Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-06-12 / 12. szám
Paksi Hírnök 8 2009. június 26. Paks védekezik a jégeső ellen Az elmúlt időszakban szinte naponta érkeztek jelentések felhőszakadásokról, jégesőkről, viharokról, de Paksot és környékét eddig elkerülték a tyúktojás nagyságú jégdarabok. Valószínűsíthető, hogy a viszonylagos nyugalmat a Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülésnek is köszönhetjük. Ennek tagja a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás is, azaz a térség tizennégy települése. A jégesőelhárítás 19 éve működik a három megye - Tolna, Somogy, Baranya - területén. Tolnában kezdetben 11 generátor volt, többek közt Dunaszentgyörgyön, de 2004-ben jelentős fejlesztést hajtottak végre, aminek köszönhetően az egész megyét le tudták fedni, tudtuk meg Huszár Istvántól, az egyesülés igazgatójától. - Azóta Tolna megye teljesen védőháló alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a hármashegyi megfigyelőállomásunkból irányítva a 141 darab, egymástól 10 km-re telepített generátort egyszerre működtetve mesterséges jégmagot juttatunk be a levegőbe megelőző eljárásként, még mielőtt a zivatarfelhők kialakulnának. Ezzel el tudjuk érni azt, hogy a felhőkben csak kisebb jégszemek alakuljanak ki, mintha a természetre bíznánk. Teljes mértékben azonban nem lehet megszüntetni a jégveréseket, vannak olyan időjárási helyzetek - mint néhány napja egy szupercella, ami nagyon gyorsan mozgó, önfenntartó folyamat -, amikor nem lehet annyi mesterséges jégmagot juttatni a felhőbe, hogy a lehulló jégszemek a talaj felszínére már eső formájában éljenek le. A hatékonyságot Baranya megyében mérik, tette hozzá az igazgató. Az elmúlt 18 évben, illetve a jégeső-elhárítás alkalmazása előtti 29 évben mért adatokat összehasonlítva 74 százalékkal csökkentek a jégkárok. Ez a három megyére vetítve mintegy 3 milliárd forint kármegtakarítást jelent csak a mezőgazdasági kultúrákban, de hasonló nagyságrendű a lakossági kárcsökkentés is. A jégeső-elhárítás jelentős térségi együttműködéssel működik: az önkormányzatok lakosonként 10, illetve 20 Ft-ot fizetnek, a földművelők 200 Ftot szántóföld után, szőlő után 300 Ft-ot, illetve a hegyközségek is. Ehhez még a biztosítótársaságok és a minisztérium is hozzájárulnak, ez adja azt a 120 millió forintot, amiből a közhasznú tevékenységet folytatja az egyesülés.- A generátorok folyamatosan működnek május 1-től szeptember 30-ig, hiszen ebben az időszakban olyan szinten van a vegetáció, hogy a jégverés nagy károkat okozhat benne, illetve ebben a néhány hónapban alakulhatnak ki akkora jégszemek, amelyek jelentős lakossági károkat okozhatnak. Az idei szezon kezdete óta 19 beavatkozás történt; Paks környékén volt jégkár még az időszak elején, de úgy tudjuk, nem jelentős - mondta végül Huszár István. Sólya Emma Hencze Sándor, Dunaszentgyörgy polgármestere saját bevallása szerint kezdetben ellenérzéssel fogadta azt a kérést, hogy az ellehetetlenülés elkerülése érdekében az önkormányzatok is járuljanak hozzá a jégesőelhárítási egyesülés működéséhez.- Én az akkori álláspontomat, miszerint elsősorban a gazdák járuljanak hozzá az egyesület működéséhez, azóta már felülvizsgáltam és meg is változtattam - mondja a polgármester - Először a dunaszentgyörgyi termelőszövetkezet került kapcsolatba a Nefelával és hosszú évekig csak a szövetkezet volt tagja az egyesülésnek. A kistérségi társulás döntését követően már önkormányzatunk is hozzájárulást fizet lakosságszám arányában, ez megközelítőleg 54 ezer forint évente. A tapasztalat mondatja velem, hogy távolabbi megyékben gyakori a jégkár, környékünkön pedig nem. Másra nem tudok gondolni, csak arra, hogy ez a jégesőelhárítási rendszer mégiscsak hatékonyan működik. Az égbolt kémlelői Az atomerőmű főépületeitől néhány száz méterre található az Országos Meteorológiai Szolgálat paksi főállomásának székhelye, ahol négy munkatárs 24 órás váltásban (reggel 6-tól, másnap reggel 6-ig) látja el feladatát. Az udvaron és az épület tetején műszerek: párolgásmérő, szélmérő, csapadékmérő, de még napfénytartalom-mérőt is mutat a főállomás megbízott vezetője, Pozsgainé Simon Rozália, aki olyan lelkesen mesél és magyaráz, hogy az őt hallgató szinte kedvet kap ehhez a munkához. Folyamatosan figyelik az időjárás eseményeit, megnézik, milyen egyebek között a felhőzet, s ez mennyit változik egy óra alatt, milyen a látástávolság, s mindemellett rögzítik a csapadékra vonatkozó adatokat is. Emellett van egy automata, amely tízpercenként továbbít adatokat a számítógépnek és a központnak, az OMSZ-nek. A szolgálatot teljesítők egészítik ki az automata adatait a látástávolsággal, az összfelhőzet megbecsülésével, illetve figyelik azt is, hogy előfordult-e például szivárvány, vagy bármilyen légköri jelenség. Az óránkénti jelentési időn kívül vészjelzéseket továbbítanak a központ felé minden olyan eseményről (csapadék, köd), amely a látástávolságot, a repülést befolyásolja. Télen zúzmarát is mérnek, hiszen az erőműből kijövő vezetékekre nagy súlya miatt veszélyt jelenthet.-Az állomás 2008-ban volt 30 éves. A fejlődés fényévekben mérhető - mondja Pozsgainé Simon Rozália-A számítógépes feldolgozás 1995-ben indult, addig URH-n adtuk az észleléseket speciális, nemzetközi kódolással. Volt rá példa, hogy villámkár érte a számítógépeket és az automatát, akkor is így dolgoztunk. Nem volt sok munkatársa a három évtized alatt az állomásnak, hisz aki megszerette ezt a szakmát, az folyamatosan csinálja. Mi még otthon is a varázsát érezzük, és gyakrabban tekintünk felfelé, mint lefelé... SE Előrejelzés: pecs@met.hu és a 72/ 438- 196-os telefonon. Aktuális időjárás: paks @met.hu vagy a 75/ 507-941-es számon.
