Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-06-20 / 12. szám

Fotó: TelePaks Városi TV 2008. június 20. 9 Paksi Hírnök TEIT: finn és svéd példák Program van, eredmény nincs A foglalkoztatottság hiánya a legfőbb okozója a cigányság problémáinak. A romák körében nagyobb százalékban előforduló betegségek, a magyaror­szági össznépességhez képest tíz évvel alacsonyabb várható élettartam mind a munkanélküliség hozadéka. Ez derült ki a Tolna Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szervezetének paksi konferenciáján. A tanácskozáson felszó­lalt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke is. Már tizenöt évvel ezelőtt rá­mutattak szociológusok: a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság. Az ala­csony iskolázottság és a mun­kanélküliség azóta sem válto­zott számottevően. Mi ennek az oka? Nincs a szegényeknek és a ro­máknak hatékony érdekképvi­selete, magára hagyta őket a politika. Nem volt a parlament falai között olyan képviselet, aki felszólalt volna az érdekük­ben. Ahogy azt a konferencián bejelentettem: az Országos Ci­gány Önkormányzat aláírás­­gyűjtést indít, kezdeményez­zük a parlamentben egy igazsá­gosabb szociális ellátórendszer kialakítását. A petíció azonban önmagában nem elég. Meg kell fogalmazni azokat a szükségle­tekre épülő javaslatokat, ame­lyek valóban igazságosabbá te­szik a rendszert. Például csalá­di pótlékot ne kapja meg min­denki egy bizonyos bevétel fö­lött; kapja meg az, aki rászorul. Mi a véleménye a monoki helyzetről, ahol munkavégzés­hez, és a gyerekek iskolába já­rásához kötik a segélyezést? A monoki helyzetet azért uta­sítom el, mert burkoltan a ro­mákra éleződött ki a helyzet. A segély helyett munka kéne. Kí­váncsi lennék, hogy a közmun­kaprogramokból mennyi pénzt fordított a polgármester a ro­mák foglalkoztatására. Ez a fajta ideológia mindenfajta ha­tástanulmány nélkül káoszt te­remt, és éleződik a romákkal szembeni hangulat. Említette az érdekképviselet hiányát. Mi a helyzet a kisebb­ségi önkormányzatokkal és a parlamentben ülő roma képvi­selőkkel? Nem mindegy, hogy a roma társadalom a patkóban egy kü­lön helyet foglal el, vagy párt­ideológiák mentén politizál, s mellékesen roma ember. A ket­tő nem ugyanaz. A kisebbségi önkormányzati rendszer pedig egy kiszolgáltatott rendszer, a mindenkori helyi önkormány­zat dönti el, mennyi pénzt ad neki. Az OCÖ inkább civil szervezetként működik, javas­­lattételi joga nincs, nem ter­jeszthet a parlament elé önálló indítványt. A romáknak azon kell elgon­dolkodniuk, megteremtik-e sa­ját politikai érdekképviseletü­ket, aki nem csak kritizál, ha­nem szakmai javaslatokat is le­tesz az asztalra. Előadásában említette a ci­gány programokat, Ön sem elégedett velük. Tervek vannak, pénzt is költenek rá - miért nem hatékonyak? A lobbikat kellene eltávolíta­ni a roma pénzek, programok háza tájáról, ugyanis ma a ro­ma ügy egy megélhetést bizto­sító ügy lett nagyon sok nem roma ember számára. A pro­jekteken tízszer annyi nem ro­ma ember dolgozik, mint amennyi roma lehetőséget kap a saját ügye rendezésére. A ro­ma ügy, a roma pénz ezeknél a lobbiköröknél tűnik el. A min­denkori kormányban a szándék megvan, csak ott téved, amikor a megvalósítást olyan szerve­zetekre bízza, aki nem ismeri a romákat, csak foltálalnak vala­mit, így valós eredményeket nem érnek el. Kétféle nézőpont tartja magát a cigányságot illetően: az egyik szerint ők tehetnek saját sorsukról, a másik ezzel ellen­tétes álláspont szerint pedig a társadalom a felelős. Ón ho­gyan látja? Elsősorban nem a cigány­ság, hanem a cigány politiku­sok a felelősek. Ha megvizs­gáljuk a rendszerváltás óta a parlament alakulását, nem volt olyan ciklus, amikor a ci­gányságnak ne lett volna par­lamenti képviselete. A hiba ott volt, hogy a mindenkori parlamenti pártok színeiben politizáló roma emberek nem álltak ki, nem tettek meg min­dent a parlament falain belül a romák élethelyzetének javítá­sáért. Másodsorban a nagypo­litika a felelős, hiszen a saját döntései mellé nem rendelt kontrollt. Ahogy már említet­tem: a roma pénzek felhasz­nálásának tekintetében min­denkinek szabad prédává vált a forrás. Mit vár a cigányságtól? Soha nem látott összefogást. A politikai pártoktól való el­szakadást. S ahogy itt a konfe­rencián is elhangzott: „akkor tudsz lenni valaki, ha elsősor­ban önmagad vagy”. Legyen büszke a cigányságára, a gye­rekeire, a kultúrájára - még ak­kor is, ha szegény. Dávid Ildikó Észak-európai tanulmányutat szervezett a Társadalmi Ellen­őrző és Információs Társulás. A paksi atomerőmű közvetlen környezetében lévő települések polgármesterei, az atomerőmű és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. munkatársai alkotta delegáció Finnországban és Svédországban üzemelő nukle­áris létesítményekkel ismerke­dett. Finnországban négy atom­­erőművi blokk működik, az ötödik most épül. Az első erő­mű a Helsinkitől kb. 100 kilo­méterre keletre fekvő Loviisa város melletti szigeten épült fel. Mindkét reaktora szovjet gyárt­mányú, a Pakson működőkkel azonos rendszerű, nyomott­vizes, kétvízkörös WER 440 típusú. Mindkét reaktor névle­ges teljesítményét egy 1996-98 között végzett rekonstrukció keretében 488 MW-ra emelték az eredeti 440-ről. A másik atomerőmű Olkiluotoban, a Botteni-öböl partján épült. Itt két svéd tervezésű forróvizes reaktor működik. A magyar küldöttség mind Loviisában, mind Olkiluotoban látogatást tett, illetve jártak Svédország­ban a Forsmark atomerőműben is. Svédországban tíz atom­­erőművi blokk üzemel, a felmé­rések szerint a lakosság túlnyo­mó többsége támogatja a nukle­áris energia felhasználását. Vida Tünde Tengelic-Szőlőhegyen 85 m2-es összkomfortos családi ház sok melléképülettel eladó. A ház nem új építésű, de be van vezetve a gáz, van külön nyári konyha és fürdőszoba, a gazdasági udvaron kívül egy rendes méretű kert. Kábeltévé és telefon bevezetve. Irányár: 4 millió Ft. Vetlén egy 500 négyszögöles fildterület, rajta fémbódéval eladó. Irányár 800 ezer Ft. A kettő együtt is eladó, így az irányár 4 millió Ft. Érdeklődni lehet a 30/9406-579-es telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom