Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-01-12 / 1. szám

VÁROS 7 Szeméthegyek a városszélen Hatalmas törmelékkupac éktelenkedik Paks határában, a Kölesdi út mellett. Az arra járóknak, szomszédos telkek tulajdonosainak is szemet szúrt a földből kinövő, s folyton gyarapodó szeméthegy. A morgolódáson túl lépéseket is tettek, bejelentették a hivatalban, szóvá tet­ték a vállalkozónak, aki teherautószámra hordta oda a törmeléket. Annak ellenére, hogy a szóbeszéd szerint cseppet sem egyedi ez a helyzet, csupán két ilyen üggyel foglalkoznak a polgármesteri hivatalban. Sem térkép, sem részletes útba igazítás nem szükséges ahhoz, hogy az érdeklődő megtalálja a mostanság ke­délyeket borzolgató illegális törmeléklerakó-helyet. A Nagydorog vagy Kölesd felől érkezőket ez a tégla s egyéb építésianyag-darabokkal tar­kított halom fogadja még Paksra érkezésük előtt. A földterület tulajdonosa paksi illetőségű, a bérlő szekszár­di. A környező telkek tulaj­donosai szerint egy szekszár­di vállalkozó hordta ide teherautószámra a bontott anyagot. Amikor kérdőre vonták, azt mondta, átmene­tileg tárolja majd itt a törme­léket, mert az az autópálya építésénél alapként szolgál majd. A környékbeliek s az arra járók szerint, ez még át­menetileg is megengedhetet­len, rontja a táj képét, s a szomszédos földek értékét. Nem beszélve arról, hogy mivel egy utat is érint, meg­nehezíti a közlekedést. Mind­ezek miatt a polgármesteri hivatal műszaki osztályán bejelentést tettek, s megálla­podtak, hogy nem hagyják annyiban a dolgot. A szóvá tett eset csak egy a sok kö­zül, a városkörnyék tele van hasonló lerakókkal, állítják sokan, olyanok is, akik nem kívánták felfedni kilétüket. A törmelékhegyek tövében szóba elegyedő Nagy István, Juhász István és Salamon Zoltán viszont azok közül va­ló, akik úgy gondolják, nem szabad elmenni szó nélkül ilyen esetek mellett, rá kell bírni az érintetteket, hogy a legális tárolóhelyre vigyék a bontási anyagot. Ez egyéb­ként Paksot illetően a DC Dunakom Kft. szeméttelepe, ahol megfelelő módon keze­lik az építési törmeléket. Az egyébként veszélyes hulla­déknak nem minősül, de szi­gorúan szabályozzák a keze­lését. Például csak az kaphat építési engedélyt, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy megfelelő körülmények kö­zött tárolja a bontási hulladé­kot. Az említett telephelyre lerakott építési törmelék a volt konzervgyár területéről származik. Itt a CM-Projekt Kft. az építtető. Nagy Balázs ügyvezető elmondta, nem volt tudomásuk arról, hogy hova kerül a lebontott anyag. Ok Sárközi Gyulával szerződtek a bontásra, illet­ve arra, hogy a bontott anyag szabályszerű tárolá­sáról Sárköziék gondoskod­nak. - Most tájékozódom az ügyben - mondta megkere­sésünkkor Nagy Balázs.- Mást nem tehetek, mint­hogy, ha bebizonyosodik, hogy ennek nem tettek ele­get, nem fizetek. A polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyinté­zője elmondta, a feljelentés nyomán felszólították az építtetőt, szüntesse meg a törvénybe ütköző állapotot.- ígéretet kaptunk, hogy er­re rövidesen sor kerül. Ha nem így lesz, felszólítjuk, s ha annak sem lesz foganatja, bírságot szabunk ki, ami el­érheti az egymillió forintot is- tette hozzá Vassné Sker­­lanitz Katalin. Meglepő módon nem sok ilyen ügy kerül a hivatal asz­talára. Arról tudnak, hogy vannak a város környékén olyan területek, ahol hasonló vagy éppen más tartalmú szemétkupacok éktelenked­nek, bejelentés azonban az említettel együtt csupán ket­tő érkezett. Lapzártánk után Vassné úgy tájékozatott, hogy a bontást végző vállalkozó jegyzőkönyvben vállalta, hogy egy héten belül megkezdi a hulladék elszál­lítását. Vida Tünde Új év, új élet (Folytatás a címoldalon) Az anyuka, Cseri Istváné Marcsi elmondta, hogy pár­ja vele együtt látta először Adriánt, ugyanis apás szü­lés volt. A büszke apuka áll­ta a sarat, mint mondta, fan­tasztikus érzés volt jelen lenni a nagy eseménynél, tá­masz lehetett párjának, ugyanakkor felejthetetlen élmény volt látni, ahogy megszületik szerelmük gyü­mölcse. Ez az élmény egyébként számukra tíz év­vel ezelőtt is megadatott, akkor egy kislánnyal, Ale­xandrával bővült a család, aki már régóta nyúzta szüle­it egy kistestvérért. így nem csoda, hogy amikor el­mondták neki a jó hírt, sírva is fakadt örömében. El­mondta, hogy most még nem meri pelenkázni öccsét, de igyekszik máshogyan se­gíteni, például elmosogat, porszívózik. Közben pedig el-elkalandoznak gondola­tai, azt tervezi, hogy ha test­vére nagyobb lesz, elviszi sétálni, a játszótérre, és sokmindenre megtanítja. Bár csak néhány napja ér­kezett haza a kórházból dunakömlődi otthonukba a mama és a baba, már érzi a család, hogy új fejezet kez­dődött életükben. Marcsi azt mondja, hiába nem is­meretlen számára az anya­ság, azért voltak kisebb döc­­cenők, például amikor elő­ször pelenkázta, fürdette Adriánt még a kórházban, a rooming in szobában, bizony remegett a keze, izgult, hogy mindent jól csináljon. De aztán gyorsan felidéződ­­tek az emlékek, és az anyai ösztön is sok mindent meg­old. Most nem kívánnak mást, mint hogy továbbra is szeretetben éljék az életü­ket. Mi pedig ehhez kívá­nunk jó erőt és egészséget!-gyöngy-Fotók: Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom