a legilletékesebbek, legnaprakészebbek a szőlőtermés alakulása kapcsán. Két éve országosan összevonták őket, mamut hegyközségeket hoztak létre. Pakshoz így csatlakozott - nem megfelelő nagyságuk miatt - a dunaföldvári, bölcskei, madocsai, györkönyi, dunaszentgyörgyi és a tolnai hegyközség. A hegybíró tisztsége hasonló az önkormányzatok jegyzőjének tisztségéhez; felelős a hegyközségi közgyűlés, választmány határozatainak végrehajtásáért, a közigazgatási ügyek viteléért, mondja Keller János, majd sorolja feladatait: a hegyközség területén az 500 m2 feletti szőlőterületekkel rendelkező termelők regisztrációja, szakmai igazolások kiadása, szüret időpontjának meghatározása, hatósági feladatok ellátása, a földterületek kataszterben nyilvántartása, egyebek között a Vám- és Pénzügyőrség felé termési és készletjelentések kiadása. A tagoknak programokat szervez: kirándulásokat, növényvédelmi vásárlást, borversenyeket.- Megközelitőleg 700 tagja van a paksi hegyközségnek: az 500 m2-nyi földterület feletti szőlőtermelők, valamint a felvásárlók tagsága kötelező, de van egy kisebb létszámú önkéntes tagság is. Őket az is motiválja a belépésnél, hogy minimális tagdíjért cserébe a hegyközségi tagok a kirándulásaink alkalmával kedvezményesen eljuthatnak a borvidékekre. A tagdíjat a termőterület nagysága határozza meg, 30 fillér négyzetméterenként, a felvásárlók pedig minden itt vásárolt kilogramm szőlő után 1,50 Ft-ot fizetnek. Akik nem érik el a minimális területnagyságot - az 500 m2-t - azok 2000 Ft-ot fizetnek évente. Többször felkeresték, felkeresik a gazdák problémáikkal, kérdéseikkel: szőlőtermesztési szakmai szempontból őt, míg a borászattal kapcsolatos kérdésekkel a hegyközségi elnököt, Kanczler Istvánnét. Keller János 1994 óta látta el a hegybírói tisztet, ez év szeptemberétől, a hegyközséghez benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően lánya, Anna váltotta fel őt e tisztségben. Keller Anna ugyanezeket a feladatokat kapja örökül. Tréfásan üzeni neki édesapja: csinálja jobban, mint ő. Segíti Annát majd és hegyközségi választmányi tagként a továbbiakban is közreműködik többek között a borversenyek, kirándulások szervezésében, lebonyolításában.
