Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-11-21 / 22. szám
Paksi Hírnök 18 2008. november 21. Híres paksiak, paksi hírességek Madarász József Kisfaludi Madarász József 1814. augusztus 27-én született a Somogy megyei Nemeskisfaludon, testvérbátyja volt Kossuth belügyminisztere, Madarász László, s a család távoli rokona volt Madarász Viktor, a század híres romantikus festője. A Madarász család hamarosan Cecére költözött, s Fejér megyében vált ismertté. Madarász József a pesti egyetemen jogot tanult, majd Somogy megyében lett joggyakomok, s 1932-től sikerült megbízást kapnia a pozsonyi országgyűlésre mint távol levők követe. Jövedelmét az Országgyűlési Tudósítások másolásából egészítette ki, és bekapcsolódott az országgyűlési ifjak mozgalmába, ezért hazarendelték. 1834-ben ügyvédi vizsgát tett, 1837-ben megismerkedett Kossuthtal, tagja lett a bebörtönzött országgyűlési ifjak kiszabadítására szerveződött bécsi küldöttségnek. Tevékeny és közismert szereplője volt az 1840-es évek reformküzdelmeinek Fejér és Tolna megyében. 1848 júniusában a sárkeresztúri kerület országgyűlési képviselőjévé választották, 1849-ben követte a kormányt Debrecenbe, Aradra is. Személye a forradalom idején politikai újságíróként is ismert volt, 1848-ban elvbarátaival a Nép- Elem c. lapot szerkesztette, majd a Debreceni Lapok kiadója volt. A világosi fegyverletétel után bujkált, majd elfogták, és 9 évi várfogságra ítélték, előbb Komáromban, majd Olmützben raboskodott, 1856-ban szabadult. Kitanulta a fényképészmesterséget. 1859-ben bátyjához utazott Amerikába, hazatérőben Kossuthot is felkereste Londonban (1868-ban Turinban is). 1861-től haláláig (1898-tól a parlament korelnökeként) a sárkeresztúri választókerület országgyűlési képviselője volt. Madarász egész életében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméinek legradikálisabb, köztársaságpárti csoportjához tartozott, aki árulásnak tartotta a kiegyezést, nem is szavazta meg az országgyűlésben. Hét képviselőtársával együtt tüntetőén távol maradtak a koronázási ünnepélyről, és mert „nem engedtek a 48- ból”, megalapították a 48-as Függetlenségi Pártot. 1868 után demokrata körök szervezésével igyekezett tömegmozgalmat létrehozni a kiegyezés módosítására, előbb a Nép Zászlója c. hetilap lapvezére, majd 1869-ben Zászló címmel indított néplapot. Pakshoz magánéletének mintegy két évtizede kapcsolta. Tolna vármegye közgyűlésén 1837. április 11-én jegyezték be a megyei nemesek listájára Madarász László és József nevét, és 1839 novemberében Pakson kötött házasságot tóthváradjai Komis Máriával (eskető plébánosuk Daróczy Zsigmond volt). A Madarász házaspár Pakson élt, s abban a házban lakott, melynek helyén az egykori Iparoskor székháza épült a Petőfi utcai elején. Emlékirataim c. memoárkötetében olvasható, hogy a megyegyűléseken megismerkedett Tolna reformnemességének jeles képviselőivel: a Perczeltestvérekkel, az Augusz, a Sztankovánszki és a Fördös család tagjaival. Elnöke volt a Pakson megalakult Védegyletnek, s 1846-ban a paksiakat ő képviselte Pesten a Védegyletmozgalom országos gyűlésén. 1847-48 telén betegsége miatt mindvégig Pakson időzött, s bekapcsolódott a vármegyei küzdelmekbe. Ez idő alatt gyakran látta vendégül Perczel Mórt, akivel szoros barátságot kötött. t Amikor 1848 nyarán a Fejér megyei Sárkeresztúr országgyűlési képviselőjévé választották, a család a gyermekekkel együtt Pestre költözött, s a kormányt Debrecenbe és Aradra is elkísérte. 1849 augusztusában, még a fegyverletétel előtt menekültek haza, Paksra. Férje börtönévei alatt Komis Mária gyermekeivel Pakson élt, szülei támogatták az egyre több anyagi nehézséggel küszködő családot. Madarász kiszabadulása után Pakson élt. Bár országos politikai teendői gyakran elszólították, felesége halála, 1857. április 15-e után is gyakran időzött városunkban, hiszen gyermekeit többnyire felesége szülei nevelték. Szintén az Emlékirataimban írt arról, hogy ebből az időből paksi barátai közt tartotta számon Tóth Jánost, Wolf Józsefet, Baranyai Pétert, Daróczy Eleket és Novák Sándor orvost, és megemlíti, hogy a szolgabíró, Förster Béla megengedte neki, hogy Paksról előzetes bejelentés nélkül utazzon. Madarász József már hatvan éves elmúlt, mikor másodszor is megnősült, az ezután következő évek eseményei közt Paksról, a paksiakról már nem olvashatunk az Emlékiratokban. Madarász József 1915. január 31-én halt meg Kispesten, a gyászszertartást Haypál Benő paksi származású református lelkész végezte. Síremléke a Kerepesi úti temetőben található. Forrás: -Bencze Barnabás szóbeli közlése a Madarász-házról, -Illyés Gyula: Az utolsó magyar törzsfö, -Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. Bp. 1883. -Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, -Takács Ferenc: Két flamingó, Magvető Kk. Bp. 1982. -Új Magyar Életrajzi Lexikon, IV. k. főszerkesztő: Markó László, Magyar Könyvklub, 2003. Bp. -Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében, 74. o. in: Tolna Megyei Levéltári Füzetek, IV. Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd, 1994. 59-82.0. Kernné Magda Irén Tehetségesek, ftatdok Takács Gábor Tolna megyéből évek óta nem szerepelt tanuló kémia tantárgyból országos versenyen, tudtuk meg dr. Vincze Zoltánná kémiatanárnőtől. Ezért büszke különösen Takács Gáborra, a Bezerédj iskola 8. osztályos növendékére, aki Egerben megyei első helyezést ért el a három napos Hevesy György Kémiaversenyen. Iskolájában minden adott a szakköri munkához, ahol elsősorban a kísérletezések folynak. A reáltantárgyak közül a kémia a kedvenc, de Gábor matematikából is megyei első helyezett lett a többfordulós Varga Tamás Matematikaversenyen. Ezért az eredményért a Tolna Megye Talentuma szekszárdi ünnepségen díjazták. A kitűnő tanuló fiú fizikából, angolból, helyesírásból is versenyzett már megyei szinten. Képzőművészeti szakkörbe járt elsős kora óta - helyi kiállításokon a legjobbak között ott voltak az ő munkái is rajzolni szeretett a legjobban, amit már csak szabadidejében tehet, a továbbtanulás miatt nem folytatja a szakkört. Az ASE színeiben karatézik öt éve, és heti rendszerességgel úszik. Ez utóbbi sportágban versenyeken is szerepelt, gyors-, hát- és pillangó úszásnemben. Gábor, akit a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány is elismert, eredményeit szerényen sorolja, az elért sikerek nem szédítették meg, örül, hogy jó hímevet szerezhetett iskolájának, városának. -bézsé-
