Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-04 / 13. szám
2008. július 4. 9 Paksi Hírnök Paks is igazodik az átalakuló igényekhez Pár éve az energiafogyasztás a téli időszakban jelentősen több volt, mint nyáron, ám ez kiegyenlítődni látszik. A nyári hónapokban erőteljesebben növekszik a felhasználás, a Mavir adatai szerint tavaly júliusban mérték a legnagyobb nyári fogyasztást, 6320 megawattot, ami már csak 282 megawattal maradt el a téli csúcstól. Június utolsó hetében a piaci szereplők az elvárhatónál nagyobb eltéréssel becsülték meg a felhasználást, a tartalék felét mozgósítani kellett. Kritikus helyzet azonban Kapás Mihály szerint a hírekkel ellentétben nem volt, de az 1350 megawattos tartalék nem ilyen célt szolgál, üzemzavar esetén kell rendelkezésre állni. A diszpécserszolgálat vezetője hozzátette, az egyensúlyt minden pillanatban fenn kell tartani, vannak a rendszerbe gyorsan bekapcsolható hazai kapacitások, illetve külföldön lekötött kapacitások. — A paksi atomerőmű e tekintetben a kályha, azt tekintjük alapnak, s onnan indulunk el - mondta. Kifejtette, az atomerőmű alaperőműként működik, legalacsonyabb áron termel, ezért teljes kapacitáson üzemel. Hozzátette, a karbantartásokat össze kell hangolni, a paksi üzemé kevésbé mobil, ezért e tekintetben is ahhoz igazodnak. Az energiaigények változása - azaz a nyári növekedés - azt vonja maga után, hogy a korábban nyári hónapokban szokásos munkákat át kell ütemezni őszre, tavaszra. Hamvas István A paksi atomerőmű igyekszik ezeknek az elvárásoknak eleget tenni, a terv az, hogy a júliust, augusztust szabaddá tegyék, a hármas blokk főjavítását őszre, a másik három blokkét tavaszra ütemezzék, mondta el Hamvas István. A rendszer azonban lomha, ez egy évekig tartó folyamat. Az atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese hozzáfűzte, a klímaberendezések teijedése, s ezzel az igények növekedése nem befolyásolja a termelést, hiszen alaperőműként jellemzően a csúcson van, így nem terhelik fel. A hosszan tartó meleg azonban befolyásolja a működést, hatásainak kiküszöbölése feladatot ró a személyzetre. Tartós melegben a biológiai folyamatok aktívabbá válnak, a hűtőrendszerekben a szennyeződés, algásodás okoz problémát, a szabadban lévő berendezések nagyobb mértékben felmelegednek, azoknak a hűtőberendezései teljesítményük maximumán kell üzemeljenek, illetve a hűtővízként használt Duna-víz felmelegedése, szintjének csökkenése veszélyeztetheti a névleges teljesítményen történő üzemeltetést. - A klímaváltozás problémakörével mi is elkezdtünk foglalkozni, azért is, mert több atomerőmű, például Franciaországban, kénytelen volt teljesítményt csökkenteni a magas hőmérsékletű víz miatt - fejtegette Hamvas István. - Egy sor intézkedést tettünk és készülünk tenni - mutatott rá. A vízkivételi műben javították a szivattyúk teljesítményét, olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyek ideiglenesen növelik a kinti berendezések hűtőkapacitását, korrektebbé tették a Duna vizének mérését. Pakson kicsi az esélye, hogy ne legyen elegendő víz a hűtéshez, vagy a magas hőmérséklet miatt kelljen korlátozásokat bevezetni. Két éve az alacsony vízállás miatt már a határán voltak, felkészültek arra, hogy a szükséges mértékben - körülbelül száz megawattal csökkentsék a teljesítményt - de nem került rá sor. A tartós meleg egyébként - miként a szakember mondta - csökkenti a blokkok hatásfokát. Az emelt teljesítményű reaktor egyébként 510 megawattot termel, kánikulában pedig körülbelül 490-et. Hamvas István tájékoztatást adott arról is, hogy az atomerőműben jelenleg a kettes blokk főjavítását végzik. Most egy kivételesen nagy munka folyik, hatvannyolc napot vesz igénybe. Az újraindítást augusztus második felére tervezik. Utána kerül sor a hármasra, ami körülbelül egy hónapos munkát jelent. Mindkét blokkon összekötik a karbantartási munkákat a teljesítmény-emeléshez szükséges teendőkkel. A tervek szerint a két blokk jövőre éri el a 108%-os teljesítménynövekedést. Vida Tünde Egy kis történelem Magyarországon évente 85 millió tonna ipari hulladék keletkezik és 25 millió tonna kommunális szemetet termelünk mi, itt élők. A paksi atomerőműben évente átlagosan mintegy 600 tonna kis és közepes aktivitású hulladék keletkezik, nagy aktivitású hulladék pedig mindössze 55 tonna. Mégis ez utóbbiakra sokszor nagyobb figyelem hárul, mint az összes többire együtt véve - ugyanakkor ezek kezelése történik leginkább megnyugtató és szabályozott módon. Hazánkban az első radioaktív hulladékok jóval az atomerőmű megjelenése előtt feltűntek, hiszen a Központi Fizikai Kutatóintézet reaktorát már az ötvenes években üzembe helyezték, s már ezt megelőzően a gyógyászatban is keletkeztek sugárzó hulladékok. 1960-tól Solymáron üzemeltetett a Köjál egy meglehetősen puritán radioaktív hulladéktárolót, majd 1976-ban elkészült az új, Budapesttől északra található püspökszilágyi tároló, amely jelenleg is üzemel. Az atomerőmű beindulását követően, egészen 1996-ig szállítottak ide kis és közepes aktivitású hulladékot Paksról, ám mivel ennek a felszínközeli tárolónak jelentős mértékű bővítése nem volt lehetséges, így megoldást kellett találni ezen hulladékok végső elhelyezésére. Az 1993-ban megindult nemzeti projekt keretében végül a Bátaapátinál lévő Üveghuta térségében javasolták a szakemberek a további vizsgálatokat, végül 1998-ban kimondták: az itt található gránit alkalmas az atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezésére. Tíz évvel később, idén ősszel várhatóan megérkeznek az első paksi hordók a bátaapáti telephelyre. Ennél is fajsúlyosabb feladat a kiégett erőművi üzemanyag elhelyezése. Eleinte a Szovjetunióba szállították vissza a nagy aktivitású hulladékot, a politikai és gazdasági változások azonban hazai alternatíva előkészítését tették szükségessé. 1997-ben üzembe helyezték az atomerőmű területén található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját, amely ötven évre ad időleges megoldást. Az atomtörvény nyomán, végül 1998. június 2-án megalakult az a társaság, amely innentől összefogja a radioaktív hulladékok kezelését - színre lép a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság. Dávid Ildikó
