Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-06-06 / 11. szám
Paksi Hírnök 18 2008. június 6. Híres paksiak, paksi hírességek Singer Israel Sorozatom rendszeres olvasói városunk szülöttei között megismerhették már több tudós egyházi férfiú életútját, adósa vagyok azonban a neves zsidó rabbi és pedagógus, Singer Israel pályaképének bemutatásával. Nevét és alkotói pályáját először Szinnyei József emliti, de több más lexikon is ismerteti. Singer Israel, ma úgy mondanánk, értelmiségi család legkisebb gyermekeként született Pakson, 1828-ban. Szülei mindkét ágon híres, iskolateremtő rabbicsaládból származtak, s természetes volt, hogy gyermekeiket taníttatták, az apa Singer Aser tanító Pakson, anyja Spitzer Fanny volt, a bonyhádi rabbi leánya. Iskoláit a paksi, majd a pápai rabbi vezetésével kezdte, s a híres jesivákban, Szentgyörgyön, Lackenbachban és Nikolsburgban folytatta, eztán pedig a csehországi Brünnben (Bmóban) a műegyetemen kereskedelmi könyvelői szakképesítést szerzett 1850-ben. (Önéletrajzi írásából tudható, hogy tanulmányai anyagi támogatásában jelentős része volt nővérének, Sárának, aki Pakson élt, és Rabinek Mór felesége volt.) Bár kitűnő eredménnyel diplomázott, hithű, ortodox zsidóként szakmájában a szombati munkarend miatt nem tudott képzettségének megfelelő állást találni, ezért beiratkozott a tanítóképző intézetbe, ahol tanári képesítést szerzett a cseh, francia és olasz nyelv és irodalom tanítására. Csak érdekességként emlitem, hogy a tanári képesítését különféle tanfolyamok elvégzésével egészítette ki, s oklevelet szerzett a siketnémák oktatására, ezen kívül a méhészet, a gyümölcskertészet és a selyemhernyó-tenyésztés tanítására is. 1854-től Szegeden, a kereskedelmi iskolában lett hitoktató, majd 1860-tól kinevezték Sátoraljaújhelyen az állami kereskedelmi középiskola tanárának. Itt alapított családot, élte le az életét, s haláláig a város köztiszteletben álló polgára volt. Sokoldalú pedagógiai munkásságának fontos részét képezik az 1870-től 1904-ig nyomtatásban is megjelent tankönyvei, oktatáselméleti szakkönyvei, melyek közül többet évtizedekig használtak. Pedagógiai tárgyú írásainak pontos felsorolása Szinnyei lexikonjában, valamint az életművét összefoglaló Emlék-könyv 50 éves néptanítói és hittanári működésemről c. munkájában található meg. Ebben nemcsak a tanítók, tanárok számára fogalmazta meg oktatási-nevelési tapasztalatait, hanem a szülőknek is, melyeket már 1882- ben Neveléstan izraelita szülők részére címen külön könyvben is megjelentetett. Pedagógiai munkásságában teret szentelt a XX. század elején kibontakozó női egyenjogúsági mozgalmaknak, különleges figyelmet érdemlő oktatási feladatnak tartotta, s Emlék-könyvének egyik értekezésében fejtette ki véleményét A leányok célszerű neveléséről címmel. írásainak, tankönyveinek egy részét német nyelven is kiadták. Singer Israel halálának pontos évszámát a lexikonokban nem találtam meg, nyilvánvalóan az Emlék-könyv 1904. évi megjelenése után történt. Forrás: Singer Israel: Emlékkönyv 50 éves néptanítói és hittanári működésemről, Sátoralj a-Újhely, 1904. (A kötet a Pákolitz István Könyvtár helytörténeti gyűjteményében olvasható); Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái; Újvári: Magyar Zsidó Lexikon, Bp. 1929. www.mek.oszk.hu. Kernné Magda Irén A zene nem ismer (kor)határokat Régi vágyaink, álmaink megvalósítására soha nincs késő. Ezt bizonyítja Katies Béláné Giziké története is, aki három éve, 52 évesen kezdte a hangszeres zenélést. Unokája, az akkor 8 éves Orsi növendéke lett a Pro Artis Művészeti Iskolának, furulyán kezdett tanulni. A nagymama bennmaradt az órákon, és két hét elteltével meglepő kéréssel fordult a zenetanámőhöz, Madácsné Magdihoz: beiratkozna az iskolába, s szintén furulyán szeretne játszani. Ennek három éve. Azóta heti rendszerességgel jár az órákra, sokat gyakorol, szorgalma és kitartása példaértékű, meséli a tanárnő. Giziké szoprán- és altfurulyán is játszik, klasszikus daraboktól a népdalokig, zongorakísérettel is. Orsival rendszeresen játszanak családi ünnepeken, összejöveteleken, baráti körben, kettejük kapcsolatában nagyon sokat jelent az együttzenélés. Giziké vállalta a féléves vizsgákat is -pedig számára nem volt kötelező -, hogy közös legyen az izgalom és közös az öröm is. A nagymama más művészeti ágban is alkot hobbi szinten, rajzol, üvegfestészettel foglalkozik, verset ír. Legkisebb fia, Dániel, aki idén szerez programtervező-matematikus diplomát, másfél éve iratkozott be a művészeti iskolába, ő a zongorát választotta. Károly János tanár úrtól tudjuk, hogy az eltelt időszakban a fiatalember négyéves anyagot sajátított el. Tehetsége, szorgalma, örömzenélése az édesanyjáéhoz hasonlítható. Az unoka, Orsi az idei tanévben zongorára váltott, Dániel munkája miatt nem folytatja a zenetanulást. A nagymama sem lesz egy darabig növendék: két újabb unoka kedvéért lemond a fürulyaórákról. A zenélést azonban nem hagyják abba, gyakran előkerülnek a hangszerek a jöo vőben is. Katicsné Giziké örül cl három évvel ezelőtti döntéséül nek, s őszintén üzeni mindenki-O 5 nek, hogy az álmokat sosem 'O £ szabad feladni. -bézsé-
