Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-08-22 / 16. szám
Paksi Hírnök 12 2008. augusztus 22. Loparits Erzsébet Már tíz éve él az Amerikai Egyesült Államokban a paksi származású zongoraművész; egyetemen, tanárként is kamatoztatja tehetségét. Ismertségét jelzi, hogy számtalan angol nyelvű oldalt sorakoztat fel az internetes keresőprogram, amikor beítjuk a nevét: Elizabeth Loparits - azaz: Loparits Erzsébet.- Először 1998 őszén jöttem az USA-ba, Illionis államba, ahol két évet töltöttem, majd Észak-Karolinába költöztem; egy éve pedig az Atlanti-óceán partján fekvő Wilmington városában élek. Zongorázni 12 évesen Pakson kezdtem, az akkor még „paksi zeneiskolában” Károly János növendékeként. A hangszer már első pillanattól fogva életre szóló szerelmem lett. Az első években gondolni sem mertem volna, hogy a zenével esetleg komolyabb terveim is lehetnének - orvosi pályára készültem. Károly János tanár úrnak köszönhetem az első lépést a pályán: kitartóan támogatott és biztatott, segített kapcsolatot teremteni a Pécsi Művészeti Szakközépiskola zongoratanárával, Forgó Györggyel, akinél, miután átjelentkeztem a paksi gimnáziumból, három és fél évet tanultam - meséli Erzsébet. Utolsó éves volt a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán, mikor alkalma adódott az amerikai egyetemi zongoratanár, Módos Gellért mesterkurzusán Chopint zongorázni. A mester a kurzus után felajánlott egy kétéves ösztöndíjat az Illinos State University-re. A lány élt az ajánlattal, s az amerikai egyetemen megszerezhette művészdiplomáját, majd néhány évvel később a zeneművészetek doktora lett.- Egyetemistaként érdekesnek találtam, hogy milyen nagy a szabályok, törvények iránti naiv tisztelet. A diákok nem fogadnak el segítséget társaiktól, ha valaki nem becsületesen, saját kútfőből oldja meg a házi feladatot, az bűnnek számít... Ha megpróbálnának puskázni — amire nem is láttam példát —, azt azonnali elbocsátás követné. Nagyon szigorú a rend a becsületesség terén. Nem tűrik a szabályszegést, a kultúrák, szokások sokszínűségével szemben viszont nagyfokú a tolerancia az óceán partján. Attitűdök, szokások terén is nagy különbségek lehetnek állam és állam között. Úgy érzem, Illinoisban sokkal zárkózottabbak, hűvösebbek az emberek, mint itt délebbre, a keleti parton, ahol most élek. Itt szélesebb a skálája az elfogadott normáknak; a különböző kultúrák jobban megférnek egymás mellett. Erzsébet úgy érzi: nyitott a letelepedést illetően; bár az Egyesült Államokban maradás nem célja, hiszen fáj neki a messzeség. A munkáját viszont nagyon szereti - az University of North Carolina at Wilmington zenei tanszékén tanít és zongorán kísér. Jók a koncertezési lehetőségek, és imádja az óceánt... Ide köti tehát a munkája, a lehetőségei, a környezete és a barátai. Úgy érzi, szeretettel és elfogadással fordulnak hozzá az emberek, de hozzáteszi: az otthoni kapcsolatok intenzitásával ezek a kötődések nem érnek fel.- Haza évente kétszer utazom; nagyon hiányoznának az otthoniak, ha ezt nem tudnám megtenni. így is nagyon gyorsan elszáll az a hét-tíz nap, amit a családdal vagy barátok közt otthon tudok tölteni. Nehéz lenne elmagyarázni, mennyit jelentenek ők nekem. Mindig csordultig tele szívvel indulok utamra egy látogatás után... és egy kicsit őket is magammal hozom. Szerintem nem is tudják, mennyire sokat adnak ők nekem. Paks városa mindig nagyon bőkezű volt hozzám az elismerés, koncertlehetőségek, az ösztöndíj, és az anyagi támogatás területén. Köszönettel tartozom a városnak, és nagyon megtisztelve érzem magam, hogy ennyi év távoliét után is szívesen, mint igazi otthonomba fogad vissza. Sólya Emma Portugáliában lobbant a tűz A Tűz virág Táncegyüttes tovább növelte nemzetközi népszerűségét, a közelmúltban Portugáliát hódították meg. Első ízben jártak a Pireneusi-félszigetnek ezen a területén. Két fesztiválon mutatták be a közönségnek a magyar néptánc szépségét. Porto közelében, Madagouro városában zajlott az egyik esemény, ahol a vendéglátók kérésére a nemzetközi repertoárjukból is előadtak né- .» hány számot. A programot az £ elmaradhatatlan ír szteppel zár- f ták, hatalmas sikerrel. Lissza- 5 bon környékén a Cascais feszti- | válón félórás programot látha- 5 tott a nagyérdemű a paksi együttestől. A kéthetes út a táncosok számára sokkal többet jelentett, mint fesztiválokat. Ha csak tehették, kirándultak. Jártak a középkori „világ végén”, megnézték az Ördögszájat. Városnézésre megálltak Monacóban és Nizzában is. Spanyolországban Altea művészváros, Sevilla, Granada, az alhambrai királyi palota márvány csipkéi kápráztatták el a kirándulókat. A programot hajókirándulás és tengeri fürdőzés is színesítette. A felejthetetlen élményt a Tűzvirág táncegyüttes portugál barátaik meghívásával viszonozta. Az ibériai együttest augusztus elején Dunaföldváron láthatta a nagyközönség. Horváth Margit
