Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-08-13 / 15. szám

Paksi Hírnök 12 2010. augusztus 13. Nem csak parlagon hever Vörös, vizenyős, égő szemek, krumplivá dagadt orr, viszke­tő fül és torok, fulladás, átvir­rasztott éjszakák, tampon az orrban. (Ha senki sem látja...) Mindez egy ártalmatlannak tűnő növénytől: a parlagfűtől. Aki azonban allergiás rá, már a puszta látványától is tüsszögni kezd — Magyaror­szágon ez a legelterjedtebb gyomnövény, pollenje pedig az egyik legerősebb ismert allergén. Mint a neve is mu­tatja: elsősorban a legmosto­hább körülmények között le­vő talajokon terjed el legin­kább. Pakson az új autópálya épí­tésével kapcsolatban álló te­rületeken kaotikus állapotok uralkodnak az egyelőre tisztá­zatlan birtokviszonyok miatt, a belterületen azonban példa­értékű a parlagfűhelyzet, kö­szönhető ez a jelentős civil összefogásnak is. Az önkormányzat egyik fel­adata, hogy felhívja a lakos­ság figyelmét a parlagfű-men­tesítéssel kapcsolatos teen­dőkre. Ennek értelmében jú­nius 30-ig végre kell hajtani­uk a védekezést a lakosoknak, azt követően pedig meg kell akadályozniuk (elsősorban havonta többszöri kaszálás­sal), hogy a pollen a levegőbe kerüljön. Az önkormányzat kényszerkaszálást is elrendel­het, amennyiben a telek tulaj­donosa a védekezésről nem gondoskodik; költsége több tízezer forint is lehet. Ez nem azonos a növényvédelmi bír­sággal, amellyel ugyancsak sújtható a renitens gazda - en­nek összege 15 ezer és 15 millió forint között van. Aki parlagfűtől hemzsegő, elha­nyagolt területtel találkozik, az belterület esetén a polgár­­mesteri hivatal műszaki osz­tályán tehet bejelentést, a kül­területet illetően pedig a kör­zeti földhivatalnál. Előfordul azonban, hogy a bejelentés­nek a parlagfűproblémán túlnyúló aspektusai is vannak. A gond sokszor emberi, sze­mélyes jellegű. Gyakran érkeznek bejelen­tők nem valós parlagfű-prob­lémával, hanem inkább embe­ri viszonyaikat próbálják ren­dezgetni az önkormányzat se­gítségével. Előfordult, hogy valaki bement a hivatalba, hogy a szomszéd elhagyatott telke parlagfűvel borított. Kérte, hogy hatósági úton te­gyenek ez ellen. Felhívták az illetőt, aki a legnagyobb ter­mészetességgel állt a kérdés­hez és orvosolta a problémát, ám a parlagfű mező helyett csupán pár szálat talált... Azt javasolják, hogy a bejelentők előbb mérjék fel valódi szán­dékaikat, és problémáikat próbálják meg először meg­beszélni egymással. A polgármesteri hivatalban megtudtuk: idén egyelőre egy olyan bejelentés érkezett, ahol a parlagfű-szennyezett­séget meg lehetett állapítani, de ez annak is tulajdonítható, hogy a gyomnövény virágzá­sa három hetet késik. Böcz Ferenc már nyugdíjas, korábban az atomerőműben dolgozott. Húsz éve szenved az allergiától.- Svéd gyártmányú gyógyszert kaptam, amikor még dol­goztam; a kúrát télen kellett kezdenem, és mire megkezdő­dött a parlagfűszezon, felkészült rá a szervezetem. Mivel a szer nagyon drága, ma már nem szedem, ennek ellenére enyhültek az allergiás panaszaim és elég, ha szem- és orr­­cseppet használok. A javulást annak is tulajdonítom, hogy nem dolgozom már poros helyen, jobb környezetben va­gyok. Komáromi János 1986, vagyis Paksra kerülése óta allergi­ás a parlagfűre, panaszai az enyhétől az allergiás rohamokig terjedtek. Szedett rá gyógyszereket, de fittyet hányva az or­vosi szakmai protokollra, ő a homeopátiás szerekre eskü­szik.- Néhány éve szedem a homeopátiás golyókat, nem va­gyok tünetmentes, de lényegesen jobban érzem magam, mint korábban. A munkámat akkor is elvégeztem, azonban nem tudtam a szabadban tartózkodni - ez az augusztusi­szeptemberi időszakban most is óvatosságot igényel a ré­szemről.- Nagy növekedés a friss al­lergiások számában nem mu­tatkozik - állítja dr. Hegedűs Éva tüdőgyógyász főorvos, aki arra a kérdésünkre, hogy miért van ma olyan sok aller­giás, így válaszol:- Ma már lényegesen töb­ben fordulnak orvoshoz, mint korábban, ez az egyik ok. A másik pedig az, hogy a felnö­vő nemzedéket gyerekkorá­ban túlzott higiéniával óvták; ha kicsit megbetegedtek, már orvoshoz vitték őket, ahol gyógyszert kaptak, így más­hogy alakult az immunrend­szerük is, mint azok esetében, akiknek szervezete maga küz­dött meg a betegséggel. Prob­lémát jelent még az allergia szempontjából az egészségte­len, városi életmód is, vala­mint a dohányzás. A fiatalok nincsenek eleget a friss leve­gőn, plázákba járnak inkább, így a légutak is kényesebbek. Ha időben orvoshoz kerü­lünk, kiküszöbölhető az aller­gia alsóbb légutakra húzódá­sa, asztmává alakulása. A fő­orvos asszony szerint sokan félnek attól, hogy a gyógysze­rek álmosítanak, veszélyessé teszik a gépkocsivezetést, ez azonban az évtizedekkel ez­előtti, első generációs szerek­re volt jellemző. Ma már e mellékhatások nem, vagy csak minimális mértékben fordulnak elő. Dr. Hegedűs Éva statisztiká­val is szolgált: az elmúlt év­ben a paksi tüdőgondozóban összesen 2515 allergiás légúti betegséggel küzdőt regiszt­ráltak. (Ebben az allergiás rhinitis - nátha - és a szem­gyulladás is szerepel egészen az asztmáig.) Új asztmás be­teg 110, míg allergiás 106 je­lentkezett 2009-ben. Sólya Emma Van, ahol az utcán virít...

Next

/
Oldalképek
Tartalom