Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-03 / 19. szám
2008. október 3. 7 Paksi Hírnök Kapósak a nukleáris szakemberek Nagyszámú nukleáris szakemberre van szükség a közeljövőben, hangzott el azon a tavaszi, Budapesten tartott nemzetközi konferencián, ahol az oktatás és képzés fontosságáról tárgyaltak a világ nukleáris szakértői. Francia, belga, amerikai nukleáris cégek hívták fel arra a figyelmet, hogy egyenként évi 500 (!) új mérnököt terveznek felvenni a következő tíz évben. Mi a helyzet magyarországi képzéssel? - erről kérdeztük az új tanévben dr. Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatóját, az atomenergetika tanszék vezetőjét. A világszerte működő atomerőművek többsége a '70-es, '80-as években épült, ami azt is jelenti: akik akkor elkezdtek ott dolgozni, mára nyugdíjba készülődnek. Ugyan volt utánpótlás, ám az oktatásban nem készültek fel egy teljes generációváltásra, meséli Aszódi Attila arra felelve, miért a szakember-utánpótlás a legnagyobb kihívás ma a nukleáris ipar számára. Ugyan nem magyar jelenség, ám jó néhány országban Csernobil után úgy gondolták: nem az atomenergia a jövő útja, s ezzel a képzések is elsorvadtak. Mára azonban a klímaváltozás és a növekvő energiaigények miatt olyan országokban is előtérbe kerül az atomerőmű-építés, ahol néhány évtizede még szóba sem jöhetett volna. Ezzel párhuzamosan felértékelődnek azok az intézmények, ahol ilyen jellegű képzés folyik, nálunk a műszaki egyetemen működik az ország egyetlen oktatóreaktora. Idén mind az Energetikai mérnök BSc, mind a Fizika BSc szakra felvett hallgatók létszáma hatvan körüli, s nehéz megmondani, hogy közülük a lemorzsolódás után vajon mennyien választják majd az atomenergetika, illetve nukleáris technika szakirányt, mondja a tanszékvezető. Ugyanakkor az egyetem igyekszik a felvételi pontszámokat, amenynyire csak lehet, magasan tartani. Ezzel az a cél, hogy aki ezt választja, ne csupán egy „papírhoz” akarjon jutni, hanem komolyan is vegye a pályaválasztást. Egy közelmúltban elvégzett felmérés szerint az itt végzettek között nem volt munkanélküli, és mintegy 85-90 százalékuk a szakmában dolgozott. A jelenlegi helyzetben elegendő diákot képeznek, mondja dr. Aszódi, ám a mostani keretszámokkal sem az üzemidő-hosszabbítás, sem pedig új blokkok építése esetén nem lesz megfelelő számú szakember, hívja fel a figyelmet. Az energetikára épülő hazai mémökcégek, kutatóintézetek az új blokkok építése kapcsán a politikai döntésre várnak, véli az intézetvezető, ám a megnövekvő szakember-igényeket már most jelezniük kellene. További nehézséget okozhat, ha engedvén a versenyképesebb feltételeknek, a fiatal magyar szakemberek külföldön kamatoztatják tudásukat. Ma lényegesen mobilabbak a diákok, akik használható nyelvtudással rendelkeznek, és tárt karokkal váiják őket a nemzetközi Az egyetemi oktatóreaktor 1971 óta üzemel Budapesten. munkaerőpiacon. Már a cserediákként kint tanulókat is állásajánlatokkal keresik meg a külföldi atomenergetikai cégek, és fennáll a veszélye, hogy elcsábítják őket, meséli a tanszékvezető (főleg, ha a bevezetőben említett francia, belga, amerikai cégek emberigényét is figyelembe vesszük). Az intézet számára jó ideje a legnagyobb kihívás, hogy a negyvenéves oktatóreaktort tovább tudják üzemeltetni. Ugyan tavaly további tíz évre megkapták az üzemeltetési engedélyt, ám elengedhetetlen a reaktor műszaki felújítása, ami összességében 400-500 millió forintba kerülne. Ebben a kérdésben azonban egymásra mutogat az oktatási minisztérium és a nukleáris ipar, mindegyik úgy gondolja: a másik feladata ehhez az anyagi feltételeket megteremteni, ecseteli az intézet vezetője. (Angliában, ahol tíz új blokkot készülnek építeni, egy atomenergetikával foglalkozó cég 5 millió fontot adományozott a manchesteri egyetemnek, hogy élessze újjá a nukleáris mérnökképzést.) Az idő majd eldönti, elmegy-e világ mellettünk, mondja Aszódi Attila a feltételekre utalva. Mindeközben az oktatás tartalmi része igyekszik nyomon követni az iparág megújulását, s az alaptantárgyak helyett inkább a szakmai tárgyakat helyezik előtérbe, s ma már itt is a kétszintű képzés szerint tanulnak a diákok, akik előbb ún. alapszintű BSc, majd mesterszintű (MSc) diplomát kapnak kézhez. Dávid Ildikó Pakson Schengenrol Flogyan változtak meg a schengeni csatlakozást követően a rendőri feladatok? Erről tanácskoztak a Nemzetközi Rendőr Szövetség, azaz az IPA paksi szervezete által lebonyolított nemzetközi szakmai napon az atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központjában. A 2007. december 21-i határnyitást követően, a déli és a keleti megyékben nagymértékben nőtt a feladatok száma, hiszen az ukrán, román, szerb és horvát határszakasz lett a schengeni külső határ.- A bűncselekmények, illetve a jogellenes cselekmények száma 10-15 százalékos emelkedést mutat. Ennek visszaszorítása mellett a következő nagy feladat Románia schengeni csatlakozása lesz. Abban kell majd segítenünk román kollégáinkat, hogy a határrendészeti feladataikat maximálisan ellássák - mondta dr. Buczkó Andor határrendészeti osztályvezető. A határnyitást követően az országgyűlésnek is új idegenrendészeti jogszabályokat kellett alkotnia. - A jogszabályi változások megtörténtek, de a gyakorlatban még több problémát kell kiküszöbölni. A külföldiek számos olyan kisebb súlyú bűncselekményt követnek el, amellyel szemben nem büntetőjogi, inkább idegenrendészeti jogszabályokat kellene alkalmazni, ami gazdaságosabb és gyorsabb is - fogalmazott dr. Hautzinger Zoltán, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság idegenrendészeti osztályvezetője. Az egész napos konferencián téma volt továbbá a magyar rendőrség szervezeti átalakulása, a schengeni külső határ ellenőrzése, valamint a polgárőrség és a rendőrség együttműködése is. Faller Gábor
